
A koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe kerültek a vendéglátósok. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Hatalmas összegeket utalt az állam a munkahelyek védelmére, Hargita és Maros megyékben százmillió lejt is meghaladó summát költöttek többek között a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak után a koronavírus-járvány kezdetétől. A textilipari, valamint a vendéglátóipari dolgozók sínylették meg a legjobban a korlátozásokat, közülük többeket elbocsátottak, vagy kényszerszabadságra küldtek.
2022. január 25., 15:542022. január 25., 15:54
2022. január 25., 17:002022. január 25., 17:00
Jánó Edittől, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség osztályvezetőjétől arról érdeklődtünk, hogy a koronavírus-járvány megjelenése óta, a 2020–2021-es években hogyan alakult a munkanélküliségi ráta a megyében, voltak-e tömeges elbocsátások, hányan veszítették el állásukat.
Tájékoztatásul több adattal is szolgált, amelyekből kiderült, hogy 2019 decemberében 5146 álláskeresőt tartottak nyilván, rá egy évre a regisztrált munkanélküliek száma ezerrel növekedett, azaz 6162-re.
„A közel ezer munkanélkülivé váló személy többsége nő volt a textiliparból, Udvarhelyszékről” – magyarázta az osztályvezető. A textilipariak mellett a vendéglátóiparban dolgozókat is negatívan érintették a járványügyi korlátozások, ugyanis sokakat közülük kényszerszabadságra küldtek, azaz technikai munkanélküliségre (șomaj tehnic). A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség ezen a címen 49,9 millió lejt utalt ki a cégeknek 2020-ban, 6 millió lejt 2021-ben, hogy kifizethessék a kényszerszabadságra küldött alkalmazottaikat.
A csökkenő munkanélküliségi ráta mögött többek között az állami támogató intézkedések állnak. Mint Jánó kifejtette, 2020-ban összesen 76,7 millió lejt költöttek a munkahelyek védelmére Hargita megyében, a koronavírus-járvány okozta társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítése érdekében. Azt is megtudtuk, hogy például
„Ezt a lehetőséget csak azok a cégek használhatták ki, akiket közvetlenül érintettek a korlátozások. A többi munkaadó más támogatási formát használhatott ki, például a távmunka, a csökkentett munkaidőre, vagy meghatározott időre való alkalmazás után járó finanszírozást, amelyet azok a cégek kérhettek, akiknek legalább 10 százalékkal csökkent a jövedelmük” – magyarázta az illetékes.
Ha valakinek például 2300 lej volt a bruttó bére, akkor a lecsökkentett napi hat órás munkaideje után 575 lejt állt a cég, 1294 lejt az állam, így az alkalmazott 1870 lej bruttó fizetést kaphatott. Szintén mentőövet jelentett a 12 év alatti gyerekek szüleinek fizetett szabadnapok finanszírozása, hogy felügyeljék gyermeküket, amennyiben szünetelt a jelenléti oktatás.
Pénzben kifejezve a támogatás erre a célra 2020-ban 1,5 millió lej, míg 2021-ben 953 ezer lejt volt. Mindezen gazdaságvédő intézkedések jelenleg is érvényben vannak, a kényszerszabadság utáni finanszírozás meghosszabbításáról a döntést nemrég hozták meg kormányhatározattal, amely csütörtökön jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
A Maros Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség adatait Bogdán Erzsébet aligazgató osztotta meg a Székelyhonnal. Az általa küldött táblázat szerint nem változott jelentősen a nyilvántartott munkanélküliségi ráta a megyében az elmúlt években, azonban fontos megjegyezni, hogy a hivatalosan nyilvántartott álláskeresők számánál jóval többen lehetnek munka nélkül, akik nem szerepelnek a jegyzékben. Ugyanis Maros megyében is történtek tömeges elbocsátások, és sokakat küldtek kényszerszabadságra. Tavaly például 19 cég 1200 alkalmazottja került ilyen helyzetbe. Az állami munkahelyvédelmi támogatások összege pedig meghaladta a 110 millió lejt a két év alatt, ezt a cégeknek utalta át az ügynökség. A támogatás jelentős hányadát a járvány első évében igényelték a munkaadók.
– fejtette ki az aligazgató. Tőle tudjuk, hogy az érintettek jelentős része a vendéglátóiparban dolgozott.
A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.
Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.
A beltéri falfestés végeredményét, noha maga a feladat egyszerűnek tűnhet, számos apró részlet alakítja ki.
A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.
Felfüggesztette a Bukaresti Ítélőtábla az egységes bértörvény-tervezet véglegesítési eljárását. A Sanitas szakszervezet kérésére meghozott határozatot az érdekvédelmi tömörülés részleges sikerként értékeli, de a tiltakozást nem állítják le.
Magyarországi motoros vesztette életét egy balesetben szerdán a 67C jelzésű országúton, a Transalpinán, miután egy kanyarban feltehetően elvesztette uralmát a jármű felett, és nekiütközött a fém szalagkorlátnak.
Nem lesznek fennakadások a súlyos égési sérülteket ellátó, jelenleg épülő marosvásárhelyi kórház felszerelésével, beüzemelésével – nyilatkozta Florin Crăciun menedzser, aki Alexandru Rogobete volt egészségügyi miniszternek mutatta be a munkálatokat.
Több mint száz tűzoltót és huszonhét beavatkozó járművet mozgósítottak a hatóságok a szerda reggel egy brassói fafeldolgozó üzemben keletkezett tűz oltására – közölte a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) vezetője.
szóljon hozzá!