„Aki a fához nyúl, tudja, hogy a fa mindent megtestesít, amit az igaz embernek önmagával szemben tanúsítania kell. A fa a becsület, a tisztesség jelképe” – jelentette ki az Udvarhelyszéki Népművészek Egyesületének elnöke csütörtökön, Waum Péter udvarhelyi fafaragó kiállításának megnyitóján.
Tizenkét mesterkurzus közül választhatnak mindazok, akik részt vennének a tizedik Régizenei Nyári Egyetemen, július 9-14. között. A tizedik kiadásához érkezett rendezvényről szerdán tartottak sajtótájékoztatót a Hargita Megyei Kulturális Központban.
Szent Lászlóról szóló mondával nyerte meg a székelyudvarhelyi Péter Kriszta a harmadik osztályosok országos regemondó versenyét Marosvásárhelyen. A diáklány először vett részt országos megmérettetésen, nagyon büszke arra, amit elért.
Versekkel telt meg Székelyudvarhely néhány központi kirakata a magyar költészet napja alkamából Albert Orsolya színésznőnek és társainak köszönhetően. A költeményeket az üzletek, vendéglátó helyek profiljához igazodva válogatták össze.
Sorskövető dokumentumfilmet álmodott meg a székelykeresztúri László Barna, amely a Szászcsávási Zenekar brácsásának, Csángálónak a történetét, személyes drámáját mutatja be, aki a Parkinson-kórral küzd.
Intézményekben és az utcán „posztoltak” verseket, szavalatok hangzottak el, megzenésített költeményeket daloltak: kicsik és nagyok is ünnepeltek Csíkszeredában kedden a magyar költészet napján.
Erdélyi művészeket is díjaztak a Versünnep Fesztivál budapesti döntőjén vasárnap: Bajkó Edina, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem elsőéves magiszteri színész szakos hallgatója számos elismerést kapott.
József Attila születésnapja minden évben különleges alkalom arra, hogy a versek, a magyar líra előtt tisztelegjünk. Az általánosan érzékelhető verspesszimizmussal ellentétben tájainkon a költészet cseppet sem veszített mágikus erejéből.
Több rendezvénnyel is tisztelegnek a magyar líra előtt Csíkszeredában a magyar költészet napja alkalmából. A szervezők szavalóversennyel, versnapi városköszöntővel és megzenésített versekkel várják az érdeklődőket.
A híres Szászcsávási Zenekar előadására ropják a táncot hétfőn este a székelykeresztúri kultúrotthonban. A Pipacsok Néptáncegyüttes táncosai mellett fellép a Cickom énekegyüttes és a Lelkes zenekar is, illetve uruguayi és argentín fiatalok előadását is láthatják a keresztúriak.
A néhai Kacsó András elismert néptáncoktatóról neveznék el az Udvarhely Néptáncműhelyt. A névváltoztatás ötlete a székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő-testület legutóbbi ülésén is terítékre került.
Nagyon szép fejlődéstörténetet tudhat a magáénak a kézdivásárhelyi Dr. Csiha Kálmán Református Kollégium, amely a közelmúltban ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját.
Az udvarhelyi kulturális intézmények igazgatói szerint időszerű volt már, hogy jobb fizetést kapjanak az ott dolgozó alkalmazottak. A megnövekedett bérköltség azonban terheket is ró az intézményvezetőkre.
Gyermekkorától a zene, a muzsikálás szeretete határozta meg a Csíkszentkirályon élő Dajka Mihály életútját. A hegedű mellett több fúvós hangszeren is játszik, köztük a tárogatón is, amellyel szerinte leginkább az egyszerű dallamok, a kesergők szólnak a legszebben.
A mindennapokból inspirálódtak Kilyén Eszter Orsolya alkotásai, akinek Rémálom a konyhában címmel nyílik képzőművészeti kiállítása április 3-án 17 órától a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban.
A néptáncolás víg dolog, amit a gyermekek nagyon szeretnek, ugyanakkor hozzájárul a székely öntudathoz – véli Borbáth István Ágoston, a Labdarózsa néptáncegyüttes egykori vezetője. Csíkszentmártonban megszűnt a néptánccsoport.
Első alkalommal finanszíroz román nyelvű színházi előadásokat Csíkszereda önkormányzata. A Luceafărul elnevezésű programsorozatban négy vendégelőadást lehet megtekinteni.
A Tamási Áron születésének 120. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév méltó felvezetése volt a budapesti Nemzeti Színház által az író szülőfalujában, Farkaslakán kedden este bemutatott Vitéz lélek című előadás.
Megérkeztek Marosvásárhelyre azok a műtárgyak, amelyeket a Maros Megyei Múzeum online árverésen vásárolt meg februárban. Soós Zoltán múzeumigazgató úgy véli, ez csak a kezdete az erdélyi nemzeti kulturális örökség visszaszerzésének.