
A koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe kerültek a vendéglátósok. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Hatalmas összegeket utalt az állam a munkahelyek védelmére, Hargita és Maros megyékben százmillió lejt is meghaladó summát költöttek többek között a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak után a koronavírus-járvány kezdetétől. A textilipari, valamint a vendéglátóipari dolgozók sínylették meg a legjobban a korlátozásokat, közülük többeket elbocsátottak, vagy kényszerszabadságra küldtek.
2022. január 25., 15:542022. január 25., 15:54
2022. január 25., 17:002022. január 25., 17:00
Jánó Edittől, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség osztályvezetőjétől arról érdeklődtünk, hogy a koronavírus-járvány megjelenése óta, a 2020–2021-es években hogyan alakult a munkanélküliségi ráta a megyében, voltak-e tömeges elbocsátások, hányan veszítették el állásukat.
Tájékoztatásul több adattal is szolgált, amelyekből kiderült, hogy 2019 decemberében 5146 álláskeresőt tartottak nyilván, rá egy évre a regisztrált munkanélküliek száma ezerrel növekedett, azaz 6162-re.
„A közel ezer munkanélkülivé váló személy többsége nő volt a textiliparból, Udvarhelyszékről” – magyarázta az osztályvezető. A textilipariak mellett a vendéglátóiparban dolgozókat is negatívan érintették a járványügyi korlátozások, ugyanis sokakat közülük kényszerszabadságra küldtek, azaz technikai munkanélküliségre (șomaj tehnic). A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség ezen a címen 49,9 millió lejt utalt ki a cégeknek 2020-ban, 6 millió lejt 2021-ben, hogy kifizethessék a kényszerszabadságra küldött alkalmazottaikat.
A csökkenő munkanélküliségi ráta mögött többek között az állami támogató intézkedések állnak. Mint Jánó kifejtette, 2020-ban összesen 76,7 millió lejt költöttek a munkahelyek védelmére Hargita megyében, a koronavírus-járvány okozta társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítése érdekében. Azt is megtudtuk, hogy például
„Ezt a lehetőséget csak azok a cégek használhatták ki, akiket közvetlenül érintettek a korlátozások. A többi munkaadó más támogatási formát használhatott ki, például a távmunka, a csökkentett munkaidőre, vagy meghatározott időre való alkalmazás után járó finanszírozást, amelyet azok a cégek kérhettek, akiknek legalább 10 százalékkal csökkent a jövedelmük” – magyarázta az illetékes.
Ha valakinek például 2300 lej volt a bruttó bére, akkor a lecsökkentett napi hat órás munkaideje után 575 lejt állt a cég, 1294 lejt az állam, így az alkalmazott 1870 lej bruttó fizetést kaphatott. Szintén mentőövet jelentett a 12 év alatti gyerekek szüleinek fizetett szabadnapok finanszírozása, hogy felügyeljék gyermeküket, amennyiben szünetelt a jelenléti oktatás.
Pénzben kifejezve a támogatás erre a célra 2020-ban 1,5 millió lej, míg 2021-ben 953 ezer lejt volt. Mindezen gazdaságvédő intézkedések jelenleg is érvényben vannak, a kényszerszabadság utáni finanszírozás meghosszabbításáról a döntést nemrég hozták meg kormányhatározattal, amely csütörtökön jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
A Maros Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség adatait Bogdán Erzsébet aligazgató osztotta meg a Székelyhonnal. Az általa küldött táblázat szerint nem változott jelentősen a nyilvántartott munkanélküliségi ráta a megyében az elmúlt években, azonban fontos megjegyezni, hogy a hivatalosan nyilvántartott álláskeresők számánál jóval többen lehetnek munka nélkül, akik nem szerepelnek a jegyzékben. Ugyanis Maros megyében is történtek tömeges elbocsátások, és sokakat küldtek kényszerszabadságra. Tavaly például 19 cég 1200 alkalmazottja került ilyen helyzetbe. Az állami munkahelyvédelmi támogatások összege pedig meghaladta a 110 millió lejt a két év alatt, ezt a cégeknek utalta át az ügynökség. A támogatás jelentős hányadát a járvány első évében igényelték a munkaadók.
– fejtette ki az aligazgató. Tőle tudjuk, hogy az érintettek jelentős része a vendéglátóiparban dolgozott.
Régiónként eltérő árazással 10-15 százalékkal emeli a Google a YouTube Premium előfizetés árát szeptembertől. Romániában 29 lej helyett 32 lej lesz az előfizetés a reklámmentes videómegosztóra.
Fizetésképtelenségi eljárás megindítását kezdeményezte a Lukoil romániai olajfinomítójának tulajdonosa, a Petrotel Lukoil, hogy időt nyerjen tevékenységének újraindításához – írja az MTI az Economedia.ro gazdasági hírportálra hivatkozva.
Egy ház körül mintegy 300 méteres körzetben evakuálták a lakókat hétfőn Vrancea megyében, miután egy diófa tetején egy lezuhant drónra bukkantak; a területet a vizsgálatok befejezéséig lezárták.
Erősödött hétfőn a lej az euróval és a svájci frankkal szemben, az amerikai dollár viszont drágult. Az arany ára is emelkedett, grammonként már több mint 672 lejt ér.
Összehangolt közúti ellenőrzést tartottak vasárnap a 15-ös országúton, Maros és Hargita megyében is. A négyórás akció során több mint 330 szabálysértést állapítottak meg, ezek túlnyomó többségét gyorshajtás miatt.
Három, alkohol befolyása alatt vezető sofőrt azonosítottak a Hargita megyei rendőrök augusztus 22-én és 23-án. Az egyik esetben a járművezetőnek jogosítványa sem volt, ráadásul az autón más gépkocsihoz tartozó rendszámtáblák voltak.
Változékony időjárás várható a következő két hétben: lesznek napok, amikor 31 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, máskor viszont mindössze 24 fok körül alakulnak a nappali csúcsértékek; csapadékra többször is számítani lehet.
Két halasztás után kihirdettek a jogerős ítéletet a Marosvásárhelyi Ítélőtábla a Borboly Csaba és 12 másik személy ellen indult büntetőperben. A vádlottakat nagyrészt felmentették a vádak alól, részben helyt adva fellebbezéseiknek.
Nem mindenhol bizonyul hatékonynak az agresszív sofőrök azonosítására és felelősségre vonására létrehozott országos platform, ahová a forgalom résztvevői felvételeket tölthetnek fel az észlelt kihágásokról.
Lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe hétfőn Szolnok közelében – közölte Magyar Péter miniszterelnök közösségi oldalán.
szóljon hozzá!