
A magánszektorban jóval alacsonyabbak a bérek, mint a közszférában. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Miközben a közszférában dolgozók bére elérte a gazdaságilag fejlettebb Magyarország és Lengyelország szintjét, a magánszféra alkalmazottai továbbra is annyit keresnek Romániában, ami az említett országokban kilenc évvel ezelőtt volt jellemző. A bérkülönbségek soha nem látott mértéket öltöttek idén az országban: az állami szektorban dolgozók 31 százalékkal több pénzt visznek haza.
2018. október 07., 09:082018. október 07., 09:08
Mostanra egy igencsak aggasztó hozadéka is nyilvánvalóvá vált a tavaly életbe lépett egységes bértörvénynek, amely a közalkalmazotti fizetések többlépcsős megemelését írja elő 2022-ig, és amelynek alapelve az volt, hogy megoldást nyújtson a bérek közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölésére: a hatására tovább mélyült az amúgy is jelentős szakadék a magán- és a közszféra alkalmazottainak bérei között. Ezt támasztja alá a Profit.ro portál nemrég közzétett elemzése is, amely szerint a különbség már 31 százalékos az állami alkalmazottak javára.
Már az egységes bértörvény bevezetése előtt figyelmeztettek a szakemberek a mára valósággá váló problémára, amely szerint a magánszférában jóval alacsonyabbak lesznek a fizetések, mint a közszférában. Mindezt úgy, hogy
Radu Furnică, a Leadership Development Solutions gazdasági tanácsadó cég vezérigazgatója a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak úgy nyilatkozott: „a közigazgatási alkalmazottak a világ minden országában kevesebbet keresnek, mint a magánszférában dolgozók. Ezt nem törvények szabályozzák, hanem azért van így, mert
Ez a mechanizmus működik minden normális országban, így választják ki, hogy ki melyik szektorba megy dolgozni. A magáncégeknél nagyobb a nyomás, jobban képzett emberek dolgoznak ott, akik áldozatokat is kénytelenek hozni. Éppen ezért természetes, hogy a magánszektorban valamivel nagyobbak a fizetések. Felháborító, ami Romániában történik” – nehezményezte a szakember.
Szavait a Profit.ro portál friss elemzése is alátámasztja, amelyben Románia mellett Magyarország és Lengyelország helyzetét vizsgálták meg a bérkülönbségek szempontjából. Mint a három ország statisztikai hivatalainak adataira alapozó elemzésből kiderült, Romániában a közszférában dolgozók 31 százalékkal többet keresnek, mint a magánszféra alkalmazottai, ez a hatalmas különbség pedig a munkaerőpiac torzulásához vezethet, hiszen
Magyarországon a hazai helyzettel szemben a különbség csak két százalék a magánszektor javára, Lengyelországban pedig nincs is említésre méltó különbség. Romániában a közszféra átlagbére átlépte idén a 700 eurós (3260 lejes) küszöböt, a köztisztviselők pedig közel 900 eurót (4200 lejt) keresnek, ami magasabb, mint a magyarországi, és egyenlő a lengyelországi kollégáik bérével.
Forrás: Profit.ro
Az országos nettó átlagbér egyébként 2646 lejre (569 euró) emelkedett Romániában az első hét hónap átlaga szerint, ezt pedig 11 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. A növekedésnek azonban mindössze 9 százaléka érintette a magánszférát (2484 lej, 534 euró), a közszférában viszont 18 százalékkal emelkedtek a bérek, elérve a 3260 lejes (701 euró) átlagot.
Magyarországon az országos nettó átlagbér az első hat hónap adatai szerint 687 euró, a magánszektorban 712 euró, az államiban pedig 643 euró. Lengyelországban tavaly az országos bérátlag 722 euró volt, a magáncégeknél átlagosan 766 eurót kerestek, a közszférában pedig 760 eurót. Látható tehát, hogy Romániával ellentétben mindkét országban valamivel jobban keresnek a magánszférában, de nincsenek jelentős különbségek. Az elemzés arra is rámutat, hogy
2010-ben aztán a Boc-kormány (Emil Boc akkori miniszterelnök) ráeszmélt az ebből fakadó problémákra, és csökkentette az állami béreket, főként a tanügyi és az egészségügyi dolgozókét. A köz- és a magánszféra béreit végül 2015-ben sikerült kiegyenlíteni, azt követően azonban újabb szakadás történt, és mára ismét teljesen eltolódott a mérleg nyelve a közszféra irányába. Utóbbi esetében 76 százalékos bérnövekedést jegyeztek 2015 óta, miközben a magánszektorban mindössze 35 százalékost.
A két szektor közötti bérkülönbség átlagosan 427 lej volt 2016-ban, ez idén 1285 lejre növekedett, a szakemberek szerint pedig jövőre a különbség 1600 lejre emelkedhet. Hozzátették: ennek következménye az lehet, hogy elindul egy „munkaerő-vándorlás” a közszféra irányába.
Újabb 30 nappal meghosszabbította hétfőn a legfelsőbb bíróság Gigi Ștefan és Teodor Niță, a konstancai területi ügyészség két volt ügyészének előzetes letartóztatását.
A rendkívüli hőség miatt országos szinten fokozza az ellenőrzéseket a Munkaügyi Felügyelet, elsősorban azokban az ágazatokban, ahol a munkavállalók a szabadban dolgoznak, és fokozottan ki vannak téve a magas hőmérsékletnek.
Átalakul Sepsiszentgyörgy tömegközlekedése és parkolási rendszere: péntektől három új járatot indítanak. Ráadásul szinte minden buszvonal módosul, bővülnek a buszmegállók, és több ponton változnak a parkolási szabályok is.
A rendkívüli szárazság és a Duna rekordalacsony vízállása miatt kialakult energiaválság következtében több nagy energiaigényű romániai vállalat – köztük az ország két autógyára – ideiglenesen leállította termelését.
Nincs olyan forgatókönyv, amely szerint a lakosság áram nélkül maradna, a háztartási fogyasztás fedezéséhez szükséges hazai termelés stabil – jelentette ki hétfőn Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt hétfőn 12 óra 34 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A meteorológiai szolgálat hétfői előrejelzése szerint péntek reggelig az egész országban kánikula és rendkívül magas hőmérsékletek várhatók.
Száznyolcvan kilogramm robbanóanyaggal mozdítottak el egy sziklát a Duna Bala-ágának közelében, hogy vizet tereljenek a csernavodai atomerőművet tápláló Öreg-Duna medrébe – jelentette be hétfőn Radu Miruță.
Vádat emelt a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Ráduly István háromszéki prefektus ellen, miután több mint két és fél évig nyomozott a prefektúra villanyhálózatának felújítása, az épületen végzett munkálatok és egyes föld-visszaszolgáltatási ügyek miatt.
1 hozzászólás