
A koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe kerültek a vendéglátósok. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Hatalmas összegeket utalt az állam a munkahelyek védelmére, Hargita és Maros megyékben százmillió lejt is meghaladó summát költöttek többek között a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak után a koronavírus-járvány kezdetétől. A textilipari, valamint a vendéglátóipari dolgozók sínylették meg a legjobban a korlátozásokat, közülük többeket elbocsátottak, vagy kényszerszabadságra küldtek.
2022. január 25., 15:542022. január 25., 15:54
2022. január 25., 17:002022. január 25., 17:00
Jánó Edittől, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség osztályvezetőjétől arról érdeklődtünk, hogy a koronavírus-járvány megjelenése óta, a 2020–2021-es években hogyan alakult a munkanélküliségi ráta a megyében, voltak-e tömeges elbocsátások, hányan veszítették el állásukat.
Tájékoztatásul több adattal is szolgált, amelyekből kiderült, hogy 2019 decemberében 5146 álláskeresőt tartottak nyilván, rá egy évre a regisztrált munkanélküliek száma ezerrel növekedett, azaz 6162-re.
„A közel ezer munkanélkülivé váló személy többsége nő volt a textiliparból, Udvarhelyszékről” – magyarázta az osztályvezető. A textilipariak mellett a vendéglátóiparban dolgozókat is negatívan érintették a járványügyi korlátozások, ugyanis sokakat közülük kényszerszabadságra küldtek, azaz technikai munkanélküliségre (șomaj tehnic). A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség ezen a címen 49,9 millió lejt utalt ki a cégeknek 2020-ban, 6 millió lejt 2021-ben, hogy kifizethessék a kényszerszabadságra küldött alkalmazottaikat.
A csökkenő munkanélküliségi ráta mögött többek között az állami támogató intézkedések állnak. Mint Jánó kifejtette, 2020-ban összesen 76,7 millió lejt költöttek a munkahelyek védelmére Hargita megyében, a koronavírus-járvány okozta társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítése érdekében. Azt is megtudtuk, hogy például
„Ezt a lehetőséget csak azok a cégek használhatták ki, akiket közvetlenül érintettek a korlátozások. A többi munkaadó más támogatási formát használhatott ki, például a távmunka, a csökkentett munkaidőre, vagy meghatározott időre való alkalmazás után járó finanszírozást, amelyet azok a cégek kérhettek, akiknek legalább 10 százalékkal csökkent a jövedelmük” – magyarázta az illetékes.
Ha valakinek például 2300 lej volt a bruttó bére, akkor a lecsökkentett napi hat órás munkaideje után 575 lejt állt a cég, 1294 lejt az állam, így az alkalmazott 1870 lej bruttó fizetést kaphatott. Szintén mentőövet jelentett a 12 év alatti gyerekek szüleinek fizetett szabadnapok finanszírozása, hogy felügyeljék gyermeküket, amennyiben szünetelt a jelenléti oktatás.
Pénzben kifejezve a támogatás erre a célra 2020-ban 1,5 millió lej, míg 2021-ben 953 ezer lejt volt. Mindezen gazdaságvédő intézkedések jelenleg is érvényben vannak, a kényszerszabadság utáni finanszírozás meghosszabbításáról a döntést nemrég hozták meg kormányhatározattal, amely csütörtökön jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
A Maros Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség adatait Bogdán Erzsébet aligazgató osztotta meg a Székelyhonnal. Az általa küldött táblázat szerint nem változott jelentősen a nyilvántartott munkanélküliségi ráta a megyében az elmúlt években, azonban fontos megjegyezni, hogy a hivatalosan nyilvántartott álláskeresők számánál jóval többen lehetnek munka nélkül, akik nem szerepelnek a jegyzékben. Ugyanis Maros megyében is történtek tömeges elbocsátások, és sokakat küldtek kényszerszabadságra. Tavaly például 19 cég 1200 alkalmazottja került ilyen helyzetbe. Az állami munkahelyvédelmi támogatások összege pedig meghaladta a 110 millió lejt a két év alatt, ezt a cégeknek utalta át az ügynökség. A támogatás jelentős hányadát a járvány első évében igényelték a munkaadók.
– fejtette ki az aligazgató. Tőle tudjuk, hogy az érintettek jelentős része a vendéglátóiparban dolgozott.
Medve tépte le egy autó hátsó lökhárítójának egy részét a Transzfogarasi úton, miközben a jármű egy autósorban állt. A jelenetet egy másik, arra közlekedő autós videóra vette és feltöltötte az internetre.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint minél előbb szükség van egy teljes jogkörrel rendelkező kormányra, amely rendeleteket hozhat és költségvetés-kiigazítást tud végrehajtani.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Több hetes aszályos időszak után kedden Székelyföld legnagyobb részére megérkeztek a rég várt esőzések. A csapadék területi eloszlása azonban jelentős eltéréseket mutat: Udvarhelyszék kapta a legtöbbet, míg Háromszékre elenyésző mennyiség jutott.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) újabb, légköri instabilitásra vonatkozó sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdára és csütörtökre, amelyek a székelyföldi megyéket is érintik.
Hét embert vettek őrizetbe kedden a Brassó megyei rendőrök, miután botrányt okoztak a város történelmi központjában, majd erőszakosan léptek fel az őket megállítani próbáló rendőrökkel szemben – számolt be a Rador hírügynökség nyomán a G4media.ro.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök úgy véli, hogy néhány napon belül megoldódhatnak a daganatos betegek speciális engedélyhez kötött gyógyszerekkel való ellátásának problémái.
lie Bolojan ügyvivő miniszterelnök bejelentette, nagy valószínűséggel elvetik azt a javaslatot, hogy a vakációk alatt ne folyósítsanak szociális ösztöndíjat a diákoknak.
Az USR felszólította az ANI-t, hogy tegye közzé azoknak a helyi és megyei önkormányzati képviselőknek a névsorát és párthovatartozását, akik választott tisztségük mellett valamely közintézménnyel is munkaviszonyban állnak.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást bocsájtott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Az előrejelzés a székelyföldi megyéket is érinti, nyugati szomszédunknál már át is vonult a vihar.
szóljon hozzá!