Debrecenbe költöztek az udvarhelyi pszichológus sírversei

Múlt szombatig a csíkszeredai Ólommadár kultúrkocsmában lehetett megtekinteni a Se kép, se hang – elheverő művészet című kiállítást

Fotó: Dósa Zoltán Facebook-oldala

Legutóbb a csíkszeredaiak mosolyoghattak Birton László és Dósa Zoltán gyűjteményének közszemlére bocsátott „sírkövein”, majd január 24-én a Se kép, se hang – elheverő művészet című kiállítás Debrecenbe költözött.

Kocsis Károly

2023. január 25., 16:382023. január 25., 16:38

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

„Itt nyugszik a feleségem, jó most neki, hát még nékem” – ilyenszerű „sírverseken” derülhettek tavaly novemberben a székelyudvarhelyiek, január 21-ig a csíkszeredaiak, jelenleg pedig a debreceni Tímárházba betérők. A fekete humorral átitatott rímek Dósa Zoltán székelyudvarhelyi pszichológus, egyetemi docens kilenc év után tavaly újra kiadott, Sírversek. Katasztrófaköltészet című kötetében jelentek meg, gyerekkori barátja, Birton László gyulakutai alkotó mintegy harmincat ráfestett sírkőutánzatokra, ezekből a plakettekből állt össze a kissé morbid, de annál szórakoztatóbb tárlat.

„Nem egy ismerősöm szót emelt már az ellen, hogy a temetőinkben a régi sírköveket egyszerűen egymásra hajigálják, méltatlan módon hulladékként kezelik. Nos, én most a tettek mezejére lépek, a magam módján! Nem akarok több ilyen elszomorító képet látni, ezért a Birton László barátommal

összegyűjtött kövekről lerázzuk a port, rendszerezzük és kiállítjuk”

– írta Dósa Zoltán az első kiállítás apropóján.

A Debreceni Egyetemen doktorált, tanári pályája (a Babeș–Bolyai Tudományegyetem docense, a Székelyudvarhelyre kihelyezett pedagógusképző tagozat vezetője) mellett prózát is ír, igaz, ahogy fogalmaz: megmaradt a kecskerímeknél; az első sírverset tizenegy évvel ezelőtt írta. Hogy áldás vagy teher nem megfelelni másoknak, hasonló lehet, mint a négylevelű lóhere veszte: mindenki ezen különbözősége miatt őt tépi le – mondta a debreceni kiállításmegnyitón, amikor különös hobbijáról kérdezték.

Kitért arra is, hogy a magyar kultúrkörben gyakoriak a sírversek, elsősorban azonban szájról szájra terjednek, még a műfaj szülőföldjén, Székelyföldön is. Tudósításában a Haon.hu szellemesen állapította meg: „bár konkurencia a művészetben is akad, egyedisége miatt Dósa Zoltánnak és sírköveinek nem kell tartania holtversenytől”.

Nevettető temető

A sírverseket diákok, falusi verselgetők találták ki, és különböző közösségi alkalmakon, esetleg poharazgatás közben hangzottak el, de arra is van példa, amikor befutott költő nyúl a tréfás sírvers műfajához.

Kultúra