Több ezer kilométerre élő rokonaink, a mongolok

Legelők, jurták, nomád életmód

Amint elhagyjuk Mongólia fővárosát, Ulánbátort, illetve az agglomerációs körzetet, máris találhatunk jurtákat. Általában nem magányosan állnak, hanem akár három vagy öt jurta is épül egymás mellé, hiszen nagy családi keretekben élnek a mongolok, és állatokat tartanak.

Mint mondta, tavasszal például arra fordítanak figyelmet az állattartók, hogy a hófúvások, hóviharok ellen felkészüljenek, hiszen akkor ellenek a jószágok. Nyáron víz melletti legelőket keresnek, hogy jól meghizlalják az állatokat, ahogy ősszel is arra kell ügyelni, hogy jól tápláltak legyenek, hiszen régen nem volt takarmányozás.

Előfordul, hogy egy-egy család tíz-húsz kilométerre lakik a másiktól, ami kisebb távolságnak számít, ugyanis az ország déli részén a kősivatagos Góbi területén akár száz kilométer is lehet két család között, ott magányosabban élnek. Ezen az országrészen olyan kopár a legelő, hogy több családot nem is tartana el – magyarázta a nagykövet.

A lányok tanulnak, a fiúk otthon segítenek

A nagy távolságok miatt a gyerekek bentlakásos iskolába járnak, hiszen a közoktatás kötelező, ám nagyon sokáig az volt az általános, hogy a családból a lányok tanultak tovább, hiszen a fiúkra otthon volt szükség. Mára valamelyest változott a szokás, azonban sok fiatal, aki elmegy a fővárosba tanulni, nem biztos, hogy visszatér a családjához.

Átlagosan körülbelül kétszázezer forintot (körülbelül 2400 lej – szerk. megj.) keresnek havonta a mongolok, ami elmondása szerint az árakhoz képest még mindig alacsony, ezért többen külföldön dolgoznak és küldenek haza pénzt a rokonságnak. Az állattartással foglalkozók a városba hajtják jószágaikat, ahol eladják azokat.

Begyűrűző modernitás

Manapság már a jurták körül is felfedezhető a modernizáció – tudtuk meg Obrusánszky Borbálától, aki azt is elárulta,

Mindezek ellenére igyekeznek visszahozni és megtartani a régi hagyományokat, már szinte mindenhol előírás, akár a parlamentben, miniszterek esetében is, hogy ünnepi alkalmakkor a saját hagyományos viseletüket hordják, és nem szégyellik, hanem büszkék rá – emelte ki.

A természettel együtt

A néprajzkutató rámutatott arra is, hogy a modern eszközök ellenére a mongolok ragaszkodnak hagyományaikhoz, szokásaikhoz, hitükhöz. Például nagyon figyelnek a jurták szétszedésére, annak szállítására és a sorrendre is, ugyanis minden vándorláskor szétszedik a jurtát.

A legelők, amelyek között vándorolnak, állami védelem alatt állnak és szabadon tudják használni, valamennyien a nekik kijelölt részeket. Régen a pásztorok nagyon figyeltek a természet védelmére, nem volt szabad kivágni a fákat, tehát

Érdekességként a nagykövet azt is megosztotta, hogy a sámánok szerint a régi beavatási szokásokkal lehet magyarázni a kótyagos fiatal történetét, aki miután felismeri képességét, sikerrel jár vagy feljut egy balta segítségével az égig érő fa tetejére. A szakértő arra is rámutatott, hogy

Babonáik is vannak, például, ha valaki távozik, nem szabad hamut szórni utána, mert akkor szerencsétlen lesz, viszont tejet lehet. Nagyon figyelnek arra is, milyen állatokkal találkoznak, mert az befolyásolja a sorsukat – részletezte.

Gasztronómia

Legősibb, egyben ünnepi ételük az úgynevezett khorkhog, különlegessége, hogy a hús az állat saját bőrében készül el. Az állatot levágják, megtisztítják, feldarabolják a húst, majd (szőrrel kifelé) visszatöltik a bőrbe, amelyet összekötöznek. Forró követ is tesznek a töltelék közé, ettől különleges ízt kap az étel.

Előfordul, hogy zöldség is kerül a hús mellé, és ezt tűzön párolják. De érdekes lehet számunkra az is, hogy tejes-sós teát fogyasztanak.

Nem idegen számukra Európa

„Általában, ha valakivel találkozom, akkor majdnem mindenki ismeri Magyarországot és jó véleménnyel vannak.

Zárásként a jelenlegi magyar-mongol kapcsolatok kapcsán arra is kitért a diplomata, hogy ösztöndíjprogramokkal is erősítik a viszonyt: évente több száz diák tanul Magyarországon, ugyanis akik magyarul tanulnak, azok lesznek igazából az összekötő kapcsok majd a két ország között.