Mit kívánnak az erdélyi magyarok?

„Erdélyi identitás értékek nélkül nem létezik: értékek, amelyek évszázadok során alakultak ki. Két jellegzetes értékről beszélhetünk: az egyik az önállóság, amely az erdélyi magyarság jövője számára meghatározó volt és marad, az önálló politizálás és az önálló értékteremtés kialakításával egyetemben. A másik fontos értékünk a szülőföldön való boldogulás szándéka, akarata, valamint ennek a szeretete minden körülmények között”  – fejtette ki Kelemen Hunor.

„Az erdélyi magyar politika egy hármas tengelyen valósul meg: Budapest – Bukarest – Brüsszel tengelyen. Ezek közül mindegyik életünk alakításának egy-egy meghatározott eleme. Fontos viszont ismerni a sorrendet, hogy kinek, melyik helyszínnek, avagy intézményrendszernek milyen szerepe van a döntéshozatalban, hiszen az erdélyi magyar politikát Erdélyben kell meghatározni, itt kell eldönteni mi jó az erdélyi embereknek és ezeket Erdélyben kell érvényesíteni” – hangsúlyozta Kelemen.

Feltéve a Mit akarnak az erdélyi magyar emberek? kérdést, elmondta „magyarként akarnak szülőföldjükön boldogulni, jövőt építeni, méghozzá jólétben; a magyar identitást teljes egészében megélni, valamint teljes mértékben szeretnék szabadságukat gyakorolni.” Beszéde zárásaként elmodnta: „A magyar emberek számára egységes, önálló, erős politikai képviselet  szükséges, amelyet értéknek tartanak. Erdélyinek lenni jó, egy megtartandó érték, még ha az érvényesülés érdekében erdélyinek lenni többletmunkát is jelent. Az RMDSZ-nek ilyen körülmények között kell Erdélyt építenie és a közösség szolgálatát ellátnia.”

Az előadás második részében Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára kifejtette: „Az Erdélyi Konzultáció során többszázezer magyar emberrel folytatunk párbeszédet, melynek eredményeként felrajzolhatunk egy problématérképet kis közösségek szintjén is akár. Kideríthetjük, mit gondolnak rólunk az emberek, milyen problémákkal küszködnek, és mi kell az RMDSZ napirendjén szerepeljen. Az új fejezetben bizonyítani akarjuk, hogy az RMDSZ képes tanulni a hibáiból és belülről megújulni”.

Az RMDSZ főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az említett Bukarest – Budapest - Brüsszel hármas tengely mára lassan, Erdéllyel kiegészülve egy négyes tengellyé alakul át, melyet a helyi közösségek decentralizáció által megnövekedett hatásköre is erősít.