
Egyelőre csak digitális formában van meg a mesekönyv, de november végén megjelenik
Fotó: Haáz Vince
Közgazdászként tudja, milyen fontos az erdélyi magyaroknak versenyképesség szempontjából a román nyelv elsajátítása. Demeter Izabella ezért írta meg román nyelvű mesekönyvét magyar gyerekeknek, az elsőosztályos tantervbe foglalt szavakra alapozva.
2024. november 17., 09:032024. november 17., 09:03
2024. november 17., 09:052024. november 17., 09:05
Babur és Boni kalandjai címmel írt román nyelvű mesekönyvet a Szovátán élő közgazdász, Demeter Izabella, aki olyan kis világot nyit meg az olvasók előtt, ahol a gyerekek játszva gyakorolhatják a román szókincset.
A közgazdász édesanya első pillanattól fogva nagy figyelmet szentelt a román nyelv elsajátításának, hiszen egy pénzügyi intézmény csoportigazgatójaként dolgozott sokáig.
Fotó: Demeter Izabella
„Mint tudjuk, Romániában elengedhetetlen a román nyelv ismerete a szakmai sikerhez, enélkül nem tudunk versenyképesek lenni a hazai munkaerőpiacon” – húzta alá a Székelyhon megkeresésére Demeter Izabella.
Amikor fia iskolás lett, gondosan tanulták a román nyelvet, mert tudták, mennyire fontos; nekik a tanító nénivel is szerencséjük volt, sokat tanultak. Először akkor döbbent meg, amikor több gyereket vitt haza az iskolából, és hallotta, hogy a gyerekek kuncognak, hogy „milyen jó, hogy másnap péntek, mert nem lesz románóra”.
Annak ellenére, hogy itthon a szülők minden tőlük telhetőt megtettek, hogy a román nyelvet minél szebb köntösben mutassák be gyerekeiknek,
– mondta ki Demeter Izabella sok szülő helyett azt, ami gyakran elhangzik egy magyar kisiskolás szájából Székelyföldön.
Első osztályban elkezdett olvasni a kisfiának románul, hogy megalapozzák a szókincsét. Mint mondja, ha nem gyakoroljuk, akkor elfelejtjük, a rövid távú memóriában nem kap ismétlést.
Magyarul is olvasható ugyanaz a mese, hogy jobban megértsék a cselekményt
Fotó: Haáz Vince
„Nagyon jó magyar és román meséskönyveink vannak, de nem találtam olyan románt, amelyet kifejezetten magyar gyerekeknek írtak. Szegényesebb szókinccsel, amit megértenek, hogy sikerélményük legyen olvasás után, és fenntartható szokássá váljon. A román könyvek román gyerekeknek íródtak, a szókincsük pedig olyan két-háromezer szó, a magyar gyerekeknél ez kétszáz szó, jó esetben” – magyarázta a mesekönyv szerzője.
Ez adta az ötletet egy éve, hogy a fiával közösen kiírták az összes szót, amit az elsős román tankönyve végén találtak, és elkezdtek mesét írni ezekkel. Majd egy fél év pihenés után elővette, kiegészítette, és elküldte pedagógusoknak, román szakos tanárnak, óvónőnek, akiktől építő jellegű kritikákat kért, hogy legyen pedagógiai szempontból is alátámasztva a készülő mesekönyv.
Fotó: Demeter Izabella
Ezeket a véleményeket figyelembe véve született meg a mese végleges formája. Ez ki is bővült a mese magyar változatával, amely kicsit választékosabban van megfogalmazva, hiszen anyanyelvünkön már igényeljük a választékosabb kifejezést.
– részletezte a mesekönyv írója.
Magánkiadás lesz, egy székelyudvarhelyi nyomda vállalta a nyomtatását, és november végére tűzték ki a megjelenését, hogy az ünnepekre kézbe vehető legyen már .
Fotó: Haáz Vince
„A saját oldalunkon lesz majd megrendelhető, ahol gyerekbútorokat forgalmazunk, és ott vannak már erdei állatok marokpárna formában, a mese pedig ezekre az állatokra épül. Ez egy plusz interaktív élmény számukra, hiszen a mai gyerekek sok impulzust igényelnek” – tette hozzá a szovátai édesanya.
Az illusztrációkat nyolc-tizedik osztályos diákok készítették, akik a sepsiszentgyörgyi Művészeti Nepiskola rajz és festészet szakos tanulói, Györfi Mária oktató irányítása alatt.
– foglalta össze meséskönyve megszületésének legfőbb motivációját Demeter Izabella.
Románia területének jelentős részére érvényes szélriasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Nicușor Dan államfő nem támogatja, hogy népszavazást írjanak ki a bírák és ügyészek különnyugdíjának témájában.
A kormánykoalíció a minimálbér változatlan szinten tartását támogatja – jelentette ki csütörtök este Ilie Bolojan miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy jövő héten a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel is egyeztetnek a témáról.
A kétezres évek elején egy maffiaszerű szervezet működött Csíkszeredában, amelynek felszámolásában Szondy Zoltán újságíróként oroszlánrészt vállalt; kétszer meg is verték. Erről az időszakról is mesélt a Székelyhon közéleti műsorában, a Summában.
Más volt ez a gyergyószentmiklósi megemlékezés, mint az elmúlt években. A város főterén idézték fel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét. A forradalom szelleme „kijött az utcára” – és magával hozott fiatalokat is.
Október 26-ától, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulóján mintegy 100 ember gyűlt össze a sepsiszentgyörgyi 56-os emlékparkban jelenlétével megtisztelni a hősök áldozatát.
A 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit elevenítették fel a kézdiszéki diákok. Az október 23-i, hősök tiszteletére rendezett megemlékezés több kézdivásárhelyi helyszínen zajlott: a református temetőben, a főtéren és a művelődési házban.
A nemzeti emlékezet helyszíne volt október 23-án a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia, ahol az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt hajtottak fejet az ünneplők, majd fáklyákkal a kezükben közösen vonultak a Várudvarba.
A gyergyószentmiklósi képviselő-testület napirendjén volt egy iroda biztosítása az EMSZ számára, de a pártnak mégsem lesz új székháza az RMDSZ frakció tartózkodása miatt. Egy új oktatási központ létesítéséhez pedig további egyeztetések szükségesek.
szóljon hozzá!