Melyik megyében kerestek legjobban és melyikben a legrosszabbul tavaly?

Az adatokból az is kiderül, hogy tavaly csak Bukarestben és Kolozs megyében haladta meg az átlagkereset a 3000 lejt, de minden megyéről elmondható, hogy az átlagfizetés 2000 lej fölött alakult.

Maros megye a nyolcadik a listán

Az talán senkit sem lep meg, hogy

Kolozs megye után Temes megye alkalmazottai jártak még jól, ott 2890 lejes átlagkeresettel büszkélkedhetnek, ezt követi Ilfov, majd Szeben megye. Maros megyében is jól jártak az alkalmazottak, átlagban 2481 lejes bérük volt, és ezzel nyolcadikok az országban, pontosan Brassó és Iași megye előtt. A Maros megyeiekről ugyanakkor még azt is el lehet mondani, hogy 17 százalékkal többet vittek haza, mint előző évben.

Hargita megye a sereghajtók között

A legkisebb fizetéseket múlt évben Suceava megyében vitték haza, ott az átlagfizetés épp csak meghaladta a 2000 lejt, egészen pontosan 2055 lejt tett ki. Nem sokkal jobb a helyzet Neamț megyében (2071 lej) és Botoșani-ban sem (2081 lej).

ami akkor sem jó szám, ha éppen 17 százalékkal nagyobb, mint 2017-ben, amikor még csak 1796 lejt vittek haza a Hargita megyei alkalmazottak. Valamivel jobb a helyzet Kovászna megyében, az ottani átlagfizetés 2229 lej volt múlt évben, amivel a 24. helyezett lett, de fizetések tekintetében így is megelőzi például Bihar (2179 lej) vagy Szatmár megyét (2172).

„Az látható, hogy ott vannak magas bérek, ahol hozzáadott érték van, ahol a számítógépes szektor, a multinacionális cégek központjai jelen vannak. Ez nem meglepő, mint ahogy az sem, hogy Bukarest és Kolozs megye áll az élen.

Maros megye előkelő nyolcadik helye is azzal magyarázható, hogy a megyeszékhely az informatikai szakág szempontjából egy központ: nagyon sok IT-cég van, ebben a szektorban pedig a legmagasabb fizetéseket adják” – fejtette ki Bakos Levente. Hozzátette, a székelyföldi megyék bérlemaradása sem meglepő, Kovászna megye kicsi, és Brassó közelsége is érezteti hatását, azért áll valamivel jobban, de Hargita megyében a nagyon alacsony fizetéseknek számos oka van.

– sorolta a gazdasági szakértő. Rámutatott, Székelyföldnek arra volna igazán szüksége, hogy valamilyen módon bevonzza a nagybefektetőket, valamint hogy a gazdasági szféra összefogjon.