
A koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe kerültek a vendéglátósok. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Hatalmas összegeket utalt az állam a munkahelyek védelmére, Hargita és Maros megyékben százmillió lejt is meghaladó summát költöttek többek között a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak után a koronavírus-járvány kezdetétől. A textilipari, valamint a vendéglátóipari dolgozók sínylették meg a legjobban a korlátozásokat, közülük többeket elbocsátottak, vagy kényszerszabadságra küldtek.
2022. január 25., 15:542022. január 25., 15:54
2022. január 25., 17:002022. január 25., 17:00
Jánó Edittől, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség osztályvezetőjétől arról érdeklődtünk, hogy a koronavírus-járvány megjelenése óta, a 2020–2021-es években hogyan alakult a munkanélküliségi ráta a megyében, voltak-e tömeges elbocsátások, hányan veszítették el állásukat.
Tájékoztatásul több adattal is szolgált, amelyekből kiderült, hogy 2019 decemberében 5146 álláskeresőt tartottak nyilván, rá egy évre a regisztrált munkanélküliek száma ezerrel növekedett, azaz 6162-re.
„A közel ezer munkanélkülivé váló személy többsége nő volt a textiliparból, Udvarhelyszékről” – magyarázta az osztályvezető. A textilipariak mellett a vendéglátóiparban dolgozókat is negatívan érintették a járványügyi korlátozások, ugyanis sokakat közülük kényszerszabadságra küldtek, azaz technikai munkanélküliségre (șomaj tehnic). A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség ezen a címen 49,9 millió lejt utalt ki a cégeknek 2020-ban, 6 millió lejt 2021-ben, hogy kifizethessék a kényszerszabadságra küldött alkalmazottaikat.
A csökkenő munkanélküliségi ráta mögött többek között az állami támogató intézkedések állnak. Mint Jánó kifejtette, 2020-ban összesen 76,7 millió lejt költöttek a munkahelyek védelmére Hargita megyében, a koronavírus-járvány okozta társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítése érdekében. Azt is megtudtuk, hogy például
„Ezt a lehetőséget csak azok a cégek használhatták ki, akiket közvetlenül érintettek a korlátozások. A többi munkaadó más támogatási formát használhatott ki, például a távmunka, a csökkentett munkaidőre, vagy meghatározott időre való alkalmazás után járó finanszírozást, amelyet azok a cégek kérhettek, akiknek legalább 10 százalékkal csökkent a jövedelmük” – magyarázta az illetékes.
Ha valakinek például 2300 lej volt a bruttó bére, akkor a lecsökkentett napi hat órás munkaideje után 575 lejt állt a cég, 1294 lejt az állam, így az alkalmazott 1870 lej bruttó fizetést kaphatott. Szintén mentőövet jelentett a 12 év alatti gyerekek szüleinek fizetett szabadnapok finanszírozása, hogy felügyeljék gyermeküket, amennyiben szünetelt a jelenléti oktatás.
Pénzben kifejezve a támogatás erre a célra 2020-ban 1,5 millió lej, míg 2021-ben 953 ezer lejt volt. Mindezen gazdaságvédő intézkedések jelenleg is érvényben vannak, a kényszerszabadság utáni finanszírozás meghosszabbításáról a döntést nemrég hozták meg kormányhatározattal, amely csütörtökön jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
A Maros Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség adatait Bogdán Erzsébet aligazgató osztotta meg a Székelyhonnal. Az általa küldött táblázat szerint nem változott jelentősen a nyilvántartott munkanélküliségi ráta a megyében az elmúlt években, azonban fontos megjegyezni, hogy a hivatalosan nyilvántartott álláskeresők számánál jóval többen lehetnek munka nélkül, akik nem szerepelnek a jegyzékben. Ugyanis Maros megyében is történtek tömeges elbocsátások, és sokakat küldtek kényszerszabadságra. Tavaly például 19 cég 1200 alkalmazottja került ilyen helyzetbe. Az állami munkahelyvédelmi támogatások összege pedig meghaladta a 110 millió lejt a két év alatt, ezt a cégeknek utalta át az ügynökség. A támogatás jelentős hányadát a járvány első évében igényelték a munkaadók.
– fejtette ki az aligazgató. Tőle tudjuk, hogy az érintettek jelentős része a vendéglátóiparban dolgozott.
Nemcsak az infrastruktúra korszerűsítése, hanem az egymásra és a páciensekre való odafigyelés is kulcsfontosságú – ennek jegyében vettek részt kommunikációs képzésen a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház asszisztensei és betegápolói.
Az idei év első három hónapjában 33 996 családon belüli erőszakos esethez riasztották a hatóságokat, ebből 17 113 városon, 16 883 vidéken történt – számolt be szombaton az Országos Rendőr-főkapitányság.
Reneszánszát éli a gyógynövények használata, egyre többen szedik, sőt termesztik és nemcsak tea, hanem tinktúra is készül belőlük – jelentette ki Pokornyi László, aki a Marosvásárhelyen és környékén megtermő gyógynövényekről írt könyvet.
Nagy mennyiségű kábítószert foglaltak le a hatóságok az elmúlt két hétben végrehajtott akcióik során.
Megkéselt egy fiatal férfi egy másikat Csíkkozmáson a napokban. Feltehetően italozás torkollott agresszióba a két fél között. Az áldozatot kórházban ápolják.
Négy ügynökségének átszervezésére készül a munkaügyi minisztérium. Florin Manole tárcavezető szerint a négy intézményből kettő lesz: az egyik az ellenőrzésekkel, a másik a kifizetések kezelésével foglalkozik majd.
Hónapokkal ezelőtt még szürreálisnak tűnt, hogy a 8 lej körüli benzinár fog „olcsónak” számítani, most mégis ez történik. A világpiaci helyzet és a kormányintézkedések következtében a tíz lejt alulról súroló benzinár visszajött a nyolc lejes tartományba.
Az 112-es hívószámra medvecsapdába rekedt bocsról érkezett bejelentés Nyárádkarácson községből. A rendőrség bűnügyi eljárást indított, orrvadászat gyanújával. A község polgármestere, Bodó Károly Gyula szerint az ügy árnyaltabb, mint elsőre látszik.
Az átlagosnál csapadékosabb időszakot jeleznek előre a meteorológusok jövő hétre az ország minden régiójában, míg a május 1-jei minivakációt magában foglaló hétre az ilyenkor megszokottnál magasabb hőmérsékleteket valószínűsítenek.
Bíróság elé állítanak a bukaresti ügyészek egy 20 éves fiatalembert és 14 éves barátnőjét, akiket azzal vádolnak, hogy megölték a lány anyját, majd a holttestet elásták egy erdőben.
szóljon hozzá!