A közösségükért tett szolgálatukért részesültek magas állami kitüntetésekben
Fotó: Gecse Noémi
Hat erdélyit részesített rangos állami kitüntetésben Áder János, Magyarország köztársasági elnöke az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából a magyarságért vállalt hivatásuk és a közösségért kifejtett tevékenységük elismeréseként. A díjakat a kitüntetettek kedden este vehették át Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán.
2018. szeptember 18., 20:162018. szeptember 18., 20:16
2018. szeptember 18., 22:082018. szeptember 18., 22:08
Ünnepélyes díjátadón vehették át a rangos magyar állami kitüntetéseket Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán a kitüntetett erdélyi közéleti személyiségek. Az augusztus 20-i magyar nemzeti ünnep alkalmából idén hat rangos állami kitüntetést adományozott Áder János, Magyarország köztársasági elnöke az erdélyieknek.
a kortárs erdélyi és az egyetemes magyar irodalmat egyaránt gazdagító költői életműve, valamint szerkesztői tevékenysége elismeréseként.
Ferencz Imre
Fotó: Gecse Noémi
Ferencz Imre 1948-ban született Kászonimpéren. 1972-től a Hargita, mai nevén Hargita népe napilap munkatársaként tevékenykedett egészen a 2008-as nyugdíjazásáig. Mint írták a laudációjában, Ferencz Imre kiváló publicista, szerkesztői tevékenysége révén a lap arculatát meghatározó, azt jelentős mértékben alakító újságíró volt. Újságírói tevékenysége mellett 1976-ig tanárként is dolgozott Hargitafürdőn. 1979-ben jelentkezett első verskötetével, azóta közel húsz verses, illetve publicisztikai kötete jelent meg. A kitüntetett ugyanakkor műkedvelő szobrász is, akinek alkotásaiból több önálló kiállítás is nyílt az idők folyamán.
az Erdélyi Ferences Rendtartomány újjászervezésében, valamint a csíksomlyói pünkösdszombati búcsúk megszervezésében és lebonyolításában vállalt szerepe elismeréseként.
Orbán Szabolcs
Fotó: Gecse Noémi
A ferences szerzetes Csíkkozmáson született 1969-ben, a ferences rendbe 1991-ben kérte felvételét. A jelöltséget a csíksomlyói ferences kolostorban kezdte el, majd a ferences képzésének következő időszaka Esztergomban és Szécsényben történt, végül Szegeden és Rómában is tanult. Később a szászsebesi ferences növendékház házfőnöke lett, a képzés alatt álló testvérek nevelője, és azóta a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola erkölcsteológiai tanára. 2009 óta vezeti a rendtartományt, amelyet a tanárkodás mellett lát el.
a Márton Áron és Jakab Antal püspökök mellett végzett elhivatott titkári munkája, valamint lelkipásztori és főesperesi szolgálata elismeréseként.
Bara Ferenc
Fotó: Gecse Noémi
„A gelencei születésű Bara Ferencet Márton Áron püspök szentelte pappá 1976-ban. Papi működését ugyanebben az évben kezdte el Csíkszentdomokoson, később a gyulafehérvári püspökség titkárává nevezték ki. Személyi titkárként itt ismerhette meg Márton Áron püspök nagyságát és szolgálta őt haláláig” – mondták róla a laudációjában. Hozzátették, most már ő az egyetlen élő tanú, aki jelen volt Márton püspök halálánál.
Márkus András
Fotó: Gecse Noémi
Márkus András, gyermek- és ifjúkorát Székelyudvarhelyen töltötte, ahol már elemista diákként felfigyelt a városban lakó cigány népesség szegénységére, kivetettségére. A teológiai tanulmányai elvégzése után került Sepsiszentgyörgyre 1991-ben, majd 1996-ban létrehozta a Mária Világ Királynője-egyházközséget, amelynek azóta is plébánosa, így a város cigányai számára külön személyi plébánia gondoskodik a lelki élet szükségleteiről.
a Kárpát-medencei magyar kultúra feltérképezését és népszerűsítését szolgáló publikációs tevékenysége elismeréseként.
Borcsa János
Fotó: Gecse Noémi
A kitüntetett 1953-ban született Kézdivásárhelyen, elsősorban irodalomkritikusként tett szert elismerésre, de könyvkiadói tevékenysége is számottevő. 1998-ban Kézdivásárhelyen megalakította és azóta vezeti az Ambrózia Kiadót.
a Maros megyei magyarság érdekében végzett elkötelezett oktató-nevelő munkájával és aktív társadalmi tevékenységével.
Szekeres Adél
Fotó: Gecse Noémi
Szekeres Adél 1946-ban született Marosludason. Tanulmányai után sokáig történelem-magyar irodalom tanárként, és iskolaigazgatóként dolgozott Andrássytelepen. Itt történelmi kört alapított, a diákokkal felmérték szüleik, nagyszüleik eredetét, szokásaikat, hagyományaikat. A kör tagjaival használati tárgyakat, értékes adatokat gyűjtöttek a település lakóiról, és így összeállították Andrássytelep monográfiáját, és múzeumsarkot alakítottak ki. Később a marosludasi iskolába kapott áthelyezést, ahol 2006-ig tanított. Itt is múzeumrészleget szervezett, amelynek keretében egy falrészt a magyar történelmi dokumentumoknak szenteltek. Önkéntes munkával vállalta a magyar történelem oktatását. Tankönyvek hiányában ennek tananyagát négy éven át saját könyvtárából állította össze.
Tóth László csíkszeredai főkonzul felszólalásában kiemelte, egyik legrégebbi nemzeti ünnepünk augusztus 20-a, és hagyománnyá vált, hogy ebből az alkalomból elismeréssel adózzanak mindazoknak, akik tehetségükkel, szorgalmukkal, példamutató életükkel szolgálják a nemzetet. Hozzátette, jelenleg olyan világot élünk, ahol szilárdnak hitt alapvető emberi és erkölcsi értékek kérdőjeleződnek meg, ezért szükségünk van „biztos pontokra”, azokra az emberekre, akik kiállnak értékeinkért.
Nyolcvan éve halt hősi halált Laczkó László, aki ugyan nem volt győztes csatákat vívó hadvezér, csak tartalékos zászlós, ám helytállásával példát mutatott, személyes tragédiájával fájdalmas képét nyújtva a második világégés okozta borzalmaknak.
Három autó volt érintett abban a közúti balesetben, amely szerdán este történt Máréfalván. Két személy sérült meg.
Évek óta nem igazoltak szamárköhögés-fertőzést Hargita megyében, de a napokban két megbetegedést is diagnosztizáltak. Az eset körülményei miatt azonban nem tart a szamárköhögés elterjedésétől a megyei tisztifőorvos.
Csoportos utazást szerveznek Székelyföldről az 1805-ös austerlitzi csata helyszínén megszervezett hagyományőrző hadijátékokra. Az ötnapos utazásra, amely során több jelentős történelmi helyszínt is megtekintenek, még várnak jelentkezőket.
Nem lenne nagy befektetés, de sok kisgyerekes szülőnek könnyítené meg a Színház téren való közlekedését. Akadálymentes teret szeretnének a marosvásárhelyi édesanyák legalább a karácsonyi vásár idejére.
Több mint 650 ezer hátrányos helyzetű családból származó óvodás és iskolás részesül idén az 500 lej értékű tanszertámogatásból, amelyet november 18-án kezdenek el folyósítani.
Őszi zöldhulladék-elszállítást szervez Gyergyószentmiklós, amelynek során a kertes házaktól viszik el az összegyűlt száraz faleveleket, gyomnövényeket, ágakat. Az akció jövő héten zajlik.
895 ezer lejt kapott Gyergyószentmiklós a kormány tartalékalapjából, ami jóval kevesebb, mint amire jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetében szüksége lenne a városnak. De ez is jól jön – elmaradt számlák kifizetésére fordítják az összeget.
A mindössze tizenegy éve épített csíkszeredai uszoda tetőszerkezete már számos felújításon átesett, azonban még mindig több renoválásra váró eleme van. Háromhetes munkálat kezdődik a Csíki Csobbanóban, ezért néhány napig bezárják a létesítményt.
Forgalomkorlátozásra kell számítani csütörtökön Székelyudvarhelyen, a Tamási Áron utcában – tájékoztatja az autóvezetőket a polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
szóljon hozzá!