Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék
Járványhelyzet Székelyföldön
Hargita megye
6 357
+24
Maros megye
18 261
+74
Kovászna megye
6 068
+35
Kattintson a napi összefoglalóért
Járványhelyzet Romániában
Frissítve: 2021. 03. 06.
Összes eset
824 995
+4064
Elhunytak
20 854
+69
Gyógyultak
754 335
+2101
Járványhelyzet számokban

Befizetett adólejeink sorsa

Geréb László 2020. november 12., 15:42

A helyi költségvetés minden település egyik legfontosabb dokumentuma, hiszen abban kerül meghatározásra, hogy a városvezetés mire szeretné elkölteni az adófizetők által befizetett adólejeket. Igazából a költségvetés szabja meg azt a fejlesztési irányt, amit az illető település vezetése szán a települése számára az adott évben.

Befizetett adólejeink sorsa
galéria
Beruházás mindenekelőtt. Polgármesterek és képviselő-testületek döntenek arról, mire költsék az adólejeket. Képünk illusztráció Fotó: Erdély Bálint Előd

E dokumentum fontosságát ismerve, az év elején már bemutattuk öt székelyföldi város Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely költségvetési tervezetét. Annak ellenére, hogy a tervezet már megmutat egy irányt, az mégis csak egy terv, a település életében az marad meg igazából, ami meg is valósul ezekből a tervekből. A megvalósítások követése érdekében jelen anyagunkban félidős eredményt szeretnék bemutatni, méghozzá a fenti öt székelyföldi város féléves költségvetési megvalósításait, a féléves zárszámadásokat. Ezeket ugyan az önkormányzati képviselő-testületek már július-augusztus hónapok folyamán elfogadták, azonban annak érdekében, hogy egy ilyen elemzéssel ne csússzunk be a helyhatósági választási kampányba, úgy döntöttünk, hogy csak a választások lejártával tesszük közzé elemzésünket.

Az elemzésben bárki számára elérhető, nyilvános adatokat, számokat mutatunk be, összehasonlításokat végzünk az öt város költségvetési megvalósításairól. Már a tavaszi költségvetési tervek bemutatásánál értek minket olyan vádak, hogy egyes városokról rossz képet festünk. A rossz képet nem mi festjük, hanem a számok, mi ezeket csak bemutatjuk, elemezzük. Nekünk nem célunk egyik város kiemelése vagy lehúzása sem, épp ezért nem is bocsátkozunk mélyen a számok kommentálásába. Legtöbb esetben a számok úgyis önmagukért beszélnek.

Az ilyen jellegű elemzésekkel igazából az a célunk, hogy egyrészt tájékoztassuk a tisztes adófizető polgárt, hogy hogyan költik el a városvezetők az adólejeiket, másrészt pedig az, hogy az összehasonlításokkal felhívjuk a figyelmet arra, hogy lehet a városgazdálkodást másként, jobban is csinálni. Mi minden székelyföldi városnak egyformán szurkolunk, hogy egy-egy költségvetési elemzés során mindenhol haladásról, fejlődésről tudjunk beszámolni.

Többször kérdezték, hogy miért épp ennek az öt városnak a költségvetéseit elemezzük, hiszen sem méreteikben, sem funkcióikban nem egyformák, vannak kisebbek, nagyobbak, megyeszékhelyek és nem megyeszékhelyek egyaránt. Mi úgy érezzük, hogy nekünk elsősorban a székelyföldi városokat kell bemutatnunk, hiszen számunkra ezek a fontosak. Ezek a városok versenyeznek a befektetőkért, a munkaerőért, az egyetemekért… és folytathatnánk.

Ugyanakkor ezek a városok kell, vagy inkább kellene együttműködjenek egy szebb és jobb Székelyföld felépítésében. Ezek a városok kell leginkább egymásra figyeljenek, tanuljanak egymástól, és segítsék egymást. Mindezek mellett az elemzésekben néha körtét almával hasonlítunk össze, ami módszertani kérdőjeleket vethet fel. Ezt a dilemmát jelen anyagunkban két formában próbáltuk feloldani: egyrészt az öt város költségvetési tételeinek összehasonlításában az összegeket visszaosztottuk egy lakosra, ezzel feloldva a lakosságbeli különbségeket. Ugyanakkor az elemzés végén a három nem megyeszékhely költségvetését négy másik, szintén nem megyeszékhellyel is összehasonítottuk, kiküszöbölve ezzel a közigazgatási funkcióhoz köthető különbségeket.

Már az anyag elején előrebocsátjuk, hogy jelen elemzésből markáns következtetéseket még nem lehet, nem szabad levonni, hiszen csak féléves megvalósításokat találunk benne. Azonban a számokból irányvonalakra, trendekre már lehet következtetni.

Költségvetési bevételek megvalósításai az első félévben

A települések által megvalósított költségvetési bevételeket négy nagy csoportba osztottuk: saját bevételek (ahová a helyi adók és illetékek, illetve a jövedelemadó-visszaosztás tartoznak), az ÁFA-visszaosztás, központi költségvetésből érkező támogatások, valamint EU-pályázatokból érkező támogatások.

Az összbevételek esetében Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy áll a legjobban, amit a két megyeszékhely mérete is magyaráz. Saját bevételek területén is e két város valósított meg a legtöbbet 2020 első félévében. ÁFA-visszaosztásból Székelyudvarhely kapott a legtöbbet, szinte kétszer annyit, mint az utána következő Sepsiszentgyörgy. Ami szembetűnő, hogy a két megyeszékhelynek szinte dupláját sikerült begyűjteni a személyi jövedelemadó-visszaosztásból, mint Székelyudvarhely, mindezt annak ellenére, hogy Székelyudvarhelyt tartják Székelyföld gazdaságilag legerősebb városának. Ennek oka a magasabb lakosságszám mellett abban keresendő, hogy leginkább a megyeszékhelyeknek kedvez a személyi jövedelemadóból történő visszaosztás rendszere.

A központi költségvetésből érkező támogatások a kormánytól kilobbizott különböző fejlesztéseket foglalják magukba, nagyrészt a Helyi Fejlesztési Program (PNDL) projektjeit jelentik. Ezen támogatások terültén Csíkszereda áll a legjobban, ebben az időszakban háromszor annyi összeget sikerült lehívnia, mint az öt követő Gyergyószentmiklósnak. Az EU-támogatások esetében mindenik város esetében az látszik, hogy az első félévben nagyon kevés EU-s finanszírozású projektet sikerült elindítani, amit egyrészt a téli hónapok, másrészt a települési költségvetések késői elfogadása, harmadrészt pedig a járványhelyzet is magyaráz.

Amennyiben a 2020 első félévében megvalósított bevételek mértékét az öt város esetében egymáshoz arányosítjuk, szembetűnik a két megyeszékhely előnye, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy közel azonos jövedelmet valósított meg 2020 első félévében. A nem megyeszékhely városok lemaradása jelentős, hiszen Székelyudvarhely a 60%-át, Kézdivásárhely a 33%-át, míg Gyergyószentmiklós csak a 30%-át tudta hozni a csíkszeredai bevételeknek.

a.1. A tervezett bevételekhez viszonyított megvalósítások

Az év elején tervezett bevételek megvalósítási fokát vizsgálva az látjuk, hogy Székelyudvarhelynek és Sepsiszentgyörgynek sikerült a tervezett bevételeinek a felét a 2020-as év középig megvalósítani. A költségvetési tervhez képest az összbevételek jócskán elmaradnak Csíkszereda és Gyergyószentmiklós esetében, ahol fél év alatt nem sikerült elérni az éves tervezett bevétel egynegyedét sem.

Ha összetevőiben elemezzük a bevételek féléves megvalósulásait, azt tapasztaljuk, hogy a saját bevételek esetében mind az öt város 50% fölött van, sőt, Székelyudvarhelyen a tervezett jövedelemadónak közel kétharmada folyt be a félév alatt. Az ÁFA-visszaosztásnál is a tervhez közeli megvalósításokat olvashatunk ki a számokból. Azonban a központi költségvetésből, valamint az EU-támogatásokból származó jövedelmeknek csak a töredéke valósult meg a tervezetthez képest mind az öt városban. Ez alól egyedül Székelyudvarhely képez kivételt, ahol a központi költségvetésből az éves összeg közel fele megérkezett az első félévben, a többi városban azonban ez az arány 25% körül mozog. Az EU-támogatások esetében mind az öt városban 5% alatti a tervezetthez viszonyított lehívási arány. Ezzel meg is találtuk a magyarázatot Csíkszereda és Gyergyószentmiklós összjövedelem területén jelentkező gyenge megvalósításaira: mindkét város komoly összegeket tervezett be 2020-ra központi költségvetésből és EU-támogatásokból finanszírozott projektekre, amely összegek az első félévben még nem érkeztek be a két város költségvetésében.

a.2. Egy lakosra számolt bevételek az öt városban

Az egyes városok méretbeli különbségéből származó torzításokat úgy próbáltuk kezelni, hogy bizonyos költségvetési mutatókat egy lakosra visszaosztva is megvizsgáltuk. Amennyiben az öt székelyföldi város első félévben megvalósított összjövedelmét egy lakosra számoljuk, Csíkszereda az elmaradt EU-finanszírozások ellenére is toronymagasan vezet. A kézdivásárhelyi a 72%-a, a sepsiszentgyörgyi a 66%-a, a székelyudvarhelyi a 65%-a, míg a gyergyószentmiklósi alig a 62%-a az egy csíkszeredai lakosra jutó költségvetési összbevételnek.

b. Megvalósított költségvetési kiadások az első félévben

Az öt város költségvetési kiadásait mind számviteli, mind pedig funkcionális felosztásban is elemeztük. A számviteli felosztás azt mutatja meg, hogy az egyes városok mennyit költöttek személyi, anyagi, illetve beruházási tételekre. A funkcionális elemzés a települések által ellátott közfeladatokra fordított költségvetési összegek mértékét vizsgálja. Mivel a költségvetések funkcionális elemzése nagyon terjedelmes, így jelen elemzésünkben csak pár érdekesebb részt villantunk fel ezekből.

A költségvetési összkiadások abszolút értékben Sepsiszentgyörgyön voltak a legnagyobbak 2020 első félévében. A csíkszeredai kiadások a 86%-át, a székelyudvarhelyi kiadások az 55%-át, míg a kézdivásárhelyi és gyergyószentmiklósi féléves kiadások alig egyharmadát teszik ki a sepsiszentgyörgyinek.

Amennyiben az év elején tervezett kiadásokhoz viszonyítjuk a féléves megvalósításokat, azt látjuk, hogy minden város jócskán elmarad azokhoz képest. A legjobb Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely is alig haladja meg a tervhez viszonyítva az egyharmados megvalósítási rátát. A kiadások területén arányaiban a legkevesebbet Csíkszeredának sikerült megvalósítania (13%) ami a nagyösszegben betervezett, de az első félévben elmaradt EU-projekteknek tudható be.

A beruházások esetében minden város jócskán elmaradt a tervtől, alig egynegyedét sikerült a tervezett beruházási költségeknek 2020 első félévében megvalósítani. Ennek okait már fentebb is tárgyaltuk, amelyek egyrészt a téli hónapok, másrészt a költségvetés késői elfogadása, harmadrészt pedig a globális járványhelyzet. Az EU-finanszírozású projektek esetében még szembetűnőbb a meg nem valósítási arány, hiszen egy városnak sem sikerült elérni a betervezett összegek 10%-át. Amúgy ez a jelenség beleillik abba a tapasztalatba, miszerint az önkormányzatok működésre az a jellemző, hogy az év első felében történik meg a költségvetések, és ennek részeként a beruházási listák elfogadása, majd azt követi a beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzések lebonyolítása, így a beruházások tényleges kivitelezése, azok elszámolása és kifizetése legtöbb esetben a második félévben, az év vége fele történik meg.

Az útépítésre és -javításra tervezett összegeknek egyharmadát sem sikerült elköltenie egyik városnak sem az első félévben, ami amúgy természetszerű, hiszen a gyakorlatból is ismert, hogy az útépítések és -javítások többnyire a nyári időszakban valósulnak meg, így azok a városok második féléves zárszámadásában lelhetők fel.

Sokatmondó tud lenni az egyes települések költségvetési szerkezete, vagyis az, hogy az egyes városok a bevételeiket milyen arányban fordítják az egyes kiadási tételekre. Ilyen szempontok alapján elemezve az öt város első féléves költségvetését, azt látjuk, hogy Kézdivásárhely és Székelyudvarhely a költségvetésének több mint egyharmadát személyi költségekre, fizetésekre fordította, míg ez az arány Csíkszereda esetében csak 19%. Anyagi és szolgáltatás jellegű költségekre a költségvetését a legnagyobb arányban Kézdivásárhely fordította, amely arány eléri a 40%-ot, míg a legkevesebbet Csíkszereda, ahol ez 18%. Értelemszerűen, amely városok keveset fordítanak személyi és anyagi kiadásokra, azoknak több marad beruházásokra. Ennek megfelelően Csíkszereda vezeti a sort a költségvetésből a beruházásokra fordított kiadások területén, amely arány eléri a 25%-ot az első félévben. A költségvetésből arányaiban Kézdivásárhely és Székelyudvarhely fordított a legkevesebbet befektetésekre 2020 első félévében, amely arányok 8%, illetve 10%.

c. Az egyes kiadási tételek részletes elemzése

c.1. A polgármesteri hivatalok működési költségei

A települési költségvetések elfogadásakor sok vitát szül, hogy a polgármesteri hivatal működésére mennyit kell, mennyit szabad fordítani a lakosság által befizettet adólejekből. Alaptézis, hogy az a hivatal működik hatékonyan, amelyik a legkevesebb ráfordítással a legnagyobb eredményt, a legnagyobb lakossági megelégedést tudja hozni. Míg az utóbbit nehéz mérni, addig a hivatalok működési kiadásait pontosan mutatják a költségvetési számok.

Az öt székelyföldi város közül 2020 év első félévében Székelyudvarhely fordította a legnagyobb összeget a hivatal működtetésére. Az udvarhelyi összegnek Sepsiszentgyörgy a 90%-ából, Csíkszereda a 69%-ából, Gyergyószentmiklós a 48%-ából, míg Kézdivásárhely a 37%-ából működtette a saját polgármesteri hivatalát. Ezek a különbségek a többi tételnél is fellelhetőek, tehát mind a személyi, mind az anyagi kiadások területén Székelyudvarhely költötte a legtöbbet az öt város közül a városháza működtetésére. Amennyiben ezeket a számokat egy lakosra vetítjük, az az érdekes kép jelenik meg, hogy a megyeszékhely városok így sokkal kisebb összegekből működtetik a polgármesteri hivatalaikat, mint a nem megyeszékhely városok. Természetesen e különbség mögött különböző szervezési megoldások is vannak, azonban a költségvetésekből jelenleg ez olvasható ki.

c.2. A városok beruházásai az első félévben

Az egyes települések fejlődését leginkább az ott megvalósult beruházások mértéke mutatja, hiszen a beruházási kiadások azok az összegek, amelyek hosszú távra megmaradnak a városnak és szolgálják a lakosok jólétét.

Amennyiben az öt székelyföldi város beruházásait vizsgáljuk 2020 első félévében, azt tapasztaljuk, hogy óriási eltérések vannak a városok között (lásd Költségvetések megvalósított kiadásai című táblázatban). Csíkszereda egyedül közel kétszer akkora összeget költött beruházásra, mint Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely együttvéve. 2020 első félévében a Csíkszereda által megvalósítottot beruházási értéknek Kézdivásárhelynek mindössze a 13%-át, Székelyudvarhelynek a 24%-át, Gyergyószentmiklósnak a 26%-át míg Sepsiszentgyörgynek a 64%-át sikerült elérnie. Ezek a különbségek is egyértelműen mutatják azt az előnyt, amit költségvetési szempontból is élveznek a megyeszékhelyek. Az egy lakosra számolt beruházások esetében még nyilvánvalóbb Csíkszereda előnye. Ez esetben Gyergyószentmiklós kerül fel a második helyre, míg a legkevesebb egy lakosra jutó beruházás Székelyudvarhely valósított meg 2020 első félévében.

c.3. Oktatási kiadások az öt városban

Az oktatás, a gyerekekbe való befektetés jelenti a jövőjét minden településnek. Ennek megfelelően minden város kiemelten figyel az oktatási hálózat finanszírozására. Mivel az oktatás személyi költségeit a központi költségvetésből fedezik, így a városok az oktatási intézményeknek csak az dologi (anyagi és szolgáltatási) és beruházási költségeit foglalják bele a saját költségvetésükbe.

Az öt város oktatásra elköltött összegeit elemezve újból azt tapasztaljuk, hogy a két megyeszékhely teljesen más dimenzióban játszik (lásd Költségvetések megvalósított kiadásai című táblázatban). A három nem megyeszékhely város összesen nem költött annyit az oktatásra az első félévben, mint egyedül Csíkszereda. Sepsiszentgyörgy a 90%-át, Székelyudvarhely a 27%-át, Gyergyószentmiklós a 21%-át, míg Kézdivásárhely a 18%-át költötte a csíkszeredai összegnek.

Amennyiben egy lakosra is kiszámoljuk az egyes városok által az első félévben az oktatásra fordított kiadásokat, szintén Csíkszereda jelentős előnyét tapasztaljuk. Egy lakosra számolva Székelyudvarhely költött a legkevesebbet oktatásra, ez az összeg a 29%-a csíkszeredainak.

c.4. A kultúra, sport és vallás járvány idején

Az öt város kulturális és sportéletét nagyban meghatározta a március közepén érkezett világjárvány. Ennek ellenére a városok jelentős összegeket költöttek ezekre a területekre (lásd Költségvetések megvalósított kiadásai című táblázatban). A legnagyobb kulturális és sport kiadással Székelyföld kulturális fővárosaként is emlegetett Sepsiszentgyörgy büszkélkedhet, amely várost szorosan követi Csíkszereda. A három nem megyeszékhely város összesen költött annyit ezekre a területekre, mint Sepsiszentgyörgy egyedül. Csíkszereda a 86%-át, Székelyudvarhely a 48%-át, Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely a 28%-át költötték kultúrára és sportra 2020 első félévében a sepsiszentgyörgyi 12 milliós összegnek. Az egy lakosra jutó kulturális és sportkiadásokban azonban már Csíkszereda vezeti a sort, legkevesebbet ilyen jellegű kiadás pedig Székelyudvarhelyen valósult meg.

c.5. Útépítés és -javítás 2020 első félévében

A legtöbb lakos számára a települési utak helyzete az egyik legérzékenyebb téma, emiatt az utak állapotával kapcsolatban választásokat lehet nyerni, avagy veszíteni. Ennek okán vizsgáltuk mi is, hogy az öt város 2020 első félévében mekkora összeget fordított az útjaira. Tesszük ezt annak ellenére is, hogy a mindennapi életben azt tapasztaljuk, hogy az önkormányzatok ritkán kezdenek utakat építeni és javítani az év első felében. Ennek okai az időjárásban, a költségvetés elfogadásában, illetve a közbeszerzések elhúzódásában keresendők.

Az utakra fordított összegek esetében is Csíkszereda vezeti a sort az öt város közül, szinte kétszer akkora összeggel, mint az őt követő Sepsiszentgyörgy (lásd Költségvetések megvalósított kiadásai című táblázatban). Ez esetben is igaz az, hogy a három nem megyeszékhely város összesen is 30%-kal kevesebbet költött utakra, mint Csíkszereda egyedül. Sepsiszentgyörgy az 57%-át, Kézdivásárhely a 30%-át, Székelyudvarhely a 26%-át, míg Gyergyószentmiklós a 14%-át költötte utakra 2020 első félévében a Csíkszeredában utakra költött összegnek.

Ez a különbség az egy lakosra számolt utakra költött összegeknél is visszaköszön. Ez esetben is Csíkszereda vezeti a sort, a legkevesebb egy lakosra jutó útépítési és -javítási kiadást Székelyudvarhely tudhatja magáénak, amely összeg 2020 első félévében a Csíkszeredainak a 28%-a volt.

d. Nem megyeszékhely besorolású városok Erdélyben

A költségvetési elemzésekből egyértelműen kitűnik, hogy pénzügyi téren a megyeszékhelyek olyan előnyökkel rendelkeznek, amelyeket a lakosság száma nem mindig magyaráz meg. Annak érdekében, hogy a nem megyeszékhely besorolású székelyföldi városok teljesítményét reálisabban láthassuk, összehasonlítottuk négy másik nem megyeszékhely költségvetésével. Négy olyan várost kerestünk, amelyek mindegyike más megyében van, lakosságszámban hasonlítanak az elemzett székelyföldi városokhoz, ugyanakkor van egy kis magyar vonatkozásuk is. Ez a négy város Segesvár (Maros megye), Medgyes (Szeben megye), Nagykároly (Szatmár megye) és Torda (Kolozs megye). Annak érdekében, hogy az elemzett városok lakosságának számbeli különbözőségét kezeljük, az adatokat minden esetben egy lakosra visszaosztva kezeltük. Helyszűke miatt minden költségvetési tételre nem térhettünk ki, azonban a legfontosabbakat bemutatjuk a lenti táblázatban. A legjobb helyezést sötétzölddel, az utána következőt világoszölddel, a legrosszabb helyezést sötétbarnával, az utána következőt pedig világosbarnával jelöltük.

A fontosabb költségvetési mutatókat elemezve azt látjuk, hogy Torda esetében a legnagyobb az egy lakosra jutó költségvetési bevétel, míg a sort Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely zárja.

Az egy lakosra jutó beruházások Medgyesen voltak a legnagyobbak, míg Tordán és Székelyudvarhelyen a legkisebbek. Az egy lakosra jutó EU-projektekben Torda vezet, míg a legkevesebbet Medgyes, majd Kézdivásárhely és Székelyudvarhely tudhat magáénak. Torda az alacsony beruházási rátáját azonban kompenzálta a legmagasabb egy lakósra jutó EU-projektköltségekkel, míg Medgyes a legalacsonyabb EU-projektkiadásokat a legmagasabb beruházási aránnyal hozta helyre. A hivatalt működtetésére egy lakosra visszaosztva Segesváron, majd Székelyudvarhelyen és Nagykárolyban fordítottak a legtöbbet, Kézdivásárhelyen a legkevesebbet.

Az oktatási rendszerre egy lakosra számolva Nagykárolyban költöttek a legtöbbet, Medgyesen és Székelyudvarhelyen a legkevesebbet. Az útrendszerre fordított összegek esetében Torda toronymagosan vezeti az egy lakosra számolt összeget, míg erre a tételre a legkevesebbet Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós költötte 2020 első félévében.

Amennyiben a Hargita megyei városokat hasonlítjuk össze a nem Hargita megyei négy várossal, azt látjuk, hogy az egyes költségvetési tételeknél jelentkező legjobb egy lakosra számolt megvalósítások (zöld színnel) többnyire a nem Hargita megyei városoknál tapasztalhatóak, míg a legtöbb legrosszabb helyezést (barna) a Hargita megyei városok tudhatják magukénak.

Összegzés

Mivel fentebb féléves számokat mutattunk be, így az öt város féléves költségvetési megvalósításait elemezve nem igazán tudunk mélyreható következtetéseket levonni. De mivel minden városvezetésnek ugyanannyi idő, vagyis egy félév állt a rendelkezésére a városát fejleszteni, ugyanakkor minden várost egyformán érintett a világjárvány, az összehasonlító elemzésnek mégis helye van. Hisz mindenki azonos körülmények közt kellett működtesse, adott esetben fejlessze városát.

Ezen első féléves számoknak mégis van egy fontos üzenete: költségvetési téren óriási a kihívás és egyben a felelősség is a nem megyeszékhely városok számára, ezeken a településeken az úgynevezett nagypolitikának (a parlamenti képviseletre és a megyei önkormányzatra gondolunk) és a városvezetéseknek komoly feladatai lesznek a következő években. A nagypolitika mindent meg kell tegyen annak érdekében, hogy nagyértékű beruházási összegeket hozzon ezekbe a városokba, míg a városvezetések nagyon komolyan oda kell figyeljenek ezen települések költségvetéseinek szakmai ismérvek mentén történő összeállítására és az összegek minél hatékonyabb felhasználására. Amennyiben nem indul el egy nagyon erőtejes együttműködés a nagypolitika és a helyi városvezetések között, a nem megyeszékhely városok menthetetlenül le fognak szakadni a megyeszékhelyektől. Mert például hiába Székelyudvarhely a térség egyik legerősebb gazdasági központja, ha a politikusok nem tudják elérni, hogy a befizetett adók minél nagyobb arányban visszatérjenek a városba, akkor a gazdasági előnyét a település nem fogja tudni a saját maga fejlesztésére fordítani. Azonban van remény, hogy a következő években a nem megyeszékhely városok is szerepeljenek a rangsorok élén, hiszen Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós jelentős EU-pályázatokat nyert az elmúlt időben, amelyek lehívására a következő években kerülhet sor.

Reméljük, hogy ezzel a kis elemzéssel az újonnan megválasztott, vagy épp újrázó városvezetéseknek is segítettünk. Hisz ezáltal mélyebben is beleláthatnak abba, hogy a többi székelyföldi (és nem csak székelyföldi) városhoz viszonyítva miként működik a saját települések, hol van helye a jobbnak, hol lehet javítani. Hiszen a számok egyik-másik városnál elég komoly szerkezeti problémákat rejtenek, amelyeket a most kezdődő négyéves ciklusban biza orvosolni kellene.

Türelmetlenül várjuk az öt város éves szintű zárszámadását is, amelyek már egy teljesebb képet fognak mutatni a városvezetők 2020-as munkájáról. Ugyanakkor közeleg a 2021-es költségvetési tervezés is, ami már a szeptemberben választásokat nyert új városatyáknak az elképzeléseit fogja tükrözni.

Jelen anyagról a székelyudvarhelyi közgazdász társaság (RMKT) november folyamán, a következő soros ülésén egy szakmai vitát szervez, amelyre minden érintettet, érdeklődött szívesen várnak. A találkozóra november 17-én, kedden 18 órától a székelyudvarhelyi inkubátorházban kerül sor.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
3 HOZZÁSZÓLÁS
Videó

Videó
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról
A Príma Press Kft. által használt sütik kezelése

A Príma Press Kft. által üzemeltetett szekelyhon.ro domainen és aldomainjein keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata: információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az Székelyhon.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID szekelyhon.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll szekelyhon.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs szekelyhon.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év harmadik fél
_gat google.com 1 nap harmadik fél
_gid google.com 1 nap harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap harmadik fél
 
Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Szolgáltató / Funkció
Süti lejárata
 
newsvote_ szekelyhon.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját
 
Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet harmadik fél
 
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
urlgen instagram.com munkamenet harmadik fél
csrftoken instagram.com 1 év harmadik fél
ds_user_id instagram.com 1 hónap harmadik fél
ig_cb instagram.com 1 nap harmadik fél
ig_did instagram.com 10 év harmadik fél
mid instagram.com 10 év harmadik fél
rur instagram.com munkamenet harmadik fél
sessionid instagram.com 1 év harmadik fél
shbid instagram.com 7 nap harmadik fél
shbts instagram.com 7 nap harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com 1 nap harmadik fél
SSID  youtube.com 1 nap harmadik fél
SID  youtube.com 1 nap harmadik fél
SIDCC  youtube.com 1 nap harmadik fél
SAPISID  youtube.com 1 nap harmadik fél
PREF  youtube.com 1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO  youtube.com 1 nap harmadik fél
HSID  youtube.com 1nap harmadik fél
GPS  youtube.com 1nap harmadik fél
YSC  youtube.com munkamenet harmadik fél
CONSENT  youtube.com 1 nap harmadik fél
APISID  youtube.com 1nap harmadik fél
__Secure-xxx  youtube.com 1 nap harmadik fél
 
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Studiul de Audienta si Trafic Internet (SATI): https://www.cxense.com/about-us/privacy-policy

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Ads: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google AdSense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport