Január elsején még biztos voltál benne, hogy minden nap edzeni fogsz, lemondasz az édességről, és reggelente jógázol... aztán jött a másodika. De sebaj, a GaGánál nem az a lényeg, hogy betartsd a fogadalmakat, hanem kizárólag a jó sztorik!
Aki nem indult útnak időben – a kora délelőtti órákban – Hargitafürdőre, az sízés, hódeszkázás, szánkózás vagy kikapcsolódás, séta helyett tumultusra, forgalmi fennakadásra, várakozásra számíthat. Így volt ez a napokban, és ez várható egészen keddig.
Az állásinterjúkon tapasztalt legjobb és legrosszabb élményeiket osztották meg az erdélyi magyar munkavállalók a Jóállás.ro oldalon megjelenő videósorozatunk második részében.
Senkit nem kellett petárda okozta baleset miatt ellássanak a Hargita Megyei Mentőszolgálat munkatársai szilveszterkor. Noha alkohol okozta panaszok miatt kaptak hívásokat, a mentőszolgálat vezetője szerint viszonylag csendes volt az elmúlt pár nap.
Az ünnepi időszak lejártával sokan a szabadba mennének a hétvégén, különböző Facebook-csoportokban a Hargita megyei sípályák nyitva tartásáról érdeklődnek a téli sportok szerelmesei. Összegyűjtöttük hát ezek programját.
December 23-a és 31-e között körülbelül harminc alkalommal volt szükség a Hargita megyei hegyimentők közbelépésére, legtöbbször a sípályákon vagy azok környékén történt balesetek miatt.
Mondhatnánk, hogy semmi rendkívüli, csak a szokásos januári fagy, azonban helyenként érdekesen alakultak a reggeli, legalacsonyabb hőmérsékleti értékek az Országos Meteorológiai Igazgatóság hőtérképe szerint.
A városok között csak egy van, amelyben a születések száma meghaladja az elhalálozásokét, a házasságok száma csökkent, a válásoké nőtt, és majdnem minden harmadik gyermek nem házasságban születik – érdekes 2024-es demográfiai adatok Hargita megyéről.
Napok óta csak dugóban lehet közlekedni Hargitafürdőre és onnan vissza, annyira nagy a tumultus az üdülőtelepre vezető megyei úton.
A sok megfoghatatlan cél között szükségét érezzük, hogy valami biztos pontot találjunk, így az évfordulók, a hónapok és évek első napjai szimbolikus jelentőséggel bírnak. Orbán Ágota pszichológust kérdeztük az újévi fogadalmak mögött lapuló tudományról.
A legújabb kutatások szerint a madarakra és méhekre is életveszélyes lehet a petárdázás és a tűzijáték. Így január elején jó tehát tisztában lennünk azzal, hogy nemcsak a házi kedvenceket – kutyákat és macskákat – zavarta a petárdázás.
Több éve már annak, hogy Gergely Zsolt megálmodta, majd kivitelezte a Fordított Házikót Parajdon. A bel- és külföldi turisták körében is népszerű látványosság nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek egyik kedvenc szórakozása Hargita megyében. Az ötletgazdával arról beszélgettünk, hogy miként született meg a házikó terve, amit mindenki első látásra a szívébe zár.
Régebben Székelyföld legtöbb katolikus helységében a papok jóval vízkereszt előtt, Gyimesben például már karácsony után, a legtöbb helyen újév napján elkezdték a házszentelést.
A legtöbb településen a házszentelés ünnepével kezdődik az új év, a papok a napokban útjukra indulnak, hogy elvigyék Krisztus áldását a hajlékokba. A hagyomány változásairól, az ünnep fontosságáról Hölgyes Pál Zsolt plébánost kérdeztük.
Temérdek régi szokás köthető az újévhez, sokat közülük pedig a mai napig tartanak Székelyföldön – noha nem mindenki teszi is az meggyőződésből. Többeket megkérdeztünk, hogy összegyűjtsük: mik azok a szokások, esetenként babonák, amik még mindig élnek.
Gyergyószentmiklósi édesanya kislánya született meg elsőként 2025-ben a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban január elsején 8 óra 20 perckor. A kislány neve Nara, édesanyja második gyermeke.
Mozgalmas évet zárt néhány órával ezelőtt Székelyföld, volt benne minden, amit el tudunk képzelni. Összeállításukban olyan eseményekre tekintünk vissza, amelyek a Székelyhon olvasói számára is fontosak lehettek, és befolyásolhatták a mindennapjaikat.
Színes, eseményekben bővelkedő évet tudhatunk magunk mögött – akár szélsőséges időjárásról, meglepetéseket rejtő szuperválasztási évről, sporteseményekről legyen szó.
Különleges, mondhatni misztikus ez az időszak, hiszen ilyenkor kezünkbe vehetjük a jövőnk alakítását – legalábbis a néphagyomány szerint. Lakatos Csilla néprajzkutatóval beszélgettünk az újévi népszokásokról.