A szakmai beszélgetés meghívottai. Iránymutató beszélgetés
Fotó: Beliczay László
Sértő a magánszférára nézve az a mód, ahogy Hargita Megye Tanácsánál szórják a közpénzt. Szerinte a Facebookon félrészegen megejtett bejelentkezések helyett szakmai alapú munkára van szükség Székelyföldön – fogalmazott Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda volt polgármestere egy székelyudvarhelyi, szakmai rendezvényen.
2020. november 18., 15:302020. november 18., 15:30
2020. november 18., 15:432020. november 18., 15:43
A székelyudvarhelyi közgazdász társaság (Romániai Magyar Közgazdász Társaság Székelyudvarhelyi Szervezete) szakmai beszélgetést szervezett az inkubátorházban kedden este. Témául a Székelyhon napilapban és a Székelyhon.ro portálon múlt héten megjelent, Befizetett adólejeink sorsa című, Geréb László által összeállított szakmai munka szolgált. Az eseményen mi is jelen voltunk, alább az ott elhangzottakból adunk egy kis ízelítőt.
A helyi költségvetés minden település egyik legfontosabb dokumentuma, hiszen abban kerül meghatározásra, hogy a városvezetés mire szeretné elkölteni az adófizetők által befizetett adólejeket.
Hogy ez miért is érdekes? Egy jelenettel illusztráljuk: az esemény végén egy helyi önkormányzati képviselő elég felkentnek érezte magát ahhoz, hogy jelezze négyszemközt, egy ilyen eseményen a sajtó nem is kellene jelen legyen. Magyarán,
Az említett székelyudvarhelyi tanácsos annyira közönséges volt a megnyilvánulásával, hogy értelmetlen a nevét megemlíteni. Az eseményen olyan információk és meglátások hangzottak el, amelyek az önkormányzatok gazdálkodását nagyban jellemzik.
Geréb László, a szakmai anyag szerzője
Fotó: Beliczay László
Mivel a szűk körű és a járványügyi szabályokat betartó beszélgetésen Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere nem jelent meg, ezért helyette Szilágyi István, a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal gazdasági igazgatója fejtette ki a cikkel kapcsolatos meglátásait.
Például figyelembe veszik azt is, hogy egy adott városban érzésük szerint az elmúlt időszakban csökkent-e a betörések száma, többen járnak-e könyvárba, vagy több diáknak sikerült-e az érettségije” – kezdte Szilágyi, majd rögtön a lényegre tért. „Fontos mindig megvizsgálni, hogy az adott polgármesteri hivatal mekkora százalékban gyűjti be az adókat, hogyan gazdálkodik a saját vagyonát képező felületekkel (magyarán a bérbeadott területeiből mennyi pénz folyik be).
Fotó: Beliczay László
A személyi jövedelemadóból (szja) származó bevételeinél mindig fontos az adott település rangját is nézni: egy megyeszékhely esetében azért több az egy lakosra leosztott szja-bevétel, mert több a közintézmény, a közszférai bérek magasabbak, mint a magánszférai fizetések, ráadásul a magáncégeknél többen minimálbéren vannak alkalmazva.” Szilágyi készült az eseményre, mert kitörési pontokat is megosztott a hallgatósággal.
„Hogy mit lehet tenni? Rövid távon semmit (Csíkszereda továbbra is megyeszékhely marad). Hosszútávon azonban van lehetőség:
A számokat vizsgálva ugyanakkor nagyon furcsa volt számomra az is, hogy miközben legutóbb Sepsiszentgyörgy több mint tízmillió lejben részesült a Kovászna Megyei Tanács visszaosztásaiból (az este során kiderült: pontosan 16 millióban), addig
– zárta felszólalását a gazdasági igazgató.
Fotó: Beliczay László
Csíkszeredát Ráduly Róbert Kálmán volt polgármester képviselte. Megfontolandó kritikával kezdte meglátásait.
(utalva ezzel Geréb László cikkére). Számomra idén az volt a kitűzött feladat, hogy Csíkszereda városa beruházásokra többet költsön, mint folyó költségre; ez amúgy az elmúlt harminc esztendőben egyetlen romániai megyeszékhelynek se sikerült. Jelentem: polgármesterségem abbahagyásáig, október végéig, ez sikerült: beruházásokra idén január és november között 62 millió lejt költöttünk, folyó kiadásokra pedig 50 milliót.” Az öntömjénezéshez közeli kijelentéseit azonnal megindokolta.
Fotó: Beliczay László
Szóba hozta ő is az szja-számokat. „Összevetve Csíkszeredát Sepsiszentgyörggyel, majdnem ugyanakkora a mi szja-bevételünk: Sepsiszentgyörgyön 50 millió lej volt tavaly, Csíkszeredában 48,3 millió. A magyarázat: Sepsiszentgyörgy egy kis lakosságszámú megye viszonylag nagyobb(acska) megyeszékhelye, Csíkszereda viszont egy nagyobb(acska) megye kis lélekszámú megyeszékhelye, ezzel magyarázható, hogy az szja-bevételünk úgymond kiegyenlítődik.”
Ő se hagyta következtetések levonása nélkül a közönségét. „Ami a legfontosabb következtetés számomra, és tény:
Negyedik helyre került Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere, aki éppen csak elvesztette a választásokat (mindössze 76 szavazaton múlott). És én voltam a leggyengébb, hiszen én simán elvesztettem a választást (Ráduly Róbert már a tavaszi előválasztáson 75-25 arányban kikapott kihívójától, az azóta a választásokat is megnyerő Korodi Attilától). És ez a legfontosabb: a többi csak statisztika, elemzés és duma” – zárta.
Annyit még hozzátett, mindenhez az is hozzájárulhatott, hogy
„A szakmai alapú, racionális beszélgetés helyett – amihez nagyon sok polgárra és hosszú folyamatra van szükség – továbbra is megtörténhet ma az Székelyföldön, hogy
Utóbbi azonban arról szól, hogy nincs hatékonyság és nincs közpénzelköltési fegyelem, csak szórjuk a pénzt, és hitelt hitelre veszünk fel. Ennek a típusú gazdálkodásnak nincs köze a magánszférai, megfontolt gazdálkodáshoz.
Ez a gazdálkodás sértő a magánszférára nézve” – mondta Ráduly.
Fotó: Beliczay László
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere nem merült le ennyire a bugyrokba.
– kezdte szakmai előadását. Az szja-bevételekre ő is kitért, hiszen ez az önkormányzatok legfontosabb éves bevétele.
„A rendszer valóban torzít: ha kevés egy megyeszékhely lakossága, akkor az állami intézmények alkalmazottainak magas fizetése után számolt személyi jövedelemadója nagyobb arányban jelenik meg a helyi költségvetésben. Ilyen esetben Csíkszereda országos szinten is benne van az első háromban (Csíkszereda az egyik legkisebb lélekszámú romániai megyeszékhely).
– részletezte.
Fotó: Beliczay László
Adózás tekintetében kiemelte: 2012-ben készítettek egy felmérést, amelyből kiderült, hogy
„Tehát, ha ezt az adószintet alacsonyan tartjuk, akkor a multiknak (bankoknak, bevásárlóközpontoknak, nagyáruházaknak) kedvezünk. Ezért ezt a kulcsot a maximumra emeltük, majd elindítottunk egy minimis jellegű támogatást, amivel
Azóta összesen mintegy 7 millió eurót vettünk ki a multik zsebéből, amit befektettünk a városba. Érdekes módon egyetlen multinacionális cég se ment el a városból. A nagy cégek amúgy sem támogatták a helyi kultúrát és a sportot, ezért ki merem mondani, hogy nem is érdemlik meg, hogy nagyvonalúak legyünk.
– fogalmazott Antal Árpád.
Szóba hozta a hitel kérdését is. Mint mondta, tudja, hogy „Róbert nem hisz a hitel intézményében, mi azonban nem ódzkodunk tőle. Én hiszek a hitel fontosságában bizonyos helyzetekben:
Egy mondat erejéig a megyei és a városi önkormányzat együttműködésére is kitért. „Nálunk ez a viszony nagyon jó, és odafigyelünk a községekre is. Például a PNDL-pénzeknél (Országos Vidékfejlesztési Program) előnybe kerültek nálunk a községek, viszont a szja-visszaosztásnál csak a háromszéki városok kaptak legutóbb a visszaosztásra kiutalt 27 millió lejből” – zárta kiselőadását Sepsiszentgyörgy elöljárója.
Fotó: Beliczay László
Gyergyószentmiklóst volt polgármestere, Nagy Zoltán képviselte. Tapasztalata szerint a szja-visszaosztás esetében a kisvárosok abszolút vesztesek.
Ezzel együtt Gyergyószentmiklós is olyan kiterjedt intézményrendszert tart fenn (színházat, múzeumot), amelyet egy városi besorolás megkövetel. Kampányban fel szoktak erősödni azok a hangok, hogy meg kell szüntetni kulturális intézményeket, a megspórolt pénzt pedig infrastruktúra-építésre kell fordítani. Akár még helyénvaló javaslat is lehet, ám fontos megemlíteni:
– érvelt a polgármester-választást mindössze 76 szavazattal elveszítő Nagy Zoltán.
Fotó: Beliczay László
Házigazdaként Székelyudvarhely nyitotta és zárta a beszélgetést. Jakab Attila székelyudvarhelyi városmenedzser szerint
Mint folytatta: „az látszik Székelyudvarhely esetében, hogy az előző uniós pályázati ciklusban nem igazán voltunk eredményesek, ezért most jutottunk el oda, hogy tucatnyi nagyberuházásra írtunk alá szerződéseket. Tehát most tartunk a tervezési szakaszokban.
Önkritikát gyakorolva kifejtette: azon változtathatnak, hogy a hivatali kiadásaik csökkenjenek. „Az azonban torzít a kimutatásban, hogy amíg Csíkszeredában a hivatali fenntartásra 8,3 millió lejt fordítottak, mi 12,6 milliót. Mindez többek között azzal magyarázható, hogy
Innen is eredeztethető a lényeges különbség egy része” – nézett a számok mögé Jakab Attila, akinek felvetését Ráduly is elfogadta.
Mi várható Székelyudvarhelyen a következő években? – tette fel zárásként a városmenedzser, majd választ is adott.
„Ha beindulnak a nagyberuházások, akkor ezekben a kimutatásokban a város előrébb kerül; azt azonban nem szabad elhallgatni, hogy
A tervek szerint ehhez hasonló beszélgetést jövő év elején is tartanak majd, amikor a 2021-es városi költségvetésekről fognak beszélni.
Orvosi felszereléseket adományozott pénteken az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőségnek.
Útjára indult a 100 Lélek 100 Cipő elnevezésű adománygyűjtő akció Marosvásárhelyen, idén is a nehéz helyzetben élő gyerekeknek vásárolnak lábbelit.
Megalakultak a szakbizottságok, valamint újra Szakács Lászlót választották Barót alpolgármesterének a helyi önkormányzat képviselői pénteken. A döntés egyhangúlag született meg.
Tizennégy személyt kísértek be a rendőrségre, miután pénteken általános razziát tartottak a Maros megyei Makfalván.
Az FK Csíkszeredához látogatott Szijjártó Péter miniszter pénteken; a zárt körű találkozón betekintett a romániai női labdarúgó élvonalban szereplő együttes edzésére is.
Az amerikai, de a romániai választások is napirendre kerültek pénteken azon a csíkszeredai eseményen, ahol Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszélgetőtársa.
Előzetes letartóztatásba került pénteken egy 17 éves kézdivásárhelyi fiatal, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkéselt egy 33 éves férfit.
Porig égett egy lakókocsi, amelyet tulajdonosa szándékosan gyújtott fel a Maros megyei Jedden – adja hírül a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya. A férfi előzetes letartóztatásba került.
Gyűjtőakciót szervez a Csíkszeredai Vöröskereszt, hogy szebbé tehessék a rászoruló családok ünnepi időszakát. Adományként élelmiszert és édességet lehet a gyűjtőpontokhoz vinni.
Emberkereskedelemmel és munkaerő-kizsákmányolással foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Kovászna megyei rendőrség, valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) a magyarországi hatóságok együttműködésével.
2 hozzászólás