Miért veszélyesebb más betegségeknél a száj- és körömfájás?

Fokozott készültségben vannak a környező országok szakhatóságai, így a romániai állategészségügyi hatóság is, hiszen komoly válságot okozhat a mezőgazdaságban, ha felüti a fejét a ragály:

• nem csak a tömegesen leölésre kerülő állatok miatt kerülhet veszélybe az állattartó gazdák megélhetése,

• a védőövezetek bevezetése és a megrendelések visszaesése miatt a teljes húsipar válságba kerülhet az érintett térségben.

Hargita megye esetében aggodalomra és megnyugvásra okot adó tényezők egyaránt jellemzik az állattartási szektort – tudtuk meg István Róbert Hargita megyei főállatorvostól.

Nagyon érzékenyen érintené az állattartási szektort a száj- és körömfájás megjelenése, ugyanis Hargita megyében nagyon sok a szarvasmarha, sokak számára ez jelenti a megélhetést,

Az viszont egy szerencsés helyzet, hogy hús tekintetében önellátó a megye, sőt, külső piacokra is termel, így húsbehozatal nem igazán történik, inkább csak kivitel, tehát

– sorolt fel néhány fontos tényezőt a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője. Kitért ugyanakkor arra is, hogy

– hangsúlyozta István Róbert. Hozzáfűzte, a betegség megjelenése „az állattenyésztést teljesen be tudja buktatni egy adott zónában, de ha elszabadul, egy egész országban is”.

Hogyan terjed?

A száj- és körömfájás kórokozója rendkívül fertőző, ezért nagyon könnyen terjed a betegség. Amint arra a megyei főállatorvos rámutatott:

A szél, az emberi figyelmetlenség által egyaránt terjedhet, de terjeszthetik a rovarok is – amelyek tömegesen fognak megjelenni a tavaszi felmelegedés hatására –, illetve minden más háziállat és vadállat is hordozó lehet.

Ezért is okoz hatalmas károkat a betegség, hiszen minden állatot le kell ölni azokon a farmokon, ahol megjelenik.

– hívta fel a figyelmet István Róbert, példaként az afrikai sertéspestist említve meg, amelynek a terjedésében már nagy szerepet játszik a vadállomány.

Tehát az állat tünetmentes, de amikor beteszed egy egészséges állományba, akkor kezdődik minden elölről.

– adott magyarázatot a szakember arra, hogy miért szükséges leölni a teljes állatállományt azokban a gazdaságokban, ahol felüti a fejét a ragály.

Felkészülés a védekezésre

A megyei állategészségügyi szakhatóság vezetőjétől arról is érdeklődtünk, milyen óvintézkedések történtek a megyében a száj- és körömfájás fertőzés veszélye miatt. István Róbert elmondta, hogy

Ezek olyan helyen kell legyenek, ahol a talajvizet nem tudják beszennyezni. Az ellenőrzés elvégzése érdekében a megyei állategészségügyi szakhatóság vezetője a prefektusi hivatalhoz is kérést intézett.

„Fel kell mérni ezeknek a helyeknek a kapacitását is, mert a száj- és körömfájás esetében nem egy fajta állatról beszélünk, hanem a szarvasmarhák mellett juhokról, kecskékről, disznókról is, és

– részletezte a felmérés szükségességének okait a megyei főállatorvos, hangsúlyozva azonban azt is, hogy nem szeretnének pánikot kelteni, csupán egy elővigyázatossági intézkedésről van szó.

Ugyanakkor a megyei tanács segítségével mezőgazdasági karavánokat indítanak tavasszal és községről-községre járva próbálják tudatosítani az állattartó gazdákban az óvintézkedések fontosságát: hogy

„Mindent, amit csak lehet, a körzeti állatorvoson keresztül kell intézni. Mindig hangsúlyozom, most is, hogy

– hívta fel az állattartók figyelmét István Róbert. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy a szakhatóság munkatársai minden bejelentésre azonnal a helyszínre mennek, és bár eddig sem kezelték felületesen az ilyen helyzeteket, most minden figyelmüket erre fókuszálják.