
Dajka Mihály megszerette a tárogatót. A hangszerek bűvöletében
Fotó: Gecse Noémi
Gyermekkorától a zene, a muzsikálás szeretete határozta meg a Csíkszentkirályon élő Dajka Mihály életútját. A hegedű mellett több fúvós hangszeren is játszik, köztük a tárogatón is, amellyel szerinte leginkább az egyszerű dallamok, a kesergők szólnak a legszebben – ezeket nemcsak különböző rendezvényeken, hanem lakodalmakban is eljátssza.
2017. március 30., 12:072017. március 30., 12:07
Dajka Mihály Homoródalmáson született 1946-ban, zenész családban – nemcsak édesapja muzsikált, testvérei is zenészek lettek. „Édesapám a helyi cigányzenekarban zenélt, egyedüli magyar emberként, klarinétos volt. Négyen voltunk testvérek, tőle kaptuk mi, mind a négyen a zenei tehetséget. A legnagyobbik bátyám, Vilmos Kolozsváron zeneiskolát végzett, nagy tehetség volt, de sajnos 21 évesen meghalt. Dénes bátyám állat-egészségügyi technikumot végzett, de édesapámtól megtanulta a klarinétozást, és egész életében zenélt, együtt muzsikáltunk. Bandi bátyám, aki asztalos szakmát végzett, szaxofonon zenélt” – mesélte.
Az elemi iskolában kezdett muzsikálni, a homoródalmási tanító gyerekekből alakított zenekart. Azt mondta, korán elkezdett érdeklődni a hangszerek iránt.
– emlékezett. A zenélést folytatta Székelyudvarhelyen is, mezőgazdasági technikumba járt, ahol iskolazenekar is működött. Aztán kihelyezték Almásra, a kollektív gazdasághoz, ott viszont nem találta a helyét, mert nem lehetett muzsikálni. „A bátyám már Hargitafürdőn dolgozott a bányavállalatnál, ott volt indulóban egy zenekar. Azt mondta, Misi, beszéltem az igazgatóval, hagyd ott a kollektívet, gyere Hargitafürdőre” – elevenítette fel.
Dajka Mihály így került közel Csíkszeredához, és alig egy évvel később, 1967-ben már a városba költözött. „Idős Kosz Szilveszter, a táncmester kijött egy bányásznapkor a csíkszeredai kultúrház tánccsoportjával, mi, a hargitafürdői zenekar muzsikáltunk, s ő amikor meghallotta, hogy mi, a hargitafürdői népi zenekar, hogyan zenélünk, azonnal felvette velünk a kapcsolatot. Fiúk, nem akartok bejönni Csíkszeredába, zenélni a kultúrházba? – tette fel a kérdést. Elcsábított Hargitafürdőről, nekünk ez egy jó lépés volt” – mesélte.
Nemsokára bevonult katonai szolgálatra, és zenei tudásának ott is hasznát vette. „Már előtte kezdtem fúvós hangszeren is tanulni, játszani, egyik kollégám javasolta, és azt mondta, ott hasznát veszem. Ahogy bevittek katonának Fetești-re, másfél hónap múlva jöttek a parancsnokságtól, a fúvószenekartól a karmester, kiválogatták a zenészeket, engem is elvittek Konstancára a katonazenekarba. Szaxofonozni tudtam, adtak klarinétot, a zenekarban egy évet klarinétoztam. Hazajöttem, leszereltem, és a csíkszeredai kultúrházban dolgoztam egy évet mint szakirányító, és 1970-ben, amikor megalakult a Hargita együttes, alapító tagja voltam mint másodhegedűs” – elevenítette fel. Az együttesnél két évet zenélt, és noha elmondása szerint jó volt ott dolgozni, kevés volt a fizetés – ezért a lakodalmas zenekarában folytatta.
„Együtt muzsikáltunk a bátyáimmal, abban az időben mi uraltuk Csíkszereda környékét, a lagzikat, bálokat, Taplocán, Pálfalván, Csomortánban, Csobotfalván vagy Zsögödben mind mi zenéltünk. Főként csárdást, keringőt kellett akkor húzni. Mind »szárazon« zenéltünk, semmiféle erősítő nem volt, de azt el merem mondani, hogy
Nem túlzok, de legalább 1500 lakodalomban zenéltünk a Csíki-medencében, még Torda mellett, Harasztoson is muzsikáltunk. Olyan eset is volt, hogy édesapám és mi, a három testvér együtt zenéltünk Csíkszentkirályon, például a polgármester lakodalmán” – mesélte.
Dajka Mihály, aki Csíkszentkirályon telepedett le, később a mentőszolgálathoz ment dolgozni, de minden hétvégén muzsikált a lakodalmakban. „A kommunista rendszerben szombaton is dolgozni kellett délután háromig, de mi egy órakor Rákoson vagy Borzsovában kellett legyünk a lakodalomban – el kellett kérezkedni a munkahelyről, futottunk az autóbuszra, a bőgős lemaradt, mert nem fért fel, utánunk jött, de mentünk, mert szerettük. Szombaton reggeltől munkában voltunk, s déltől vasárnap délig tartott a lagzi. Teljesen le voltunk foglalva, minden hétvégén ott voltunk. Még Kostyák Alpár is, aki nemrég halt meg, több alkalommal jött velünk zenélni, brácsázott, nagyon ügyes, alkalmas zenész ember volt. Ahogy jött a változás, megváltozott a zenekar, átálltunk más stílusra, könnyűzenét is játszottunk. Köllő Ferenccel több mint nyolc évet zenéltünk, Incze Pál, Dósa László, Székely Csaba voltak még zenésztársaim. Amikor átálltunk könnyűzenére is, én hegedültem és szaxofonoztam” – emlékezett.
2006-ban került közelebbi ismeretségbe a tárogatóval Dajka Mihály. „Csíkszentkirály rendezte a Nyergestetőn a március 15-i ünnepséget. Kérdeztem a polgármestert, mi lenne, ha egyet tárogatóznék? Azt kérdezte, tudsz-e te tárogatózni? Mondom, nem tudok, de még addig van idő. De van-e tárogató? – jött az újabb kérdés. Mondom, az sincs. Csíkszeredában egy ismerősnek, Gyurka Imrének volt egy tárogatója, és elkértem tőle – addig még nem vettem a kezembe, ez az ünnepi műsor előtt volt két héttel. Mondom Imrének, add ide a tárogatódat, kellene két nótát fújjak, lássuk, milyen. Szaxofonnal, klarinéttal játszottam, rokon hangszer a tárogató is, technikailag nincs különbség közöttük, a tárogatónak a hangszíne más. Így történt a tárogatóval a találkozás.
Fotó: Gecse Noémi
Vásároltam egy tárogatót Magyarországon egy hangszerkészítőtől tíz éve, utána a csíkszentmártoni zenekarban kezdtem zenélni, szaxofonozni és tárogatózni. Azóta minden lakodalomban, ahol zenéltem, a tárogató ott volt, minden alkalommal felsírt, vacsora közben vagy utána. Olyan lakodalom is volt, hogy külön kérték, hozzam a tárogatót” – említette.
„Tíz éve Budapestről jöttek ide hozzám valakik, felkerestek mint népzenészt, hegedültem is, brácsáztam, tárogatóztam. Felkerült a felvétel az internetre, egy budapesti tárogatós meglátta, hogy van itt egy tárogatós, felvette velem a kapcsolatot, és hívott tárogatós találkozóra Szerencsre. Az első találkozó alkalmával kértem a felvételemet a Rákóczi Tárogató Egyesületbe, amelynek azóta tagja vagyok, több alkalommal vettem részt tárogatós találkozókon, amelyet évente szerveznek. Minden ötödik évben tárogatós világtalálkozót tartanak, ahová az egész világról jönnek résztvevők.
– mondta el. Dajka Mihály bevallása szerint annyira megszerette időközben a tárogatót, hogy nincs olyan nap, hogy egy órát legalább ne játszana rajta. „Megvannak a tárogatónak a tipikus nótái, dallamai, amelyekkel kiadja az érzést a hallgatóság felé. Más a hangja, mint a klarinétnak, szaxofonnak. Volt olyan szlovák tárogatós, aki dzsesszt is játszott rajta virtuóz módon, de valahogy minket nem fogott meg ez a fajta zene.
– az egyszerű dallamok a legszebbek rajta: Krasznahorka büszke vára, Te bujdosó székely, Erdélyország az én hazám, Szegény juhászlegény – ezek a kesergők, bujdosódalok a tárogatónak valók. Valamikor a juhászok elmentek a juhokkal, hónuk alá fogták a tárogatót, és egyik dombról a másikra adták a jelet egymásnak” – mesélte.
Az idős zenész tárogatója különböző ünnepségeken is megszólal, a nyergestetői megemlékezéseken is eljátssza a nótákat. Két ilyen hangszere van már, az egyikkel egy másik csíkszentkirályi zenész gyakorol. Mint elmondta, Csíkszentmártonban Részegh István tárogatózik, akivel együtt zenél, de unokaöccse, aki unitárius pap Székelykeresztúron, szintén vett egy tárogatót, és rendszeresen eljön hozzá közös muzsikálásra. De van tárogatós Madéfalván, Szentegyházán is. „Olyan utánpótlás kellene, akik megismertetik ezt a hangszert, hogy hallja, lássa mindenki, milyen szép” – vélekedett Dajka Mihály, akinek nyugdíjasként is a zenélés az egyik legfontosabb dolog az életében.
A kormány a közvita lezárása után dönt az országos vizsgák megszervezésére és a tanulók szociális ösztöndíjára vonatkozó oktatási minisztériumi javaslatokról – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerda este a B1 TV műsorában.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikai bizottsága szerdán egyhangú szavazással megerősítette politikai támogatását Dominic Fritz pártelnök iránt – közölte az alakulat. A döntést a testület ülésén jelen lévő mind a 151 tag támogatta.
Jóváhagyta a kormány szerdai ülésén a vasúti infrastruktúra 2026-2030 közötti fejlesztési stratégiáját.
Augusztus 20-a nemcsak a múlt, hanem a felelősség ünnepe is, amivel minden nemzedék tartozik a hazánknak, amit örökül kaptunk és amit egyszer majd továbbadunk – mondta a miniszterelnök a Facebook-oldalára szerdán feltöltött videójában.
A betegségek nem tartanak szünetet a szabadságolások idején, a kórházakban fekvő pácienseknek folyamatosan vérre van szükségük. A véradóknak sem érdemes elfeledkezni arról, hogy a szabadság mellé a nyárba befér ez a karitatív cselekedet is.
Nicușor Dan államfő az országos helyreállítási terv (PNRR) beruházásairól egyeztet csütörtökön a Cotroceni-palotában a korábbi kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőivel és a két illetékes miniszterrel – közölte az elnöki hivatal.
Nagy erőkkel keresik azt a 28 éves fogvatartottat, aki külső munkavégzés közben szökött meg Nagybányán szerda délután – közölte a helyi büntetés-végrehajtási intézet és a Máramaros megyei rendőrség.
Cáfolta az energiaügyi minisztérium azokat az értesüléseket, amelyek szerint a nagy ipari fogyasztók felszólítást kaptak volna áramfogyasztásuk korlátozására vagy a hálózatról való lekapcsolásra.
Törvénytervezetet nyújtott be a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a párhuzamos felvételi rendszer megszüntetéséről – közölte szerdán a párt.
Összesen mintegy hétmillió lejre szabott ki bírságokat az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a román tengerparton működő szolgáltatóknál és kereskedőknél július 6. és augusztus 16. között végzett ellenőrzések nyomán.
szóljon hozzá!