Új táncintézmény születhet Nyárádszeredában

Nyárádszeredában a néptáncmozgalomnak több mint ötven évre visszatekintő hagyománya van. Az első tánccsoport a Nyárád szövetkezet munkásaiból alakult. Ennek helyét az 1990-es években a helyi középiskola diákjai vették át, 1998-tól Bekecs Néptáncegyüttes néven működve a Bocskai István alapítvány égisze alatt. 2007-től a táncegyüttes újraszerveződik, nagy hangsúlyt fektetve a helyi és más tájegységek táncainak és népszokásainak bemutatására. Első bemutatkozása 2008 elején volt volt, első nagy műsora 2009 közepén került a színpadra Erdélyország sok szép vize címmel, amely azóta több mint 100 előadást ért meg külföldön és itthon. 2010 elején elkészült a második nagy műsor A farsang farkára címmel, nyárádmenti tavaszköszöntő szokásokat mutatva be.

Gazdag év volt 2011 is

Tavaly az együttes három csoportja 65 előadást tartott itthon és Magyarországon, ebből ötvenet a nagycsoport. Tavaly vitték színpadra az első táncszínházi előadásukat, a Trilógiát. Három közös projektben is részt vettek. Szerepeltek a Mikházi Csűrszínház első produkciójában, a Federico García Lorca műve alapján készült Vérnászban, továbbá a marosvásárhelyi Nemzeti Színházzal együtt: a Nem élhetek muzsikaszó nélkül jelenleg is „futó”, sikeres előadás, ám a Képzelt riport című mű végül nem készült el. Háromszor voltak Nyárádszereda magyarországi testvértelepülésein, majd saját esttel léptek fel a Móri Bornapokon háromezer ember előtt, és az Erdényi magyarok Világtalálkozóján Verőcén is többezren követhették végig fellépéseiket. Az októberi 20 éves Gyöngykoszorú jubileumnak is szervezői voltak. A december 26-ai évzáró gálájukon mintegy hatszáz néző vett részt a nyárádszeredai művelődési ház nagytermében.

Elkezdődött a táncoktatás

„A sikereinket megpróbáltuk áthelyezni más községekre” – mondta Benő Barna, hozzátéve: az 1990-es években a Nyárádmentén elindult, majd megbicsaklott a néptáncoktatás, a létező csoportok is lassan megszűntek. Nemrégiben a Bekecs új ötlettel állt a vidék elöljárói elé: a tánckultúrát fenntartani és tánccsoportokat működtetni csak úgy lehet, ha az önkormányzatok is hozzájárulnak ehhez egy bizonyos anyagi támogatással. Egyelőre Ákosfalva, Csíkfalva, Lukafalva, Nyárádremete, Koronka elöljáróival kötöttek szerződést és tárgyalnak a nyárádgálfalviakkal és nyárádkarácsonfalviakkal is, hogy ingyenesn oktathassanak néptáncot a gyerekek számára. Van olyan község, ahol két csoport is alakult a közelmúltban, de Ákosfalva községben például néggyel foglalkoznak, ebből három számára a polgármesteri hivatal biztosítja az anyagi fedezetet. Ennek eredményeként 600 gyereknek tanítanak néptáncot.

Májusban újabb táncszínházi előadást  vinne színpadra a Bekecs, Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című mesedrámája alapján . Ez már egy teljesen más művészeti szintet jelent az együttes munkájában. Egy másik előadás is készülőben van Balassy Bálint Szép magyar komádiája alapján.

Az együttes társszervező lett a Mikházi Csűrszínháznál. Mivel az idén tíz éves a csűrszínházi kezdeményezés, egész nyaras évadot terveznek: május 8-án nyitnak a Vérnásszal, és szeptemberig hetente-kéthetente folyamatosan lesznek előadások a Felső-Nyárádmentén.

Nagyobb az anyagi szükséglet is

Az együttes az idei évre 300 ezer lejes költségvetéssel számol, de ebben nincs benne semmiféle anyagi juttatás a táncosok számára. Az együttesbeli tánc mellett a nagycsoportból 10 lány és 8 fiú vállalt oktatói munkát az új községi csoportokban, ami hosszú távon pénzkereseti lehetőséget is jelenthet, de a csapat is egyben marad. A nyárádszerdai tanácstól az idei összköltségvetés 15-20%-ának biztosítását várják, amellyel elindíthatnák az idei tevékenységeket, DVD-ket adhatnának ki, amely újabb bevételeket jelentene. Tavaly 20 pályázatot írtak, ebből 9 nyert résztámogatást itthon és Magyarországon. A különböző együttműködésekből is kapnak némi pénzt, és egyre több magánszemély és vállalkozó is jónak látja, hogy adományával az értékes és eredményes munkát támogassa. Ennek ellenére csak a gyerekek nyári tánctáboroztatása szinte az egész költségvetést felemésztené, ezért új forrásokat is kell keresniük.

Január végén az együttes a Zürichi Magyar Társaság meghívása révén részt vett a Magyar Bálon, s ezúttal újbóli szereplésre is meghívást kaptak, esetleg egy turné is szóba kerülhet. Augusztusban Mórra és Aszódra utaznak a nemzeti ünnep alkalmával szervezett programokra, és Kunszigetre is meghívták őket a Magyar Korona Napjára is, ahol 300 ezer ember is megfordul. Meghívást kaptak Brüsszelbe is a nyári Nemzetközi Tánctalálkozóra.

Tánciskola alakulhat és épülhet

Mivel sem a Nyárádmentén, sem a megyében nincs tánciskola, az együttes egy kihelyezett oktatási rendszer kialakításán is gondolkodik. Ez ideiglenes lenne, a végső cél pedig az, hogy a vidéki gyerekek legjobbjai egy helyen rendszeres táncképzésben részesüljenek. Ehhez elsősorban egy épületre volna szükségük. A nyárádszeredai művelődési házat ugyan ingyen használhatják, de ott több tevékenység is folyik, a programok gyakran ütköznek, ezért egy saját épületben is gondolkodnak. Felvetődött egy városi kulturális központ építésének ötlete is, de a helyi református egyházzal is tárgyaltak, hogy azon a telken építsenek, ahol a gyülekezet tulajdonát képező egykori, mára romos állapotú Dalárdaház áll. Minden attól függ, hogy milyen pályázati forrásokat tudnak megszerezni.

Még nem profik

Benő Barna egyszerre látja el a művészeti vezetést és a menedzseri szerepet is az együttesben, miközben táncol is, és ezzel párhuzamosan koreográfiát is tanul. Jól bírja a sok munkát, de reméli, hogy a csoportból kikerülő oktatókkal együtt sikerül megosztani a feladatokat, hogy a gazdasági ügyekkel is foglalkozhasson, mivel egyelőre nem telik személyzet alkalmazására. A legnagyobb gondot abban látja, hogy egyelőre nem önfenntartóak – de hát Magyarországon is csak egyetlen ilyen együttes van, az is évekig küszködött, amíg elért egy biztonságos  anyagi szintre – mondta Benő. A Bekecs együttes a megyében egyedi eset. Bár a dicsőszentmártoni Kökényes is magas szintet ért el, azért a nyárádszeredai együttes mind költségvetésében, mind a 600 oktatott gyerek tekintetében előkelő helyen szerepel. „És aztán vannak a profik, akiket az állam is támogat” – tárta szét nevetve kezeit az együttesvezető, utalva a Maros Művészegyüttesre. Úgy érzi, nagyon nehéz volt eljutniuk arra a szintre, ahol most vannak, és reméli, hogy ugyanilyen nehezen ugyan, de sikerül meg is tartani az eredményeket.