
A koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe kerültek a vendéglátósok. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Hatalmas összegeket utalt az állam a munkahelyek védelmére, Hargita és Maros megyékben százmillió lejt is meghaladó summát költöttek többek között a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak után a koronavírus-járvány kezdetétől. A textilipari, valamint a vendéglátóipari dolgozók sínylették meg a legjobban a korlátozásokat, közülük többeket elbocsátottak, vagy kényszerszabadságra küldtek.
2022. január 25., 15:542022. január 25., 15:54
2022. január 25., 17:002022. január 25., 17:00
Jánó Edittől, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség osztályvezetőjétől arról érdeklődtünk, hogy a koronavírus-járvány megjelenése óta, a 2020–2021-es években hogyan alakult a munkanélküliségi ráta a megyében, voltak-e tömeges elbocsátások, hányan veszítették el állásukat.
Tájékoztatásul több adattal is szolgált, amelyekből kiderült, hogy 2019 decemberében 5146 álláskeresőt tartottak nyilván, rá egy évre a regisztrált munkanélküliek száma ezerrel növekedett, azaz 6162-re.
„A közel ezer munkanélkülivé váló személy többsége nő volt a textiliparból, Udvarhelyszékről” – magyarázta az osztályvezető. A textilipariak mellett a vendéglátóiparban dolgozókat is negatívan érintették a járványügyi korlátozások, ugyanis sokakat közülük kényszerszabadságra küldtek, azaz technikai munkanélküliségre (șomaj tehnic). A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség ezen a címen 49,9 millió lejt utalt ki a cégeknek 2020-ban, 6 millió lejt 2021-ben, hogy kifizethessék a kényszerszabadságra küldött alkalmazottaikat.
A csökkenő munkanélküliségi ráta mögött többek között az állami támogató intézkedések állnak. Mint Jánó kifejtette, 2020-ban összesen 76,7 millió lejt költöttek a munkahelyek védelmére Hargita megyében, a koronavírus-járvány okozta társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítése érdekében. Azt is megtudtuk, hogy például
„Ezt a lehetőséget csak azok a cégek használhatták ki, akiket közvetlenül érintettek a korlátozások. A többi munkaadó más támogatási formát használhatott ki, például a távmunka, a csökkentett munkaidőre, vagy meghatározott időre való alkalmazás után járó finanszírozást, amelyet azok a cégek kérhettek, akiknek legalább 10 százalékkal csökkent a jövedelmük” – magyarázta az illetékes.
Ha valakinek például 2300 lej volt a bruttó bére, akkor a lecsökkentett napi hat órás munkaideje után 575 lejt állt a cég, 1294 lejt az állam, így az alkalmazott 1870 lej bruttó fizetést kaphatott. Szintén mentőövet jelentett a 12 év alatti gyerekek szüleinek fizetett szabadnapok finanszírozása, hogy felügyeljék gyermeküket, amennyiben szünetelt a jelenléti oktatás.
Pénzben kifejezve a támogatás erre a célra 2020-ban 1,5 millió lej, míg 2021-ben 953 ezer lejt volt. Mindezen gazdaságvédő intézkedések jelenleg is érvényben vannak, a kényszerszabadság utáni finanszírozás meghosszabbításáról a döntést nemrég hozták meg kormányhatározattal, amely csütörtökön jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
A Maros Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség adatait Bogdán Erzsébet aligazgató osztotta meg a Székelyhonnal. Az általa küldött táblázat szerint nem változott jelentősen a nyilvántartott munkanélküliségi ráta a megyében az elmúlt években, azonban fontos megjegyezni, hogy a hivatalosan nyilvántartott álláskeresők számánál jóval többen lehetnek munka nélkül, akik nem szerepelnek a jegyzékben. Ugyanis Maros megyében is történtek tömeges elbocsátások, és sokakat küldtek kényszerszabadságra. Tavaly például 19 cég 1200 alkalmazottja került ilyen helyzetbe. Az állami munkahelyvédelmi támogatások összege pedig meghaladta a 110 millió lejt a két év alatt, ezt a cégeknek utalta át az ügynökség. A támogatás jelentős hányadát a járvány első évében igényelték a munkaadók.
– fejtette ki az aligazgató. Tőle tudjuk, hogy az érintettek jelentős része a vendéglátóiparban dolgozott.
Településen belül száguldott 170 km/órával egy sofőr, amikor a rendőrök bemérték.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn azt nyilatkozta, hogy jövő héten várhatóan megbukik a jelenlegi kormány, ami nem jó az országnak.
Megalakult az új Fidesz-frakció, amelynek névsorát hétfőn Gulyás Gergely frakcióvezető a képviselőcsoport zárt ülése után a Facebook-on tette közzé. Orbán Viktorhoz és Semjén Zsolthoz hasonlóan nem lesz képviselő Kövér László és Rogán Antal sem.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök hétfőn lemondásra szólította fel a párt javaslatára kinevezett államtitkárokat és prefektusokat.
Egyelőre nem történt érdemi előrelépés azoknak a fellebbezéseknek az ügyében, amelyeket a Borboly Csaba és tizenkét másik ember elleni büntetőper vádlottjai nyújtottak be az elsőfokú ítélet kihirdetése után.
Hiányzik 63 millió lej Hargita Megye Tanácsának 2026-os költségvetéséből, ezért a megyei önkormányzat több területen is visszafogta a kiadásokat, miközben a fejlesztésekről sem mond le. A képviselő-testület kedden dönt a 880 millió lejes büdzséről.
Továbbra is kiszámíthatatlan a helyzet a nemzetközi energiapiacon, és a közel-keleti válság, valamint a katari termelési kapacitások egy részének kiesése miatt a földgáz ára tartósan magas maradhat.
Változékony marad az időjárás a következő két hétben: többfelé hűvös éjszakák várhatók, miközben egyes térségekben napközben a hőmérséklet eléri a 22–23 Celsius-fokot is. Április végén és május elején gyenge csapadékra is számítani lehet.
Tizennyolc megye 72 településén és a fővárosban okozott károkat az elmúlt 24 órában a viharos szél, a legsúlyosabb incidens Vaslui megyében, Huși városban történt, ahol egy épületről lesodort tetőszerkezet rázuhant egy férfira, aki életét vesztette.
Cseke Attila fejlesztési miniszter hétfőn azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ nem szavazza meg a Bolojan-kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
szóljon hozzá!