Román érettségi: nem fognak változni az eredmények, ameddig nem vezetnek be alapos reformokat

A sikeres érettségi négyéves folyamat, ha nem több, ezért csak lépésről lépésre haladva lehet elsajátítani egy nyelvet •  Fotó: Veres Nándor

A sikeres érettségi négyéves folyamat, ha nem több, ezért csak lépésről lépésre haladva lehet elsajátítani egy nyelvet

Fotó: Veres Nándor

Hargita megye érettségi átlaga idén a második leggyengébb az országban – nagyrészt a román vizsga miatt. Oktatási szakemberekkel, román szakos tanárral és főtanfelügyelőkkel jártuk körül az okokat, hiszen mélyre menő reformokra van szükség ahhoz, hogy kimozduljon a hazai közoktatás a „holtpontról”.

Hajnal Csilla

2021. július 07., 14:372021. július 07., 14:37

2021. július 07., 17:192021. július 07., 17:19

A legtöbb magyar érettségiző csak román nyelv és irodalomból bukott el, mintegy hatvan százalékuk minden évben csak ebből nem szerez átmenőt. Demeter Levente, Hargita megye főtanfelügyelője nem tartja jó eredménynek a hatvan százalék alatti érettségi átmenési arányt, de nem sokban különbözik a tavalyi szinttől, főleg, ha majd az óvások utáni eredményeket nézzük. Ugyanakkor a főtanfelügyelő pozitívumként emelte ki, hogy végre van egy tízes átlag román nyelv és irodalomból Hargita megyében a magyar diákok körében is.

korábban írtuk

Az érettségizők fele megbukott Hargita megyében
Az érettségizők fele megbukott Hargita megyében

Az oktatási minisztérium közzétette az érettségin elért eredményeket. Országos szinten a vizsgázók 67,8 százaléka átmenőjegyet kapott, ez öt százalékkal nagyobb arány, mint az elmúlt évben. Ehhez képest Székelyföldön országos átlag alatti az átmenési arány.

Lehetséges okok

„A nyelvi elszigeteltség is a gyengébb átmenési arány okai között van, hisz a román nyelvvel csak román órán találkoznak a Hargita megyei diákok, és ez hozzájárul ahhoz, hogy a román vizsga eredmények nem olyanok, mint amit szeretnénk” – véli a főtanfelügyelő. Az okok között emelte ki ugyanakkor az elmúlt két tanév felemásságát is, hisz az online kevésnek bizonyult a teljes értékű oktatási folyamatban.

Idézet
Hamis tudásszintet is jelezhet az online felmérés, amikor több jó jegy született, és sok diákban esetleg megerősítette azt, hogy kevés erőfeszítéssel is lehet jó jegyet elérni

– emelte ki az okok között az online hátulütőit Demeter Levente.

Kérdésünkre, hogyan lehet javítani a székelyföldi diákok román nyelvi kompetenciáin, kifejtette, az öt-nyolcas diákok számára a tantervváltás jó iránynak bizonyul, még akkor is ha a vizsga nem tükrözi azt az eredményt, amit vártak. „Ez kompetenciaközpontú tanulásra és a kommunikációra helyezi a hangsúlyt.

Idézet
Az új tanterv az anyanyelvi oktatás és az idegennyelv-oktatás között van félúton, és ez jó irány.

A pedagógusokat kell segítenünk ott, ahol még nem sikerült a váltás, hogy a kompetencia és kommunikáció irányába mozduljon el az óratartás. Másrészt a diákokat arra kell ösztönözni, hogy a román nyelv Romániában fontos mindannyiunk számára, akik szeretnénk előrelépni” – foglalta össze Demeter Levente.

Nem vonzó a magyar gyerekek számára

Jobban kellene szabályozni a középiskolába való bejutást, hiszen sokkal több olyan képességű gyerek kerül be, akinek nem lenne ott a helye, hiszen egy részük nem is akar leérettségizni – véli Kovászna megye főtanfelügyelője, Kiss Imre. „A kilencedikbe való bejutási módszeren mindenképpen változtatni kellene, ha azt akarjuk, hogy a nagy többségnek sikerüljön az érettségije. Törvényileg kellene megszabni, hogy hány százalék lehet elméleti hely” – tette hozzá a főtanfelügyelő. A gyengébb érettségiátlagban a diák hozzáállásán kívül a tanprogram is benne van, hiszen a román nyelv és irodalom nem vonzó a magyar gyerekek számára, ez számukra egy szükséglet, amiből érettségizniük kell, de ez nem motiválja őket, ezért nem oldja meg a román nyelven való érvényesülésüket sem.

Sok esetben kilencesre érettségizik a diák románból, de igazából képtelen kommunikálni román nyelven, hiszen az érettségi memorizálásról szól, szövegrészek betanulásáról, és a jobb képességűek jobban veszik ezt az akadályt, azért mennek át

– magyarázta megkeresésünkre Kiss Imre.

Differenciált vizsgakövetelményekre van szükség

Ugyanakkor a humánerőforrás része is benne van a gyenge érettségi eredményekben, hiszen a pedagógusképzés is hadilábon áll Romániában.

Idézet
A román szakos tanárok esetében, akárcsak más oktatóknál, úgy látjuk, hogy sokszor hiányzik a pedagógusi elhivatottság. Ott van a tanprogram, amit le kell gyúrni, mert ebből bármi lehet az érettségin, és akkor nincs idő elmélyíteni, begyakorolni semmit

– fejtette ki a Kovászna megyei főtanfelügyelő. Szerinte rég kellett volna alkalmazni azt, hogy annak, aki anyanyelven tanul, differenciált legyen a román vizsgája is, mint ahogy idén először a nyolcadikosoknál volt. Csak az esetükben már kilenc évvel ezelőtt elkezdődött a tanterv reformálása, és most érkeztek el a vizsgához. De ezt párhuzamosan nem tették meg a középiskolásokkal.

Rá lehet fogni arra, hogy a román vizsga a magyar diákok „mumusa”, de azért készülni kell rá, hiszen Romániában vagyunk, és meg kell tanulni a román nyelvet. Nyilván hátrányos helyzetből indulnak, mert nem azt az irodalmat kellene tanulniuk a magyar gyerekeknek, mint a románoknak – magyarázta a főtanfelügyelő. „Sokan elfogadják a kudarcot, mert úgy gondolják, hogy mindent megtettek, de rossz volt a tétel, és ők áldozatok. De egy picit pozitívabb hozzáállással, nagyobb erőfeszítéssel egy ötös-hatost lehet, hogy össze tudnának hozni, ha nem nyugodnának bele az áldozat szerepébe” – fejtette ki véleményét Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelő.

A sikeres érettségi egy négyéves folyamat

Magyarosi Zsuzsanna, az erdőszentgyörgyi Szent György Iskolaközpont román szakos tanára szerint csak úgy lehet segíteni a magyar diákok román nyelvi kompetenciájának javításán, ha lépésről lépésre haladnak, és behozzák a lemaradást, illetve hangsúlyt fektetnek a kommunikációs szintű román gyakorlására, amire nem sok idő jut. „A sikeres érettségi egy négyéves folyamat, ha nem annál több. A tőmondatokkal kell kezdeni, szavakkal, így kitérni a nyelvtanra, témakörökre leosztva. Van is egy magyar diákok számára kiadott gyakorló füzet, ezt bevittem órára, és úgy láttam, hasznos volt” – fejtette ki a román tanár. Kérdésünkre elmagyarázta,

a diákok nem érzik magukénak a román irodalom felől megközelített nyelvet.

„Nem azt mondom, hogy a román klasszikusokat ne ismerjék, de más szinten kellene közelíteni, nem az irodalomelmélet felől. Szépen hangzik az interkulturális folyamat, de a magyar és a román kultúra elég eltérő, így elég nehéz gyakorlatba ültetni ezt” – boncolgatta megkeresésünkre a román tanár.

Hozzátéve, létezik egy szakadék a vizsga és a négy éves tanterv között, és a tanár a program mellett időt kell szakítson arra is, hogy a követelményeket is megtanítsa, ilyen az érvelő esszé felépítése például, amely sok pontot ér az érettségin. „Az első tételnél vesztődnek el sokan, mert az ismeretlen szöveg, és azzal nehezebben boldogulnak, az érvelő esszé témája pedig kapcsolódik ehhez az első ponthoz. Egy közepes szintű diák boldogul a harmadik tételnél, de az idegenszövegnél és az érvelő esszénél már nem. Minden tanév egy hónapos ismétléssel kellene kezdődjön, de van amikor erre nincs idő. A kilencedik ezt megengedi, de a tizedik már nem, mert az lefedi az érettségi tételek nyolcvan százalékát, ezért az nagyon zsúfolt időbeosztás szempontjából, tizenkettedikben pedig az ismétlésen van a hangsúly” – fejtette ki számunkra Magyarosi Zsuzsanna.

A sok éves toldásos-foltozásos oktatás-politika az oka

Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) szakmai alelnöke szerint rendszerbeli kérdésről van szó, amelyet már évek óta halogatnak a döntéshozók, nem tudják, mit kezdjenek vele, és ez nem csak kisebbségi probléma. Az érettségi eredmények nem változnak évről évre olyan óriásit, vannak évek, amikor kicsit jobbak, van amikor gyengébbek.

Egy réginek nevezhető rendszerben vizsgáznak a középiskolás diákok, és nincs semmilyen változás.

A pedagógusszövetség alelnöke szerint ki van téve az egész érettségi rendszer a külső körülmények hatásának, azaz ha olyan a tanév, akkor jobb eredményt érnek el, ha nem olyanok a feltételek, akkor gyengébbet. „A pedagógusszövetség többször kihangsúlyozta, hogy a szakma nem a megoldója a helyzetnek, nem tud írni tananyagot, tankönyveket. A döntéshozókkal való tárgyalásaink során is mindig kihangsúlyoztuk, hogy nem lehet felszínesen kezelni ezeket a problémákat. Strukturális problémamegoldó csomagra van szükség, amely mélyre-menően megvizsgálja a tananyagot, a tantervet, a követelményeket, hozzáigazítja a 21. századi kompetenciákhoz, és alulról fölfele építkezik következetesen, kitartóan.

Idézet
Nem is fognak változni az érettségi eredmények és a román nyelv megtanulásának hatékonysága sem, ameddig ezeket a reformokat nem hajtják végre a romániai közoktatásban

– szögezte le Ferencz-Salamon Alpár. Hozzátette, van egy óriási szakadék a nyelvi készségek fejlesztése, illetve a vizsgakörülmények és követelmények között, hátrányos helyzetbe hozva azokat a tanulókat, akiknél nincs olyan nyelvi környezet, amiben hatékonyabban el tudják sajátítani a nyelvet. A pedagógusszövetség alelnöke nem úgy látja, hogy a diákokban vagy a pedagógusokban kell keresni a hibát, hanem a sok éves toldásos-foltozásos oktatáspolitika az, amely ezeket a problémákat generálja, és ennek csak egy része a tanterv, a továbbképzés vagy a vizsgakövetelmények reformja. Alaposan kellene az újításhoz hozzáállnia törvényhozóknak, tananyagíróknak – vallja a szakember.

Hiányzik a rendszerszintű pályaorientáció

Szintén probléma az, hogy hiányzik a rendszerszintű, következetes pályaorientáció a hazai oktatásból. „Amíg nem »pálya-orientálom« a gyerekeket, addig csak szubjektív szempontok szerinti lesz a pályaválasztásuk kilencedikben. Továbbra is megmarad az iskolaelhagyás magas aránya, a jó eredményekkel végzők az elméleti líceumokba mennek, a gyenge eredményekkel a szakközépiskolákba, ezáltal is „hátul” tartva ezeket a tanintézeteket az alacsony érettségi átlaggal” – fejtette ki Ferencz-Salamon. De szintén fontos szempontként említette azt, hogy nem szabad egyforma mércével mérni a diákokat. Mindenfajta pedagógiai elvnek ellentmond az, ha mindenkit ugyanazon képességek alapján mérünk fel – véli az oktatásban jártas szakember. „Nem az út, hanem az eszköz a fontos, és ez megfelelően méltányos kell legyen, mert a sportban sem tud az méltányos lenni, ha egy paralimpikont versenyeztetek egy olimpikonnal” – tette hozzá Ferencz-Salamon Alpár, az RMPSZ szakmai alelnöke. 

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 30., hétfő

Időként viharok szakítják meg a kánikulát a következő két hétben

A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.

Időként viharok szakítják meg a kánikulát a következő két hétben
2025. június 30., hétfő

Fokozódik az elégedetlenség, általános sztrájkra készülnek a szakszervezetek

A közszférában dolgozókat érintő költségcsökkentő megszorítóintézkedés-tervek miatt akár országos szintű általános sztrájkot is kirobbanthatnak a szakszervezetek. A Sanitas képviselője szerint az egészségügyben is tiltakozások kezdődhetnek.

Fokozódik az elégedetlenség, általános sztrájkra készülnek a szakszervezetek
2025. június 30., hétfő

Több mint három napig „állt a bál” Kézdivásárhelyen

A három éve június végére előhozott kézdivásárhelyi „őszi” sokadalom az egykori katonanevelde tulajdonképpeni birtokba vételével kezdődött csütörtökön, a vasárnap esti tűzijáték előtt pedig a Wellhello hozta lázba a városünnep népes közönségét.

Több mint három napig „állt a bál” Kézdivásárhelyen
2025. június 30., hétfő

Elfogadta a kormány: csökkentik a közalkalmazottak bérpótlékát

Elfogadta hétfői rendkívüli ülésén a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát csökkentő sürgősségi rendeletet.

Elfogadta a kormány: csökkentik a közalkalmazottak bérpótlékát
2025. június 30., hétfő

Respiro-központ létesítésére pályázik a Hargita megyei gyermekvédelem

Kilenc fogyatékkal élő felnőtt befogadására alkalmas Respiro-központ létesítésére pályázik a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság, amit a felnőtt fogyatékkal élők szépvízi ápoló- és gondozóközpontja mellé húznának fel.

Respiro-központ létesítésére pályázik a Hargita megyei gyermekvédelem
2025. június 30., hétfő

Kitüntették Demjén Ferencet a Marosvásárhelyi Napokon

Ünnepélyes pillanatokkal ért véget a 28. Marosvásárhelyi Napok programsorozata: a város két kivételes művészt ismert el az Ars Musica Pro Urbe tiszteletbeli címmel.

Kitüntették Demjén Ferencet a Marosvásárhelyi Napokon
2025. június 30., hétfő

Kiszámolták, mennyivel csökkennének a nyugdíjak a megszorító intézkedések nyomán

A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.

Kiszámolták, mennyivel csökkennének a nyugdíjak a megszorító intézkedések nyomán
2025. június 30., hétfő

Rovarirtás lesz Csíkszeredában

Szúnyog- és kullancsirtás lesz Csíkszereda közterületein július 1-jén, kedden.

Rovarirtás lesz Csíkszeredában
Rovarirtás lesz Csíkszeredában
2025. június 30., hétfő

Rovarirtás lesz Csíkszeredában

2025. június 30., hétfő

Ezerötszáz helyre hirdet felvételit a Sapientia

Július elsején indul az online iratkozás a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és kolozsvári karaira. Az újdonságokról, tudnivalókról hétfőn számoltak be az illetékesek.

Ezerötszáz helyre hirdet felvételit a Sapientia
2025. június 30., hétfő

Üveggel megrakott teherautó borult fel Marosszéken, részlegesen lezárták az E60-as utat

Felborult egy üvegeket szállító teherautó az E60-as út Maros megyei szakaszán, Székelyvajánál; az érintett útszakaszon egy sávon halad a forgalom.

Üveggel megrakott teherautó borult fel Marosszéken, részlegesen lezárták az E60-as utat