Dajka Mihály prímásként lett a tárogató csíki mestere

Dajka Mihály megszerette a tárogatót. A hangszerek bűvöletében •  Fotó: Gecse Noémi

Dajka Mihály megszerette a tárogatót. A hangszerek bűvöletében

Fotó: Gecse Noémi

Gyermekkorától a zene, a muzsikálás szeretete határozta meg a Csíkszentkirályon élő Dajka Mihály életútját. A hegedű mellett több fúvós hangszeren is játszik, köztük a tárogatón is, amellyel szerinte leginkább az egyszerű dallamok, a kesergők szólnak a legszebben – ezeket nemcsak különböző rendezvényeken, hanem lakodalmakban is eljátssza.

Kovács Attila

2017. március 30., 12:072017. március 30., 12:07

Dajka Mihály Homoródalmáson született 1946-ban, zenész családban – nemcsak édesapja muzsikált, testvérei is zenészek lettek. „Édesapám a helyi cigányzenekarban zenélt, egyedüli magyar emberként, klarinétos volt. Négyen voltunk testvérek, tőle kaptuk mi, mind a négyen a zenei tehetséget. A legnagyobbik bátyám, Vilmos Kolozsváron zeneiskolát végzett, nagy tehetség volt, de sajnos 21 évesen meghalt. Dénes bátyám állat-egészségügyi technikumot végzett, de édesapámtól megtanulta a klarinétozást, és egész életében zenélt, együtt muzsikáltunk. Bandi bátyám, aki asztalos szakmát végzett, szaxofonon zenélt” – mesélte.

A hegedűvel kezdte

Az elemi iskolában kezdett muzsikálni, a homoródalmási tanító gyerekekből alakított zenekart. Azt mondta, korán elkezdett érdeklődni a hangszerek iránt.

Idézet
Édesapám azt mondta, fúvós van elég a családban, te, fiam vegyed a hegedűt, kell a prímás. Hát így lettem én hegedűs, és Benczédi tanító bácsi irányításával, tanításával a hetedik osztály elvégzéséig az iskola zenekarában játszottam

– emlékezett. A zenélést folytatta Székelyudvarhelyen is, mezőgazdasági technikumba járt, ahol iskolazenekar is működött. Aztán kihelyezték Almásra, a kollektív gazdasághoz, ott viszont nem találta a helyét, mert nem lehetett muzsikálni. „A bátyám már Hargitafürdőn dolgozott a bányavállalatnál, ott volt indulóban egy zenekar. Azt mondta, Misi, beszéltem az igazgatóval, hagyd ott a kollektívet, gyere Hargitafürdőre” – elevenítette fel.

Zenekarból zenekarba

Dajka Mihály így került közel Csíkszeredához, és alig egy évvel később, 1967-ben már a városba költözött. „Idős Kosz Szilveszter, a táncmester kijött egy bányásznapkor a csíkszeredai kultúrház tánccsoportjával, mi, a hargitafürdői zenekar muzsikáltunk, s ő amikor meghallotta, hogy mi, a hargitafürdői népi zenekar, hogyan zenélünk, azonnal felvette velünk a kapcsolatot. Fiúk, nem akartok bejönni Csíkszeredába, zenélni a kultúrházba? – tette fel a kérdést. Elcsábított Hargitafürdőről, nekünk ez egy jó lépés volt” – mesélte.

Nemsokára bevonult katonai szolgálatra, és zenei tudásának ott is hasznát vette. „Már előtte kezdtem fúvós hangszeren is tanulni, játszani, egyik kollégám javasolta, és azt mondta, ott hasznát veszem. Ahogy bevittek katonának Fetești-re, másfél hónap múlva jöttek a parancsnokságtól, a fúvószenekartól a karmester, kiválogatták a zenészeket, engem is elvittek Konstancára a katonazenekarba. Szaxofonozni tudtam, adtak klarinétot, a zenekarban egy évet klarinétoztam. Hazajöttem, leszereltem, és a csíkszeredai kultúrházban dolgoztam egy évet mint szakirányító, és 1970-ben, amikor megalakult a Hargita együttes, alapító tagja voltam mint másodhegedűs” – elevenítette fel. Az együttesnél két évet zenélt, és noha elmondása szerint jó volt ott dolgozni, kevés volt a fizetés – ezért a lakodalmas zenekarában folytatta.

Lakodalmak, bálok zenésze

„Együtt muzsikáltunk a bátyáimmal, abban az időben mi uraltuk Csíkszereda környékét, a lagzikat, bálokat, Taplocán, Pálfalván, Csomortánban, Csobotfalván vagy Zsögödben mind mi zenéltünk. Főként csárdást, keringőt kellett akkor húzni. Mind »szárazon« zenéltünk, semmiféle erősítő nem volt, de azt el merem mondani, hogy

amikor zenéltünk, azt is hallottuk, aki a kultúrház legtúlsó sarkában beszélgetett. Nem volt olyan ordító, fülsüketítő zene, mint most.

Nem túlzok, de legalább 1500 lakodalomban zenéltünk a Csíki-medencében, még Torda mellett, Harasztoson is muzsikáltunk. Olyan eset is volt, hogy édesapám és mi, a három testvér együtt zenéltünk Csíkszentkirályon, például a polgármester lakodalmán” – mesélte.

Dajka Mihály, aki Csíkszentkirályon telepedett le, később a mentőszolgálathoz ment dolgozni, de minden hétvégén muzsikált a lakodalmakban. „A kommunista rendszerben szombaton is dolgozni kellett délután háromig, de mi egy órakor Rákoson vagy Borzsovában kellett legyünk a lakodalomban – el kellett kérezkedni a munkahelyről, futottunk az autóbuszra, a bőgős lemaradt, mert nem fért fel, utánunk jött, de mentünk, mert szerettük. Szombaton reggeltől munkában voltunk, s déltől vasárnap délig tartott a lagzi. Teljesen le voltunk foglalva, minden hétvégén ott voltunk. Még Kostyák Alpár is, aki nemrég halt meg, több alkalommal jött velünk zenélni, brácsázott, nagyon ügyes, alkalmas zenész ember volt. Ahogy jött a változás, megváltozott a zenekar, átálltunk más stílusra, könnyűzenét is játszottunk. Köllő Ferenccel több mint nyolc évet zenéltünk, Incze Pál, Dósa László, Székely Csaba voltak még zenésztársaim. Amikor átálltunk könnyűzenére is, én hegedültem és szaxofonoztam” – emlékezett.

Találkozás a tárogatóval

2006-ban került közelebbi ismeretségbe a tárogatóval Dajka Mihály. „Csíkszentkirály rendezte a Nyergestetőn a március 15-i ünnepséget. Kérdeztem a polgármestert, mi lenne, ha egyet tárogatóznék? Azt kérdezte, tudsz-e te tárogatózni? Mondom, nem tudok, de még addig van idő. De van-e tárogató? – jött az újabb kérdés. Mondom, az sincs. Csíkszeredában egy ismerősnek, Gyurka Imrének volt egy tárogatója, és elkértem tőle – addig még nem vettem a kezembe, ez az ünnepi műsor előtt volt két héttel. Mondom Imrének, add ide a tárogatódat, kellene két nótát fújjak, lássuk, milyen. Szaxofonnal, klarinéttal játszottam, rokon hangszer a tárogató is, technikailag nincs különbség közöttük, a tárogatónak a hangszíne más. Így történt a tárogatóval a találkozás.

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

Vásároltam egy tárogatót Magyarországon egy hangszerkészítőtől tíz éve, utána a csíkszentmártoni zenekarban kezdtem zenélni, szaxofonozni és tárogatózni. Azóta minden lakodalomban, ahol zenéltem, a tárogató ott volt, minden alkalommal felsírt, vacsora közben vagy utána. Olyan lakodalom is volt, hogy külön kérték, hozzam a tárogatót” – említette.

Megismerték külföldön is

„Tíz éve Budapestről jöttek ide hozzám valakik, felkerestek mint népzenészt, hegedültem is, brácsáztam, tárogatóztam. Felkerült a felvétel az internetre, egy budapesti tárogatós meglátta, hogy van itt egy tárogatós, felvette velem a kapcsolatot, és hívott tárogatós találkozóra Szerencsre. Az első találkozó alkalmával kértem a felvételemet a Rákóczi Tárogató Egyesületbe, amelynek azóta tagja vagyok, több alkalommal vettem részt tárogatós találkozókon, amelyet évente szerveznek. Minden ötödik évben tárogatós világtalálkozót tartanak, ahová az egész világról jönnek résztvevők.

Olyan tárogatósok is vannak, akik a hangszer kedvéért megtanultak magyarul, és magyarul beszélgettek”

– mondta el. Dajka Mihály bevallása szerint annyira megszerette időközben a tárogatót, hogy nincs olyan nap, hogy egy órát legalább ne játszana rajta. „Megvannak a tárogatónak a tipikus nótái, dallamai, amelyekkel kiadja az érzést a hallgatóság felé. Más a hangja, mint a klarinétnak, szaxofonnak. Volt olyan szlovák tárogatós, aki dzsesszt is játszott rajta virtuóz módon, de valahogy minket nem fogott meg ez a fajta zene.

A románok is nagyon virtuózok a tárogatóval, de nem ez a szerepe a hangszernek. Megvan, hogy mit lehet eljátszani vele

– az egyszerű dallamok a legszebbek rajta: Krasznahorka büszke vára, Te bujdosó székely, Erdélyország az én hazám, Szegény juhászlegény – ezek a kesergők, bujdosódalok a tárogatónak valók. Valamikor a juhászok elmentek a juhokkal, hónuk alá fogták a tárogatót, és egyik dombról a másikra adták a jelet egymásnak” – mesélte.

Átadja a tudást

Az idős zenész tárogatója különböző ünnepségeken is megszólal, a nyergestetői megemlékezéseken is eljátssza a nótákat. Két ilyen hangszere van már, az egyikkel egy másik csíkszentkirályi zenész gyakorol. Mint elmondta, Csíkszentmártonban Részegh István tárogatózik, akivel együtt zenél, de unokaöccse, aki unitárius pap Székelykeresztúron, szintén vett egy tárogatót, és rendszeresen eljön hozzá közös muzsikálásra. De van tárogatós Madéfalván, Szentegyházán is. „Olyan utánpótlás kellene, akik megismertetik ezt a hangszert, hogy hallja, lássa mindenki, milyen szép” – vélekedett Dajka Mihály, akinek nyugdíjasként is a zenélés az egyik legfontosabb dolog az életében.

Idézet
Szeretni kell ezt. Aki nem szereti, se pénzért, se semmi másért nem tudja csinálni.
szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 17., hétfő

Előzésbe kezdett a Mercivel, aztán az életét kellett mentenie – videóval

Nem mindennapi manővert osztottak meg egy videófelvételen: egy fehér Mercedes egy teherautót előzött volna meg... ha nem jött volna szemből egy másik kamion.

Előzésbe kezdett a Mercivel, aztán az életét kellett mentenie – videóval
2025. március 17., hétfő

Márciusi havazás nehezíti a közlekedést a Hargitán – videó

Lelassult a forgalom a sűrű hétfő délutáni, esti havazásban a 13A jelzésű országút Csíkszereda és Székelyudvarhely közötti szakaszán.

Márciusi havazás nehezíti a közlekedést a Hargitán – videó
2025. március 17., hétfő

Újabb utcák újulnak meg Székelyudvarhelyen a nagy mobilitási terv részeként

A nagy mobilitási terv részeként újabb két utca – a Tábor és a Villanytelep – újul meg Székelyudvarhelyen. A munkálatok ezen a héten kezdődtek a Villanytelep utcában, a járdák bontásával és az új járdaprofilok kialakításával.

Újabb utcák újulnak meg Székelyudvarhelyen a nagy mobilitási terv részeként
2025. március 17., hétfő

Hamarosan kiderülhet, hogy mennyit pakolnak rá a boltok a beszerzési árra

Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság arra kötelezné a gazdasági szereplőket, hogy a forgalmazott termékeiken tüntessék fel az árképzésnél alkalmazott kereskedelmi árrést.

Hamarosan kiderülhet, hogy mennyit pakolnak rá a boltok a beszerzési árra
2025. március 17., hétfő

Nyergesvontató akadt el a havas úton Szentegyháza és Csíkszereda között

Lehavazott hétfőn délután a 13A jelzésű országút Szentegyháza és Csíkszereda közötti szakaszán, ahol emiatt elakadt egy nyergesvontató, így csak félsávon zajlik a közlekedés – tudatta a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.

Nyergesvontató akadt el a havas úton Szentegyháza és Csíkszereda között
2025. március 17., hétfő

Páratlan néprajzi kincs kerül közszemlére Csíkszeredában

Egyedi néprajzi gyűjteményt őriz háromszobás földszinti tömbházlakásában a Csíkszerdában élő Csiszér Imre nyugdíjas tanító. Egy, a páratlan kincset szemléltető kiállítást a Csíki Mozi kiállítóterében bocsátanak közszemlére március 18-án 18 órakor.

Páratlan néprajzi kincs kerül közszemlére Csíkszeredában
2025. március 17., hétfő

Ismét lőgyakorlatot tartanak a Kerekerdőn

Egész napos lőgyakorlatot tart kedden a Székelyudvarhely határában található hegyivadász alakulat – közli Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, amelynek munkatársai a helyszín elkerülését javasolják.

Ismét lőgyakorlatot tartanak a Kerekerdőn
Ismét lőgyakorlatot tartanak a Kerekerdőn
2025. március 17., hétfő

Ismét lőgyakorlatot tartanak a Kerekerdőn

2025. március 17., hétfő

Nem tart sokáig a márciusi tél, már közel a felmelegedés

Az ország nagy részén nagyon hideg lesz a hét elején, a hét második felében azonban felmelegedés várható, 18 Celsius-fokos maximumokkal – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 17. és 30. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.

Nem tart sokáig a márciusi tél, már közel a felmelegedés
2025. március 17., hétfő

Kortárs mű tartalmát kérték a magyar nyolcadikosoktól a román nyelv és irodalom próbavizsgán

Egy kortárs mű tartalmát kellett leírniuk a magyar tagozaton tanuló nyolcadikosoknak a próbavizsgán román nyelv és irodalomból. Székelyföldön több mint ötezer magyar diák tesztelte le tudását és a vizsgahelyzetet hétfőn.

Kortárs mű tartalmát kérték a magyar nyolcadikosoktól a román nyelv és irodalom próbavizsgán
2025. március 17., hétfő

Nézze meg, hogy milyen volt Erdély a „kicsi magyar világban”

A „kicsi magyar világ” idején készült erdélyi, székelyföldi képeslapok kerülnek közszemlére szerdától a Tarisznyás Márton Múzeumban. Magyarország egyik legjelentősebb képeslap kiadója és fotográfusa Weinstock Ernő képei érkeznek ide.

Nézze meg, hogy milyen volt Erdély a „kicsi magyar világban”