A Madarasi Hargitán egy váltásban négy hegyimentőre számíthatnak a balesetet szenvedők
Fotó: Virginiás Bandó
Még csak a síszezon elején tartunk, de már ötvennél több esetben volt szükség a hegyimentők segítségére a Hargita megye sípályáin történt kisebb-nagyobb baleseteknél. Mivel a hegyimentők nem tudnak mindenhol ott lenni, elengedhetetlen, hogy a helyszínen legyen olyan személyzet, amely képes alapszinten ellátni a sérüléseket. Nemrég a megyei mentőszolgálat megtartotta az első elsősegély-tanfolyamot a síközpontok munkatársainak.
2018. január 07., 20:152018. január 07., 20:15
A megye síközpontjainak zömében alig több mint két hete indult a szezon, de már ötvennél is több balesetnél volt szükség szakszerű segítségnyújtásra. Leggyakoribbak a végtagtörések voltak, emellett előfordultak vágott sebek, fejsérülések is, nagyon súlyos sérülés azonban eddig szerencsére nem történt – közölte Fekete Örs, Hargita Megye Tanácsa Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálatának vezetője. Idényben és legfőképp vakáció idején a Hargita megyei sípályákon összesen nyolcvan hegyimentő teljesít szolgálatot.
Komoly nehézséget jelent azonban, hogy szétszórtan, egymástól akár 150 kilométeres távolságra helyezkednek el a sípályák, ezért fontos, hogy azok személyzetében mindig legyen valaki, aki ért az elsősegélynyújtáshoz.
„Mivel komoly balesetek is előfordulhatnak, fontos, hogy szakképzett emberek legyenek a pályán, akik tudják, mit csinálnak. Jó, ha az ott dolgozók ismerik az elsősegélynyújtási technikákat, melegen tudják tartani a sérültet, esetleg rögzíteni tudnak egy törést, el tudják látni a sebet mindaddig, amíg a hegyimentők odaérnek” – hangsúlyozta Fekete Örs.
„Hiába hívják a 112-t, amíg a mentő megérkezik elég sok idő eltelik, addig pedig segíteni kell, ez az egyik legfontosabb tényező. A másik gond, hogy nem is olyan könnyű mentőt hívni. Sokan helytelenül adják le a hívást, nem tudják, mit kell ilyenkor mondani” – érvelt Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője az elsősegélynyújtás ismeretének fontossága mellett.
Nemrég, a szezon elején tartották az első tanfolyamot a síközpontok munkatársainak, amelyen huszonhatan vettek részt. A húszórás elméleti és gyakorlati képzés néhány síközpont üzemeltetőjének kérésére és a mentőszolgálat felajánlására történt, igény esetén folytatják – tudtuk meg az mentőorvostól. Megjegyezte, hogy
Úgy véli, ilyen helyeken állandó jelleggel kell lennie legalább két személynek, aki szükség esetén az alapszintű ellátást biztosítani tudja, hiszen „amikor megtörténik a baj, fel kell tudni ismerni annak súlyosságát, tartani az életfunkciókat, nem súlyosbítani az illető állapotát. Szélsőséges példával élve, ha megáll az illető szíve, és senki sem tudja újraéleszteni, amíg a mentő kiér, a legjobb esetben is akkora az időveszteség, hogy ha túl is éli, komoly károsodást szenved” – magyarázta a mentőorvos.
A Havas Bucsin kisebb, könnyű családi pályáján Magyari Márta üzemeltető többéves tapasztalata szerint nagyon ritkán történnek balesetek, szezononként kettő-három, azok sem súlyosak. Ott nincs állandó hegyimentő-szolgálat, viszont múlt hónapban hat alkalmazott elvégezte az elsősegély-tanfolyamot, így mostantól ők vigyáznak a sérültekre a szakszerű segítség megérkezéséig.
A Madarasi Hargitán szinte mindennap történik egy-két baleset, ezért fontos a hegyimentők jelenléte, itt a fő szezonban tizenhatan dolgoznak, négyes csoportokban váltva egymást – tudtuk meg Ruszuly Emesétől, a síközpont sajtófelelősétől. Ott
A pályán a leggyakoribbak a térd-, boka-, illetve vállficamok, valamint a végtagtörések.
A gyalogosok biztonságának növelése érdekében eddig 25 marosvásárhelyi útkereszteződésben és gyalogátkelőhelyen helyeztek ki új jelzőlámpákat, olyan helyszíneken, ahol korábban nem voltak, de szükség volt rájuk.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége és a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség kedden bejelentette, nem támogatja a tanügyminisztériumnak azt a javaslatát, hogy a pedagógusok és a szülők beleegyezése nélkül bekamerázzák az osztálytermeket.
Bár még nem végleges a mezőgazdasági gépek roncsprogramjának kiírása, a környezetvédelmi miniszter szeretné, hogy a támogatásból olyan traktorokat, gépeket vásároljanak a gazdák, amelyeket Romániában vagy a környező országokban gyártottak.
A településre bekergetett medvecsalád után újabb nagyvad riogatja a székelykeresztúriakat, ezúttal a timafalvi városrészen. A Hubertus Vadásztársulat csapdával igyekszik befogni az állatot, amely többször kószált a házak között az elmúlt időszakban.
Klaus Iohannis államfő kihirdette kedden azt a törvényt, amely szerint jövő évtől az önkormányzatok ingatlanadó-kedvezményben részesíthetik azokat az állampolgárokat, akik egy év alatt legalább háromszor vesznek részt véradáson.
Fákat döntött ki a már-már viharossá erősödő szél Hargita megye több településén, a tűzoltók beavatkozására volt szükség azok eltávolítására.
Idén is várják azokat a 16 év feletti, 29 év alatti fiatalokat, akik szívesen dolgoznak csapatban, és szeretnék kipróbálni magukat a rendezvényszervezésben. Jelentkezni április 14-ig (éjfélig) lehetséges.
A személyi asszisztensként foglalkoztatott alkalmazottak tiltakozást szerveztek kedden a marosvásárhelyi prefektúra előtt. A sérült személyekkel foglalkozók – akik legtöbb esetben a sérültek szülei – két országos szintű határozat ellen tiltakoztak.
Elkészítik Kovászna megye településeinek katasztrófavédelmi térképét, ami arra mindenképpen jó lehet, hogy a lakosság tudhassa, milyen lehetséges természeti katasztrófának van kitéve a közvetlen környezete.
A lehető leghamarabb, akár már szerdán egyeztetne az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) a marosvásárhelyi RMDSZ-szel a városi tanácsosjelöltek jegyzékéről. Nem zárkóznak el attól, hogy akár közös listát indítsanak a „marosvásárhelyi magyarok érdekéért”.
szóljon hozzá!