Újonnan épített kereszt áll Marosfő határában

A tölgyfából készült kereszt a kőtalapzattal együtt mintegy ezer euróba került

Négy méter magas, beton alapzatba öntött feszület került Marosfő Gyergyó felőli bejáratához. A keresztet eredetileg a Maros forrásához kívánta felállítani az Úr Serege nevű ortodox hívőcsoport, ám a tekerőpataki közbirtokosság tulajdonában lévő területről egy bizottság felkérésére távozniuk kellett.

Az ország különböző településeiről érkezett negyven fő a felszólításra elhagyta a helyet, állításuk szerint nem volt arról tudomásuk, hogy magánterületen tevékenykednek. „A kolostortól a helyszínig egy táblát sem láttunk, ami jelezte volna a magánterületet. Sem most, sem tavaly, amikor eljöttünk megnézni a helyet, nem voltak ilyen táblák” – mondta a csoport egyik tagja. Egy másik csoporttag azt is megjegyezte, hogy hasonló keresztet az Olt-forráshoz is terveztek, ám két éve, amikor szemlét végezték, a „magánterület” feliratú tábla miatt lemondtak erről a helyszínről.

A Livia Hamza néven bemutatkozó hölgy szerint a kereszt felállítását az Úr Serege csoport egyik alapító tagja, Traian Dorz költő verse ihlette. A nő elmondta, az említett költőnek a Locurile noastre sfinte (A mi szent helyeink) című kötete az ország különböző tájait mutatja be versben és prózában, ezek között a csendes Marosról szóló vers az, ami miatt éppen a folyó forrásához szánták felállítani a feszületet.

„Megértettük, hogy a közbirtokosságé a hely, a hegyről végül lementünk a kolostorba, aztán a polgármester és az ortodox egyház helyi képviselője ezt az újabb helyet jelölte ki” – mondta az asszony, hozzáfűzve, hogy az új helyszín az ortodox egyház tulajdonában lévő területen van.

A feszület felállításán munkálkodó csoporttagok egyébként teljesen nyugodtak afelől, hogy az építkezés körül minden rendben van; amint azt elmondták, nem tudnak arról, hogy esetleg építkezési engedélyt kellett volna beszerezzenek, s ha szükséges ez a bizonylat, azt valószínűleg a polgármester szerezte be.

Azt, hogy esetleg etnikai célzása lenne a keresztállításnak, egyenesen elvetendőnek találták. „Így akarta ezt a történelem, az idő, a rendszer, a jó Isten, hogy együtt, egymás mellett éljünk. Azt gondolom, hogy békességben bármit meg lehet csinálni” – fogalmazott Livia Hamza asszony.

Ez csak egy útszéli kereszt

Vasláb község polgármestere, Mihail Tinca újságírói kérdésre elmondta, a feszület építői a helyi polgármesteri hivatal és az egyház beleegyezését kapták tervük kivitelezéséhez, a keresztet pedig az egyház tulajdonában lévő területre állították. A községvezető szerint az útszéli kereszt felállításához nem kell építkezési engedély, főként, hogy a terület magántulajdonban van. „Mi a gond? Ez egy kereszt” – zárta le az újságírókkal folytatott beszélgetést a polgármester.

Fülöp Otíliának, a Hargita megyei tanács főépítészének a vaslábi polgármesterrel ellentétes az álláspontja. Az építkezési szakember elmondása szerint, az 50-es számú törvény értelmében még az ideiglenes épületekre is engedély szükséges.

„Mivel mindenféle építkezés a környezetvédelemi ügynökségen keresztül kell menjen, jóváhagyás kell tőlük is. Tehát a polgármester értelmezése szerint bárki, bármit csinálhat a saját területén. Úgy látszik, hogy szerinte a romániai törvények nem érvényesek Vaslábra” – fogalmazott a megyei főépítész, aki szerint az ellenőriztetni kívánt építkezéseket írásban kell jelenteni az építkezési felügyelőségen. Tudomása szerint ez a marosfői feszületépítés esetében nem történt meg.