Fotó: Pinti Attila
Véleménycikket írt dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke a Székelyhonnak. Személyes élményein keresztül hívja fel a figyelmet a parajdi sóbányánál történt ökológiai katasztrófa előzményeire és a megelőzés fontosságára. Változtatás nélkül közöljük.
2025. június 03., 17:012025. június 03., 17:01
2025. június 04., 13:132025. június 04., 13:13
Önkéntes orvoscsoportunkkal minden évben májusban és októberben utazunk Székelyföldre, hogy vizsgáljuk és gyógyítsuk az ott élő gyerekeket. Amikor Csíkba megyek, mindig Parajdon kanyarodom el a Bucsin felé, de a bányában is voltam már, ahol csodálattal néztem a hatalmas termet, a rengeteg embert, de még a szűk folyosón vágtató buszt is.
Vízzel sok tapasztalatom van. Nemcsak azért, mert szeretek úszni és vitorlázni, de sok más miatt is. Van például egy Marci bácsink Csíkban, aki amikor vittem fel Pásztorbükkre a hegytetőre, és morogtam a rossz utak miatt, elmesélte, hogy amikor régen, öt-hat emberrel együtt kaszáltak és legeltettek ott, akkor havi 1-2 óra munkával rendben tartották a lefolyókat, vízcsorgásokat, hogy ne mossa el a víz az utat. – Ezt most nem csinálják – mondta Marci bácsi –, csak egy nagy munkagéppel végigtolják az utat.
Mint az elején írtam, én csak egyszerű gyermekmentő vagyok, és mint ilyen, sok helyen segítünk. Talán vannak még olyanok, akik emlékeznek a 2010-es felsőzsolcai árvízre. A Gyermekmentő akkor ott segített, és azon túl is, Erdőhorvátiban, ahol a falut és az iskolát elöntötte a Zempléni-hegységből lezúduló kis patak, ami néhány napra folyóvá változott.
Ennek 15 éve, és azt hallom, hogy azóta is jól funkcionál, pedig a másfél évtized alatt már volt több nagy felhőszakadás is.
Azt gondolom, hogy Parajdon is már 20 évvel ezelőtt kellett volna a pataknak egy másik ágat építeni, a régit pedig kibetonozni. A bányának ehhez még vannak gépei is, de valószínűleg a lakossági összefogás is kellett volna hozzá. Mint ahogy a rendbe hozatalhoz is szükség lesz nem csak a hatóságokra, hanem a parajdiak összefogására is. Az újonnan kialakuló bányatóval is meg kell majd barátkozni, környezetbe illően kialakítani. Új bányát is kell építeni. Még arra is gondolni kell, hogy
Nem beszélve arról, hogy még a kutakból is sós víz fog folyni.
Mindannyian megfogadhatjuk az Illés zenekar régi dalának a refrénjét: „Az ész a fontos, nem a haj”, meg az akarat…
Kék, fehér, vörös, barna és számos más színű trópusi lepkében gyönyörködhetnek azok, akik ellátogatnak a parajdi Lepkeházba – a turisták száma azonban lényegesen megcsappant a bányakatasztrófát követő időszakban.
Egy évvel az indulása után beváltotta a hozzá fűzött reményeket a székelyudvarhelyi városvezetés által fejlesztett applikáció: az eszközt a lakók egyre gyakrabban használják ügyintézésre, bejelentésekre, befizetésekre, vagy épp időpontfoglalásra.
A parajdi sóbányát nem lehet megmenteni, a kérdés csak az, hogy mikor omlik be – nyilatkozta szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Kaszáló kaláka, ahogy régen: negyven nyikómalomfalvi férfi gyűlt össze hajnalban, hogy közösen kaszáljanak a réten – a kaláka nemcsak múltidéző élmény, hanem a falunapok hangulatos nyitánya is volt.
Egy idős nőt szállítottak kórházba egy Homorófürdőnél történt baleset után szombaton délben.
Hétfőn reggel 8 és délután 17.30 között teljes útlezárás lesz Székelyudvarhelyen a Tamási Áron utca Dózsa György és Varga Katalin utcák közötti szakaszán. A korlátozásra munkálatok miatt van szükség.
Drágul az élet, megszűnnek mentességek: augusztustól új adók, emelkedő ÁFA és szigorodó szabályok sújtják a lakosságot Romániában. A vállalkozók mellett nyugdíjasok, kismamák és családok is komoly terhekkel szembesülnek.
Jelentős felújítás kezdődött a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Általános Iskolában: a munkálatok idejére a diákokat más iskolák fogadják be szeptembertől, az önkormányzat pedig saját forrásból is hozzájárul a költségekhez.
Különleges filmes hétvégével várják az érdeklődőket Székelyudvarhelyen a városi könyvtár előtti térre. Július 18–19-én dokumentumfilm-vetítéseket és közönségtalálkozókat tartanak, neves rendezők és televíziós szakemberek részvételével.
A vezetékek befogadó és kifolyó részénél újabb betonozási munkálatokra van szükség, így csak nagyjából két hét múlva terelhetik el a Korond patakot. Jó hír viszont, hogy megérkezett az első előzetes jelentés a földtani mérésekről.
szóljon hozzá!