Középiskolások számára hirdet szónokversenyt Sepsiszentgyörgy Önkormányzata és a Kónya Ádám Művelődési Ház a Petőfi-emlékév alkalmából.
Virág Endre tavaly áprilisban vette át a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes vezetését. Az együttes korábbi táncosaként, a megyei művelődési központ táncszakelőadójaként, a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnökeként nagy rálátása van a szakmára.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és a Kovásznai Városi Művelődési Ház közös szervezésében február 13-án, hétfőn 18 órakor a kovásznai Városi Művelődési Ház Ignácz Rózsa-termében mutatják be Dimény H. Árpád költő Fák Daphnénak című kötetét.
Varázslat a színpadon gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt – így határozza meg a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház készülő új előadását. A társulat Antoine de Saint Exupéry A kis herceg című művét viszi színpadra.
Pálosok címmel nyílik rendhagyó tárlat csütörtökön a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, amelyen a magyar alapítású rend történetét mutatják be a kiállított műtárgyak, installációk által.
Az emberre, nem a kultuszfigurára igyekeznek helyezni a hangsúlyt abban a színházi előadásban, amelynek próbafolyamatai nemrég kezdődtek el, és amelyet március 15. környékén mutatnak be Sepsiszentgyörgyön.
Harminc éve annak, hogy Salamon András megalakította a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceumban a színjátszó csoportot, amely később, állítólag arra való utalással, hogy voltak, akik a próbák szünetében „elosontak” cigizni, az Osonó nevet vette fel.
Rendkívül rövid idő alatt a háromszékiek egyik kedvenc helyévé vált a Föld Szintnek nevezett sepsiszentgyörgyi tér, ami a választott helyszín miatt sem mondható szokványosnak. Az idei év változásokat hoz, az első és legfontosabb az, hogy költözniük kell.
Legutóbb a csíkszeredaiak mosolyoghattak Birton László és Dósa Zoltán gyűjteményének közszemlére bocsátott „sírkövein”, majd január 24-én a Se kép, se hang – elheverő művészet című kiállítás Debrecenbe költözött.
Kétféle könyv van: az egyik, amit meg tudok írni, de az általában nem szokott érdekelni. A másik pedig az, amit muszáj megírni, és muszáj megírnom nekem – avatta be a szakmai titkai egy részletébe csíkszeredai olvasóit Tompa Andrea író.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon jelölte meg dátummal a Himnusz kéziratát. Ezen a napon a világ magyarsága ünnepel.
Nagyon szép fejlődéstörténetet tudhat a magáénak a kézdivásárhelyi Dr. Csiha Kálmán Református Kollégium, amely a közelmúltban ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját.
„Erős támasztóoszlopa az dolognak” – ezzel a Baróti Szabó Dávidtól kölcsönvett mondattal jellemezte méltatója a Háromszék kultúrájáért díj idei kitüntetettjét a csütörtök esti ünnepségen.
Több székelyföldi településen tartanak kulturális előadást, koncertet, könyv-, lemez- és lapszámbemutatót a Petőfi-emlékév jegyében és a magyar kultúra napja alkalmából.
Bemutatják Oláh-Gál Elvira Nobile Officium című kötetének folytatását, amelyben történelmi családok tagjaival, nemesi leszármazottakkal készült mélyinterjúk olvashatók. A rendezvényre csütörtökön látogathatnak el az érdeklődők.
„Jó év lett 2022. A lett pedig örömhír” – fogalmazott évértékelőjében Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója. Az intézmény vezetője szerint mindig év végén derül ki ugyanis, hogy az, amiért az év során dolgoztak, beigazolódik-e.
Ma van Piroska, valamint IV. Béla királyunk lánya, Margit napja, utóbbit éppen 80 évvel ezelőtt, 1943-ban avatták szentté, és Székelyföldön négy templomot ajánlottak az oltalmába. Emellett érdekes szokások, időjárási regula is fűződik e naphoz.
Petőfi-korabeli öltözetet viselő diákok táncoltak a marosvásárhelyi Bolyai Farkas-iskola udvarán kedden a nagyszünetben, így csatlakozva az egész heten át tartó Petőfi-emlékéves rendezvénysorozathoz.
Egyhetes programsorozattal ünnepli – ötödik alkalommal – a Studium–Prospero Alapítvány a román és a magyar kultúra napját Marosvásárhelyen.