Marakodás a kutyakérdésen

Noha a juhászok keddi tüntetése nyomán szerdán a kormány jövő év április végéig elhalasztotta a vadászati törvény azon előírásának alkalmazását, amely megszabja, hogy a pásztorok síkvidéken egy, dombvidéken kettő, hegyvidéken pedig három kutyával őriztethetik nyájukat, továbbra is vita tárgyát képezi az ideális eblétszám meghatározása. A téli időszakban történő legeltetés – december 6-a és április 24-e között – továbbra is tilos.

„Ha etetni kell, sok a kutya, ha viszont farkasok vagy medvék garázdálkodnak, akkor nagyon kevés” – summázta a helyzetet Balázs András udvarhelyi juhász. Mint mondta, nyáron közel hétszáz juhra ügyelt, amelyeket nagy területen legeltet – így őrzésükre korántsem elég három eb, hiszen azok nem tudnak mindenhol ott lenni, ráadásul maguk is félnek a ragadozóktól. Erdős vidékről lévén szó rengeteg a farkas, amelyek falkába verődve bekerítik a nyájat, ugyanakkor éhes medvéből is sok van a környéken. Meglátása szerint legalább hat kutyára lenne szüksége ahhoz, hogy biztonságban tudja a juhokat, hiszen idén a törvények szigorú betartása miatt hét állatát ragadták el a vadak. Hozzátette, ezek egyikét sem jelentette be az itteni vadásztársulatnál, mivel azt tapasztalta, hogy a kártérítés-igénylés bonyolult, ráadásul a pénzre minimum egy évet kell várni. Csíki Endre, az udvarhelyi juhtartók szövetségének elnöke úgy gondolja, a helyi pásztorok annyi kutyát tartanak, amennyire szükségük van, már csak azért is, mert etetni kell őket. Azt, hogy csak három őrzője lehetne a nyájnak, kevesli, mondván, udvarhelyszéken idén is jelentős kárt okoztak a juhállományban a nagyragadozók. Szerinte a törvény kidolgozása előtt a számokkal kapcsolatosan egyeztetni kellett volna a vadásztársulatokkal, illetve a juhászokkal is. Akkor ugyanis kiderült volna: nem mindegy, hogy erdők közelében vagy a fáktól távol történik a legeltetés, ahogy az sem, hogy hány állatra kell vigyázni. Szerinte a nyájőrzők számának meghatározásakor figyelembe kellene venni azt is, hogy az adott vidéken milyen ragadozók élnek. Csíki ugyanakkor egyetértett azzal, hogy az állam büntesse azokat a juhászokat, akik nem tartják be a törvényeket.

Vadásznak, betegségeket terjesztenek

Az őzgidákat, a vadmalacokat, illetve a nyulak kölykeit is levadásszák tavasszal a juhászkutyák, hatalmas károkat okozva a vadállományban – fejtette ki Jakab Attila, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület vezetője, hozzátéve, hogy a kutyák jó része betegségeket terjeszt, amit a vadak is elkapnak tőlük. „Rengeteg lelőtt állatban találtunk kutyaférget.” A problémák jó része inkább azokkal a pásztorokkal van, akik 100 állat mellett 10–15 kutyát tartanak, amelyeket nem is etetnek, vadászatra kényszerítve őket. Jakab szerint a vadállomány pusztításának nyolcvan százaléka a juhászkutyákhoz köthető. A kutyákat, amelyekre nincs kolonc téve, illetve az erdőben kószálnak, a vadászok kilőhetik. „Nekünk nem az a célunk, hogy meglőjük a kutyákat, inkább az, hogy a juhász tartsa azokat a nyája mellett, ne az erdőben a vadakat hajtsák” – fogalmazott a szakember. Hangsúlyozta, lényegében bármennyi kutyája lehet a pásztornak, ha azokat az esztena környékén megkötve tartja és nem viszi magával legeltetéskor. Balázs András a leírtakkal kapcsolatban úgy vélekedett, érdemes elgondolkodni azon, hogy a rendszerváltás előtti időszakban több nyáj volt vidékünkön, ami több kutyát is feltételez, mégis nagyobb volt az őz-, illetve nyúlpopuláció. Szerinte a vadászok felelősek a vadállomány csökkenéséért, hiszen egyrészt sokan vannak, másfelől pedig előfordulnak illegális kilövések is. Egyébként ő maga sem tartja helyesnek, hogy húsz kutyát tartson egy juhász, hiszen azokat etetni, valamint felügyelni is kell.

Télen is legeltetnének

Balázs András nem tartja helyesnek, hogy ezentúl télen nem szabad legeltetni – főleg a magán- vagy bérelt területeken –, mivel szerinte a juhok nem okoznak kárt sem a növényzetben, sem a talajban. Sőt, szerinte hasznos lenne, ha a jószágok lelegelnék a mezőgazdasági területeken maradt kórókat. Ezt Csíki Endre annyival egészítette ki, hogy léteznek olyan földtámogatások, amelyeket csak úgy kaphatnak meg a gazdák, ha a földjeiken hagyják az elszáradt növényeket. A vadásztársulat elnöke viszont úgy látja, a patás állatok igenis kárt tesznek a növényzetben, illetve a télen fellazult talajban is.

Ha nincs élelem, jönnek a ragadozók
A ragadozók legtöbbször azért vadásznak juhokra, mert az erdőben nem találnak elég ennivalót – magyarázta Balázs András. Mint mondta, például a medvék esetében ennek az lehet az oka, hogy az erdőkből nyaranta az összes erdei bogyót leszedik az emberek. Véleménye szerint az ilyesfajta tevékenységet is korlátozni kellene.