
A magánszektorban jóval alacsonyabbak a bérek, mint a közszférában. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Miközben a közszférában dolgozók bére elérte a gazdaságilag fejlettebb Magyarország és Lengyelország szintjét, a magánszféra alkalmazottai továbbra is annyit keresnek Romániában, ami az említett országokban kilenc évvel ezelőtt volt jellemző. A bérkülönbségek soha nem látott mértéket öltöttek idén az országban: az állami szektorban dolgozók 31 százalékkal több pénzt visznek haza.
2018. október 07., 09:082018. október 07., 09:08
2018. szeptember 27., 11:442018. szeptember 27., 11:44
Mostanra egy igencsak aggasztó hozadéka is nyilvánvalóvá vált a tavaly életbe lépett egységes bértörvénynek, amely a közalkalmazotti fizetések többlépcsős megemelését írja elő 2022-ig, és amelynek alapelve az volt, hogy megoldást nyújtson a bérek közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölésére: a hatására tovább mélyült az amúgy is jelentős szakadék a magán- és a közszféra alkalmazottainak bérei között. Ezt támasztja alá a Profit.ro portál nemrég közzétett elemzése is, amely szerint a különbség már 31 százalékos az állami alkalmazottak javára.
Már az egységes bértörvény bevezetése előtt figyelmeztettek a szakemberek a mára valósággá váló problémára, amely szerint a magánszférában jóval alacsonyabbak lesznek a fizetések, mint a közszférában. Mindezt úgy, hogy
Radu Furnică, a Leadership Development Solutions gazdasági tanácsadó cég vezérigazgatója a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak úgy nyilatkozott: „a közigazgatási alkalmazottak a világ minden országában kevesebbet keresnek, mint a magánszférában dolgozók. Ezt nem törvények szabályozzák, hanem azért van így, mert
Ez a mechanizmus működik minden normális országban, így választják ki, hogy ki melyik szektorba megy dolgozni. A magáncégeknél nagyobb a nyomás, jobban képzett emberek dolgoznak ott, akik áldozatokat is kénytelenek hozni. Éppen ezért természetes, hogy a magánszektorban valamivel nagyobbak a fizetések. Felháborító, ami Romániában történik” – nehezményezte a szakember.
Szavait a Profit.ro portál friss elemzése is alátámasztja, amelyben Románia mellett Magyarország és Lengyelország helyzetét vizsgálták meg a bérkülönbségek szempontjából. Mint a három ország statisztikai hivatalainak adataira alapozó elemzésből kiderült, Romániában a közszférában dolgozók 31 százalékkal többet keresnek, mint a magánszféra alkalmazottai, ez a hatalmas különbség pedig a munkaerőpiac torzulásához vezethet, hiszen
Magyarországon a hazai helyzettel szemben a különbség csak két százalék a magánszektor javára, Lengyelországban pedig nincs is említésre méltó különbség. Romániában a közszféra átlagbére átlépte idén a 700 eurós (3260 lejes) küszöböt, a köztisztviselők pedig közel 900 eurót (4200 lejt) keresnek, ami magasabb, mint a magyarországi, és egyenlő a lengyelországi kollégáik bérével.
Forrás: Profit.ro
Az országos nettó átlagbér egyébként 2646 lejre (569 euró) emelkedett Romániában az első hét hónap átlaga szerint, ezt pedig 11 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. A növekedésnek azonban mindössze 9 százaléka érintette a magánszférát (2484 lej, 534 euró), a közszférában viszont 18 százalékkal emelkedtek a bérek, elérve a 3260 lejes (701 euró) átlagot.
Magyarországon az országos nettó átlagbér az első hat hónap adatai szerint 687 euró, a magánszektorban 712 euró, az államiban pedig 643 euró. Lengyelországban tavaly az országos bérátlag 722 euró volt, a magáncégeknél átlagosan 766 eurót kerestek, a közszférában pedig 760 eurót. Látható tehát, hogy Romániával ellentétben mindkét országban valamivel jobban keresnek a magánszférában, de nincsenek jelentős különbségek. Az elemzés arra is rámutat, hogy
2010-ben aztán a Boc-kormány (Emil Boc akkori miniszterelnök) ráeszmélt az ebből fakadó problémákra, és csökkentette az állami béreket, főként a tanügyi és az egészségügyi dolgozókét. A köz- és a magánszféra béreit végül 2015-ben sikerült kiegyenlíteni, azt követően azonban újabb szakadás történt, és mára ismét teljesen eltolódott a mérleg nyelve a közszféra irányába. Utóbbi esetében 76 százalékos bérnövekedést jegyeztek 2015 óta, miközben a magánszektorban mindössze 35 százalékost.
A két szektor közötti bérkülönbség átlagosan 427 lej volt 2016-ban, ez idén 1285 lejre növekedett, a szakemberek szerint pedig jövőre a különbség 1600 lejre emelkedhet. Hozzátették: ennek következménye az lehet, hogy elindul egy „munkaerő-vándorlás” a közszféra irányába.
Meghaladta a literenkénti 9 lejt a standard gázolaj ára, standard benzint pedig már csak 8,5 lej fölötti összegért tankolhatunk a Rompetrol és az OMV töltőállomásokon Székelyföldön, miután pénteken újabb 9 banival emelkedett az üzemanyagok ára Romániában.
A tavaly februári 9,62 százalékról idén februárban 9,31 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan a csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány intézkedéseket fontolgat az üzemanyagárak emelkedésének mérséklésére, ha a közel-keleti konfliktus miatt a drágulás a következő időszakban is folytatódik.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
Jóváhagyta csütörtök esti rendkívüli ülésén a Bolojan-kabinet a 2026-os állami költségvetés tervezetét, amelyet a parlament elé terjesztenek.
A romániai polgárok valamivel több mint fele (50,4 százalék) úgy véli, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültségek körülményei között Romániának egyensúlyt kellene fenntartania a két partner között – derül ki egy felmérésből.
Öt székelyföldi helyszínen mutatják be Demeter Szilárd Hazaszótár című könyvét március 14-20. között.
Nicușor Dan államfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön aláírták a két állam közötti stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozatot a Cotroceni-palotában.
Idén is elindul a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói pünkösdi búcsúba a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. szervezésében – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy a kormány 2026 végéig hosszabbítsa meg a gázolaj árának kompenzálását a közúti fuvarozók számára. A tervezet szerint 2026. április 1. és december 31. között literenként 85 banis támogatást kapnának a fuvarozók.
1 hozzászólás