Munka közben a régészek a málnásfürdői Füvenyestetőn
Fotó: Sztáncsuj Sándor
Háromszéken exponenciálisan nő a régészeti lelőhelyek száma is, ami a beruházóknak ugyan bosszúságot jelent, mert a feltárás késleleti a munkálatokat, viszont a múltunkra, történelmünkre egy-egy fénysugarat irányító leleteket kár lenne veszni hagyni. Erről és ezek kapcsán izgalmas, régészethez kapcsolódó kutatásokról, feltűnt, eltűnt leletekről, kincsekről is beszélgettünk Méder Lóránttal, a Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság megbízott igazgatójával.
2024. április 13., 21:172024. április 13., 21:17
– Előkerült-e az elmúlt évben olyan izgalmas régészeti lelet, amely olvasóink érdeklődésére is méltán számot tart?
– Az a kérdés, mit tekintünk izgalmas régészeti leletnek: csak az aranykincseket vagy a cseréptöredékeket is? Utóbbiak nem annyira érdekesek, látványosak, mégis lehetnek szenzációsak.
Egy tízhektáros terület teljes feltárásról beszélünk, ahol a lovas temetkezésre utaló leletektől a fémtárgyakig, cserépedénydepóig nagyon sok minden előkerült. Csak az első, nagyon vázlatos jelentés, tulajdonképpen egy szűkszavú felsorolás több mint 1600 oldalt tesz ki. A látványosabbak közül még megemlíthetem a Bibarcfalván előkerült, középkori templom kőből faragott ajtókeretét, illetve a kőröspataki templomban részben feltárt Szent László freskórészletet. Tavaly egy fémdetektorral kutató személy Előpatak határában, egy eddig ismeretlen lelőhelyen talált vidékünkön ritkaságszámba menő szkíta nyílhegyeket és tegezzáró lemezt.
– Mennyire jellemző, hogy ilyen fémdetektorral kutató amatőrök jelentenek be értékes leleteket?
– A törvény tiltja a detektorhasználatot a jegyzett régészeti lelőhelyeken belül és azok védelmi zónájában, minisztériumi engedély hiányában még régész sem használhatja az eszközt, azokon kívül viszont csak a rendőrség által kibocsátott engedély kell a detektor használatához. Mégis napról napra egyre többen hódolnak ennek a hobbinak: 2018-ban 40-42 ezer detektor volt engedélyezve az országban, azóta ez a szám csak nőtt.
Az emberek hétvégeken kimennek, „pityegnek” a készülékekkel, ha találnak valamit, hazaviszik, megmossák, ha valószínűsíthető, hogy értékes leletre bukkantak, azt bejelentik a művelődési igazgatóságnak vagy egy ismertebb múzeumnak, és jegyzőkönyvvel átadják. Legalábbis ezt az utat kellene követni a törvény szerint. Régészek jelzik, hogy a megye területén vannak nyomai amatőrök kutatásának, de igazából ezt a tevékenységet nem lehet kontroll alatt tartani. Megelőzöm a kérdést: igen, lehet azt is feltételezni, hogy ha valaki talál valamit, megtartja magának, de azt is, hogy nem talált semmit az illető helyen a kereső. Az azonban biztos, hogy
Aki egy gödröt kiás, nagyon fontos információkat semmisít meg. Vannak nemzetközi szinten és az országban is sikeres, szisztematikus – de nagyon pénz-, eszköz- és emberigényes – régészeti kutatások, amelyeken olyan kutatási módszertant alkalmaznak, amelyek következtében a későbbiekben környezet- és természetrekonstrukciókat lehet készíteni különböző korszakokra. Még azt is meg lehet mondani, hogy akkor a közelben milyen erdő volt.
Ma a feltárásoknak sokkal másabb módszertana van, mint 100 éve, más szemléletet, technikákat alkalmazunk, másképp tesszük fel a kérdéseket.
A kökösi unitárius templomnál is nay horderejű felfedezéseket tettek
Fotó: Sztáncsuj Sándor
– A most épülő sepsiszentgyörgyi elkerülőút, a majdani Brassó-Bákó sztráda Kovászna megyén áthaladó része milyen lelőhelyeket érint(ett) és mi történt ezeken a feltárásokon?
– Ilyen nagy beruházásoknál csak mentésről lehet szó, hiszen másképp nagyon elhúzódna a megvalósulás. A kerülőút soha nem épült volna meg, ha Bedeházánál az említett módszerrel folyt volna a feltárás. Bedeháza egy eltűnt középkori település, műemlékké nyilvánított régészeti lelőhely az Olt magas teraszán, 8-10 méterrel az Olt folyása fölött, a Sepsi Aréna mögötti vasúti híd környékén. Ez a magas folyóterasz különböző korokban, szinte megszakítások nélkül lakott volt, illetve Oltszemtől Szotyorig több település, átkelőhely, tanyák, falvak épültek ki itt.
A középkori Bedeháza falu leletanyagából is került elő egy jelentős mennyiség, több gödörben felhalmozva. A rétegtani információk sajnos itt is elvesztek. Az altalaj szintjén földbe mélyített házak, gödörlakások, kemencék, tűzhelyek kerültek elő. Itt az országos Vasile Pârvan intézet munkatársai végezték a leletmentő feltárásokat, egy-egy kis területet tártak fel a Keleti Kárpátok Múzeumának munkatársai is, illetve az év második felében utóbbiak végeztek szisztematikus kutatást a területen. Ez a leletanyag még nincs feldolgozva, a Keleti Kárpátok Múzeumában van letétbe helyezve.
Ebben az esetben tehát már a kerülőút tervezésekor tudtuk, hogy régészeti lelőhely van a nyomvonalon.
Ami a sztráda ismert, hozzávetőleges nyomvonalát illeti, ugyanez a helyzet: nem lehet annyi kanyart beiktatni, hogy elkerüljön minden jelenleg ismert régészeti lelőhelyet.
– Akkor ilyen esetben mi az eljárás?
– A dolgok menete a következő: miután megszületik a nyomvonal terve, történik egy régészeti diagnózis a tervezett nyomvonalon. Szakemberek azonosítják a lelőhelyeket, illetve bizonyos távolságban régészeti szondázással végeznek kutatásokat. Ezután behatárolják a feltárásköteles és felügyelet-köteles munkálatokat. Utóbbinál a régész figyeli, hogy előkerül-e valami a földmunkáknál:
Sajnos előfordulhat, hogy ez a folyamat évekig eltart. A majdani autópálya több tíz, akár 100-150 éve ismert nagyméretű lelőhelyet érinthet, akárhol „viszik”: a Feketeügy magas partján sok lelőhelyet tartunk számon, Sepsimagyarós mellett, de Eresztevény és Réty között is metsz a jelenleg ismert nyomvonal régészeti lelőhelyeket.
A sepsiszentgyörgyi Eprestető még mindig tartogathat felfedeznivalót a régészeknek
Fotó: Sztáncsuj Sándor
– Egyszerű felszíni szántásokkal nem forgatnak ki leleteket?
– Dehogynem, ez nagyon gyakori jelenség. Sokszor így szerzünk tudomást egy újabb régészeti lelőhelyről. De nemcsak szántáskor, építkezésekkor, vezetékek lefektetésekor is. Bibarcfalván a falu szélén egy idei földmunkálatnál került a felszínre egy, a korai neolit korból származó leletanyag. (A kőkorból többnyire kőeszközök és kerámia maradt ránk, esetleg csontok, házaknak a nyomai). Nemrég új lelőhelyet fedeztek fel Csernáton határában, ami régészetileg nagyon régóta kutatott és jól ismert környék, legalábbis eddig úgy gondoltuk. Most Felsőháromszék tizenhárom önkormányzata szeretné közösen bevezettetni a földgázt, ezt megelőzően pedig szakemberek végeztek terepbejárásokat, és egy vízmosás magasabb teraszáról előkerült egy feltehetően bronzkori leletanyag.
Kisméretű magnetometriás felmérés is készült a helyszínen. Ez a készülék mágneses anomáliát mutat ki a földben, amelyek alapján sok esetben az antropikus beavatkozásokat láthatóvá teszi. A régészek (is) használják, mert ásás nélkül is utal arra, hogy van valami a földben vagy sem. Egy leégett paticsház nyomát, tűzhelyek nyomait, egy földbe mélyített gödör kontúrját is kirajzolhatja a felmérés. De olyan is van, hogy a gép nem jelez eltéréseket és mégis van a földben lelet.
– Úgy tűnik, a következőkben múzeumi raktárak építését is bele kell foglalni a pályázatokba, annyi lesz a lelet...
– Ha húsz évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgy északi peremén egy 150 x 200 méteres lelőhelyet ismertünk, mára ez a lelőhely területe több mint 80 hektár. Amióta itt dolgozom (másfél éve), már legalább ötször változott a lelőhely kontúrja a Hosszú-láb lelőhelyen, az árkosi patak, a leendő Sapientia-kampusz környékén. ú
Öt-hét évvel ezelőttig a Feketeügy bal partján minimális számút ismertünk, de ez nem azt jelenti, hogy ott nincs semmi, ahogy a régészek kezdik a terepbejárást, máris kezd színesedni a térkép. Tény, hogy csak az idén beérkező dokumentációkból kilenc új lelőhelyet azonosítottak, többek között Csernáton, Esztelnek, Gelence, Szacsva, Illyefalva, Bibarcfalva környékén. Ez az ütem pedig csak erősödni fog a jövőben.
„Nehéz döntésen vagyunk túl, de egyhangú döntést hoztunk” – kommentálta Facebook-videójában Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati határozatát.
A ma ismert Erdély címer közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején, 1580-ban jelent meg először együtt, így a nap, a hold és a sas; fontos azonban, hogy ekkor a nap és a hold szimbóluma nem a székelyekkel volt összeköthető.
Hármasfaluba riasztották a tűzoltókat vasárnap délután, ahol egy melléképület gyúlt ki. A tűz mintegy 200 négyzetméteres területen ég.
Tűz ütött ki egy marosvásárhelyi cég raktárhelyiségében, amely egy tízemeletes tömbház földszintjén működik. A tűz mintegy 150 négyzetméteres felületen ég, az épületből hatalmas füst száll fel.
Vetélytársának adott gratuláció helyett az erdélyi magyarság európai képviseletére helyezi a hangsúlyt Borboly Csaba az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati döntését követő Facebook-posztjában.
Egyöntetű döntéssel Bíró Barna Botond jelenlegi alelnököt választotta az RMDSZ jelöltjének a Hargita megyei önkormányzat elnöki tisztségére a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa (HET).
A prefektúra által indított, a telekelést ellehetetlenítő per miatt eddig nem történt előrelépés Marosvásárhelyen, a Margaréta utcában levő műemléképületek ügyében. A leromlott házsort magas kerítés védi.
Megtartotta közgyűlését a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete, a tagság nagy többsége megjelent a szervezet gyergyószentmiklósi székhelyén, a megye minden részét képviselve.
Nehéz szakmai kérdésnek bizonyul, hogy mi legyen a kászonfeltízi, romos állapotú Katalin-kápolna sorsa. A helyiek kezdeményezésére első lépésként az egykori oltárasztalt mentették meg, nemrég pedig a 17. századi oltártöredékekből építettek új oltárt.
Nehéz hetek állnak a bibarcfalvi, háromtagú Trinfa család mögött, akiknek háza húsvéthétfőre virradóan robbanás következtében leégett. A szerencsétlenséget követően az erdővidékiek összefogtak, hogy az otthont mihamarabb újraépíthessék.
szóljon hozzá!