Varga Judit: a probléma az, hogy a nyugati tagállamok nem ismernek minket

•  Fotó: Beliczay László

Fotó: Beliczay László

A magyar álláspontról, ennek megismertetéséről, az Unió általi túlszabályozásról, illetve a Magyarország ellen indított, Sargentini-jelentés nevet viselő „hadjáratról” beszélgettünk Varga Judit európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárral Tusványos utolsó napján.

Iszlai Katalin

2018. július 29., 15:132018. július 29., 15:13

– Noha csak májusban nevezték ki európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárnak, máris olyan hírek kaptak szárnyra, hogy Ön lehet a magyar uniós politika új arca. Mit gondol, minek köszönhető ez?

– Talán annak, hogy az uniós politika valóban az én terepem, és a legelső megbízatásaim egyike az európai parlamenti lobbitevékenység a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban. Olyan színterekre szeretnék eljutni uniós kapcsolatokért felelős államtitkárként, ahová rendes ügymenet során a klasszikus uniós államtitkárnak nem volt lehetősége vagy energiája, hiszen

annyi területen kell jelen lenni az európai érdekérvényesítésnél, a döntéshozatalban pedig annyi szereplő van, hogy akár öt uniós államtitkár is kevés lenne.

Szeretném a magyar álláspontot minél több helyen úgymond eladni, tehát azt a terméket, amit odahaza előállítunk, én egy jó eladási ügynökhöz hasonlóan megpróbálom minél szabadabban és minél kreatívabban minél több helyre eljuttatni. Tulajdonképpen a kinevezésemmel megosztjuk a feladatokat: a másik európai uniós ügyekért felelős államtitkár, Takács Szabolcs felel a magyar uniós politikák kialakításáért, az én feladatom pedig az, hogy ezeket minél szélesebb körben megismertessem.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

– Habár a jelenlegi pozícióját mindössze három hónapja tölti be, mégis jelentős rálátása van az uniós ügyekre, hiszen közel tíz évig tanácsadóként dolgozott az Európai Parlamentben.

– Így van, közel tíz évet töltöttem az Európai Parlamentben a FIDESZ néppárti képviselőcsoportjánál, a környezetvédelem, a klímapolitika, az élelmiszer-biztonság és a közegészségügy voltak a kiemelt területeim. Ezeken a szakpolitikákon keresztül

megismerhettem az uniós törvényhozás labirintusát, megtudtam, hogy hol érdemes lobbizni a magyar érdekekért.

Ezt a brüsszeli munkavégzési stílust volt alkalmam ennyi idő alatt elsajátítani, és azt is megtudtam, hogy milyen hatása lehet egy-egy európai parlamenti vagy akár egy uniós döntésnek. Gondolok itt például Verespatakra, amit az egyik legnagyobb sikeremként értékelek. A verespataki határozatot, a cianidos bányászat uniós betiltására vonatkozó felszólítást több mint féléves előkészítő munka előzte meg, és egy tízszeres többségű határozatot sikerült végül Áder János elnök úrral, illetve Tőkés László püspök úr képviselőirodájával összehoznunk. Ez egy nagyon intenzív munka volt, a zöld szervezetek pedig azóta is úgy emlegetik, mint a valaha hozott legerősebb európai parlamenti környezetvédelmi határozatot.

– Többéves tapasztalatai alapján mit gondol, az Európai Unió valóban „túlszabályoz mindent”, ahogy azt itt Tusványoson többször is hallhattuk a héten?

– Abszolút mértékben, ezzel teljesen egyetértek. Az Európai Unió alapvetően a világháborúk után egy a békét stabilizáló gazdasági érdekközösségként jött létre. Ez

az alapvető nagyon nemes cél azonban úgy érzem, hogy egy kicsit túlfutotta önmagát, és olyan területekre is próbál lopakodó hatáskörbővítéssel benyúlni, ahová az alapító szerződések nem hatalmazták fel.

Gondolok az arányosság alapelvének tiszteletben tartására, amelyet sajnos úgy érzékelünk, hogy az Unió az identitásba, az egyes nemzetállamok kulturális meghatározottságába és jövőképébe is egyre agresszívabban bele szeretne szólni. Ha pedig ez nem sikerül neki a rendes jogalkotás során, akkor mindenféle jogállamisági mechanizmussal fenyegetve, mintegy zsarolva próbálja a politikai nyomásgyakorlás eszközének használni az uniós intézményeket.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

– Ennek margójára a már Ön által is említett, a magyarországi jogállamiság helyzetéről szóló, és az Európai Parlament (EP) Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága által nemrég elfogadott Sargentini-jelentésről is érdemes néhány szót ejteni, amely szerint az országban fennáll a veszélye az európai értékek súlyos megsértésének. Mi a véleménye erről, valóban veszélyben vannak az uniós alapértékek Magyarországon, vagy a jelentés tulajdonképpen egy ellentámadásként fogható fel a magyar kormány migránspolitikájával szemben?

– A Sargentini-jelentésről elsősorban azt érdemes tudni, hogy a dokumentum által kizárólag politikai okokból, valós jogi érvek nélkül támadják Magyarországot. Ennek ellenére azonban ez egy fontos és nagyon komoly következményekkel járó eljárás, hiszen története során először alkalmaz ilyet az Európai Parlament. Konkrétan arról van szó, hogy az európai értékek állítólagos megsértése miatt indokoltnak tartották a hetedik cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen. Ahhoz, hogy ez érvénybe lépjen, a nemrég elfogadott szakbizottsági jóváhagyás után az Európai Parlamentnek plenáris ülésen is el kellene fogadnia a jelentést, ez azonban még mindig

nem jár egyből a szavazati jog elvesztésével, „csak” az ország folyamatos megfigyelésével

és ajánlások megfogalmazásával számára a jogrendszerével és a működésével kapcsolatosan. Az én feladatom az, hogy megpróbáljam megakadályozni, hogy ez megtörténjen.

– Hogyan lehet ezt elérni?

– Látjuk, hogy van egyfajta frusztráció, ami abból fakad, hogy a nyugati balliberális elit nem képes elfogadni azt, hogy létezik Közép-Európában egy kis ország, amely képes az érdekeit felismerni, képes egy történelmi vízióban gondolkodva politizálni a jelenben is, és ennek megfelelő döntéseket hozni, szembemenve akár az uniós politikákkal is. A probléma forrása az, hogy a nyugati tagállamok nem ismernek minket, nem ismerik a motivációinkat, a történelmi beállítottságunkat.

Ha ismernének, jobban megértenék, miért gondolkodunk így a migrációs válságról, és miért így reagáltunk rá, hiszen mi átmentünk egy 150 éves török megszálláson, tudjuk, mit hagynak maguk után a hasonló történelmi események, és tudjuk, mit jelent Európát védeni.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

A Sargentini-jelentés több mint harminc oldalon keresztül katalógusszerűen felsorolja a valaha volt összes kötelezettségszegési eljárást, amit a tagállamok ellen indított az Európai Bizottság. Ezek már régóta lezárultak egy kulturált európai dialógus révén, és az is tény, hogy

a kötelezettségszegési eljárások számát tekintve Magyarország az erős középmezőnyben van, tehát sem jobbak, sem rosszabbak nem vagyunk ezen a téren a többi tagállamnál.

Ebből is látszik, hogy csak egy kétségbeesett küszködés ez, amivel próbálják Magyarország jogállamiság-sérülését alátámasztani. Ez a jelentés egy színtiszta politikai zsarolási eszköz, amivel gyengíteni akarják Magyarországot, és nyomást gyakorolni rá, hogy megváltoztassa álláspontját a bevándorlás kérdésében. Tulajdonképpen ezekre az ellentmondásokra és igazságtalanságokra kell jogi érveléssel rávilágítsak minél több helyen annak érdekében, hogy az EP-képviselők a szeptemberi plenáris ülésén ne fogadják el a nyilatkozatot.

– Az évek során számos európai parlamenti ülésen vett részt, látta az egyes országok képviselőinek megnyilvánulásait. Mit gondol a romániai EP-képviselők hozzáállásáról, tapasztalatai szerint uniós szinteken működik-e a román–magyar kommunikáció, együtt tud működni a két fél?

– A 2010-es évben, amikor a Verespatak ügyében győztünk, a román néppárti képviselők voltak a legnagyobb ellenfeleink. Nagyon kemény harc volt, ahol mindent bevetettek, ezáltal pedig nem mondhatom, hogy ez kellemes tapasztalat volt számomra. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy szakpolitikák terén, főként környezet- és energiapolitikában, illetve gazdasági kérdésekben hasonló cipőben jár Románia és Magyarország, ezáltal pedig ezekben a kérdésekben gyakran együtt is tudnak működni.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Arcok az Ezer Székely Leány Napjáról – ki volt ott?

Kitűnni a tömegből, vagy éppen elvegyülni? Az Ezer Székely Leány Napján mindkettőnek megvan a jelentősége, hiszen ennyien székely népviseletben lenyűgőzően mutatnak. A mi szemünkben mindenképp. Egyenként és együtt is.

Arcok az Ezer Székely Leány Napjáról – ki volt ott?
2025. július 05., szombat

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Darvas-Kozma Józsefet, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia plébánosát megerősítette hivatalában a gyulafehérvári főegyházmegye, Böjte Csaba atyát pedig csíksomlyói lelkésszé nevezte ki. Idén négy új papot fognak felszentelni.

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz
2025. július 05., szombat

Csónakból helikopterbe: többen megsérültek egy dunai balesetben

Balesetet okozott szombat reggel a Duna Sulina-ágán, Maliuc falu közelében egy turistákkal teli csónakot ittas állapotban vezető fiatalember.

Csónakból helikopterbe: többen megsérültek egy dunai balesetben
2025. július 05., szombat

Az utolsó fotó a meggyilkolt motoros telefonjáról – így tálalja a román sajtó a kiszivárgott felvételt

Több bukaresti hírportál is lehozta azt az elmosódott medvés képet, amiről azt írják, hogy ez volt az utolsó felvétel, amit a támadáskor készített a medve által meggyilkolt olasz motoros.

Az utolsó fotó a meggyilkolt motoros telefonjáról – így tálalja a román sajtó a kiszivárgott felvételt
2025. július 05., szombat

Külön világ: akiknél 5000 euró az átlagnyugdíj, és már ötvenéves koruk előtt nyugdíjba mehetnek

Ilie Bolojan kormányfő péntek este kijelentette, hogy a világon Románia az egyetlen ország, ahol a bírák 48 éves korukban mennek nyugdíjba.

Külön világ: akiknél 5000 euró az átlagnyugdíj, és már ötvenéves koruk előtt nyugdíjba mehetnek
2025. július 05., szombat

Tüntetésre gyűltek össze Parajdon

Tiltakozásra készülnek Parajdon, szombaton délelőtt már kisebb tömeg gyűlt össze a helyi kultúrotthonnál.

Tüntetésre gyűltek össze Parajdon
Tüntetésre gyűltek össze Parajdon
2025. július 05., szombat

Tüntetésre gyűltek össze Parajdon

2025. július 04., péntek

Jóváhagyta a kormány deficitcsökkentő intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet

Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet –– számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.

Jóváhagyta a kormány deficitcsökkentő intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet
2025. július 04., péntek

CES: a deficitcsökkentő intézkedések csökkentik a polgárok vásárlóerejét

A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).

CES: a deficitcsökkentő intézkedések csökkentik a polgárok vásárlóerejét
2025. július 04., péntek

Online időpontfoglalás a nyugdíjpénztárnál

Augusztus elsejétől csak az online foglalt időpontokban lehet felkeresni ügyes-bajos kérdéseinkkel a Hargita megyei nyugdíjpénztárat.

Online időpontfoglalás a nyugdíjpénztárnál
2025. július 04., péntek

Bűnvádi feljelentést tettek a Kis-Küküllőn bekövetkezett ökológiai katasztrófa miatt

Hivatalból bűnvádi feljelentést tett a Maros megyei környezetvédelmi igazgatóság a parajdi sóbányánál zajló sürgősségi munkálatok nyomán a Kis-Küküllőn bekövetkezett sószennyezés és ökológiai katasztrófa miatt.

Bűnvádi feljelentést tettek a Kis-Küküllőn bekövetkezett ökológiai katasztrófa miatt