Közel kétmillió lejt utal ki a kormány a költségvetési tartalékalapból huszonhat Hargita megyei polgármesteri hivatalnak. Jó hír, hogy az összegeket a helyi tanácsok adósságaik rendezésére is fordíthatják, tehát azokat nem célirányosan kapták.
2011. október 20., 17:182011. október 20., 17:18
2011. október 21., 16:282011. október 21., 16:28
A kifejezetten mutatós karcfalvi hokipálya. Tartozik hozzá egy kifizetetlen villanyszámla is
Eredményes volt Emil Boc miniszterelnök két héttel ezelőtti intézkedése, amikor arra kérte Traian Igaş belügyminisztert, hogy készítsen egy átfogó tervet arra vonatkozóan, hogyan lehetne megmenteni a csődbe jutott községeket, illetve városokat, amelyek képtelenek törleszteni különböző infrastrukturális beruházásokra felvett hiteleiket. A 1001-es kormányhatározat értelmében országos szinten mintegy háromszáz polgármesteri hivatal összesen 66,5 millió lejt kapott.
Csíkban kaptak a legtöbben
Hargita megyében – egyelőre – egyetlen olyan község, illetve város sincs, amely csődöt jelentett volna, a bukaresti pénzosztáskor a helyi önkormányzatok mégis kifejezetten előnyösen részesültek a kormányzati támogatásból. Régiókra leosztva viszont jól látható különbségek figyelhetőek meg: amíg a Csíki régióból tizenöt község és egy város, az udvarhelyi térségből pedig két város és hét község kapott különböző nagységrendű támogatást, addig Gyergyóból csak egy község részesült anyagi segítségben.
Közvilágítás, villanyszámla, nyílászárók
„Adósságunk sok van, arról pedig a helyi tanácsnak kell döntenie, hogy a kapott nyolcvanezer lejt mire fordítsuk. A legsürgősebb teendő a karcfalvi hokipálya nyolcvanezer lejes villanyszámlájának kifizetése lenne, hogy novembertől működhessen a hokipálya. Továbbá a közvilágítási számla kiegyenlítésére is jól jön a pénz” – sorolja Gábor Tibor, Csíkkarcfalva polgármestere.
Dánfalva 40 ezer lejt kapott a kormánytól: ezt az összeget – mint mondja Süket Jenő polgármester – a szociális gondozók fizetésére, valamint a napközi otthon és a ravatalozó építésére fordítják.
Csíkban a legtöbb pénzt, százezer lejt Csíkszentsimon kapta. „Ezt a felhalmozott közvilágítási számlákra és a kultúrotthon javítására fordítjuk” – nyilatkozza Fábián László, Simon polgármestere.
Csíkszentimre első emberének, Kencse Elődnek sem kell sokat gondolkodnia a kapott ötvenezer lej sorsáról: az alcsíki település az épülő napköziotthon nyílászáróinak megvásárlására költené a pénzt.
„Közvilágítási számlára, szemétszállítási díjra és a falusi utcák kövezésére vásárolt tört kő kifizetésére költjük a Bukarestből kapott nyolcvanezer lejt” – válaszolja a pénz sorsa iránt érdeklődő újságírói kérdésre Pál Péter, Csíkszentlélek polgármestere.
Vízhálózat, híd, önrész
„Tízszer ennyit is hamar el tudnánk költeni, de a nyolcvanezer lejjel is meg vagyunk elégedve” – mondja Császár Attila, Rákos polgármestere, aki úgy tervezi, hogy a pénzt a község csatorna- és vízhálózatának továbbépítésére fordítják.
Csíkszentdomokoson a tavalyi árvíz által elsodort községi híd újjáépítésére, illetve az idei jégverés okozta károk kijavítására „megy” a Bukarestből érkező ötvenezer lej. „A folyó költségeket saját költségvetésünkből próbáljuk finanszírozni, a plusz jövedelmeket mindig beruházásokra fordítjuk” – jegyzi meg Ferencz Alajos, Domokos elöljárója.
A csíkszentmihályiak a Bogát Fejlesztési Társulás rájuk eső önrész finanszírozására költenék a nekik ítélt 65 ezer lejt.
„A szociális gondozók járandóságának kifizetésére, valamint az erdei utak feljavítására és a községi útjaink aszfaltozására készített pályázataink munkadíjára fordítjuk a hatvanezer lejt” – ezt már András Zoltán, Kászonaltíz polgármestere mondja.
Költségvetési pénzkiutalásban részesült továbbá Csíkszentmárton (65 000 lej), Gyimesközéplok (50 000 lej), Csíkszentkirály (50 000 lej), Madéfalva (90 000 lej), Csíkszenttamás (50 000 lej), Tusnád (50 000 lej) és Balánbánya (40 000 lej). A bányászváros furcsamód csak elenyésző összeget kapott, holott ennek a Hargita megyei településnek van a legnagyobb tartozása.
Pénzek Udvarhelyre és Gyergyóba
Udvarhelyszékről a következő települések kaptak pénzt adósságaik törlesztésére vagy beruházásaik támogatására: Szentegyháza (20 000 lej, útjavításra fordítják), Székelykeresztúr (370 000 lej, útjavításra, tűzoltóépület építésére fordítják), Parajd (50 000 lej), Galambfalva (50 000 lej), Fenyéd (100 000 lej), Oroszhegy (35 000 lej), Felsőboldogfalva (150 000 lej), Kányád (25 000 lej), Varság (30 000 lej).
A Gyergyói-medencéből csak egyetlen település, Gyergyócsomafalva került fel a támogatottak listájára, a község 20 ezer lejnek örülhet. Országos viszonylatban száz olyan település kapott pénzt a kormány tartalékalapjából – összesen 5,5 millió lejt –, amelynek magyar, leginkább RMDSZ-es vezetősége van.
Noha még tart a nyomozás a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván februárban történt emberölés ügyében, az ügyészség nem adhat semmilyen információt erről. Így azt sem tudtuk meg, sikerült-e minden kétséget kizáróan azonosítani az áldozatot.
Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.
Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.
Idén is csatlakozik az Erdővidék Múzeuma a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A tavalyi nagy sikerű gyógynövényes tematikát követve az idei program középpontjában ismét az erdővidéki gyógynövények és azok felhasználása áll.
Több mint 14 millió lejes beruházás küszöbén áll a gyergyószentmiklósi kórház, miután újabb uniós támogatást nyert el. Erről kedden reggel tartottak rendkívüli tanácsülést a városban, ahol egyhangúlag szavazták meg a költségvetés módosítását.
A Gyergyói-medence két településén is vidám falunapok zajlanak a héten. Gyergyóújfalu már pár napja belekezdett az ünneplésbe, Güdücön pedig július első hétvégéjén tartják a hagyományos búcsús rendezvényt.
A Figura Stúdió Színház 40. évadának célját nem egy megemlékezés képezte, hanem a múlt, a jelen és jövőbeli alternatívák bemutatása. A különleges év után érdekesnek ígérkezik a következő is. Jön a Kollokvium, és Bocsárdi László visszatér rendezőként.
Ditró és Orotva, valamint Gyergyócsomafalva is színes falunapi programokkal várja a helyieket és az odalátogatókat a hétvégén. A rendezvénysorozatokban közös, hogy minden korosztálynak kínálnak kikapcsolódási lehetőséget.
szóljon hozzá!