Fotó: Gligor Róbert László
Csíkfalvát szemelte ki tavaly nyáron a magyarellenességéről ismert Dan Tănasa, és feljelentést tett a Maros megyei prefektúrán. Ennek nyomán a kormánybiztos előbb csak magyarázatot kért, utána már felszólítást küldött a községvezetőnek: minden nemhivatalos jelképet, feliratot távolítsanak el az intézményről.
2014. február 01., 16:392014. február 01., 16:39
2014. március 06., 14:392014. március 06., 14:39
Miután a székely zászlók ellen indított „hadjárat” nem járt a kívánt sikerrel Maros megyében, és a legtöbb helyen továbbra is sértetlenül az önkormányzatok épületén maradtak az aranysárga-kék lobogók, a Maros megyei kormánybiztos ismét bizonyítani akarja a törvény biztosította „erejét”. Ezúttal a nyárádmenti Csíkfalvára „húzta ki a nyilat”, és sikerült elérnie, hogy a községháza homlokzatáról lekerüljön az intézmény köznyelvi, magyar megnevezése. Többen úgy vélik, hogy a nyugdíjba készülő prefektus „hattyúdaláról” van szó, ennek ellenére a csíkfalvi épület egyelőre „csonkán” marad.
Ismét Tănasa a feljelentő
A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférést szavatoló 2001. évi 544-es törvényre hivatkozva a a magyarellenességéről és notórius feljelentőként ismert sepsiszentgyörgyi Dan Tănasa elektronikus postán küldött levélben fordult a Maros megyei prefektushoz, azt kérve, hogy a kormánybiztos közölje vele: hány polgármestert hívott perbe, hogy azok eltávolítsák a polgármesteri hivatalok homlokzatáról a magyar megnevezést. Példaként a csíkfalvi polgármesteri hivatalt emlegeti, ahol a Községháza felirat áll az épületen. Mivel kérésére nem kapott választ, augusztus 27-én közigazgatási feljelentést fogalmazott meg, ismételten kérve az információkat.
Ennek nyomán Corneliu Grosu prefektus szeptemberben arra kérte a csíkfalvi önkormányzatot, hogy vizsgálja meg: amikor a Községháza feliratot kihelyezték, tiszteletben tartották-e a kisebbségi anyanyelvhasználatot szabályozó 2001. évi 1206-os kormányrendelet előírásait. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézmény megnevezését magyar nyelven is fel lehet tüntetni, de ugyanakkora méretű, színű és alakú betűkkel, mint ahogyan a román nyelvű megnevezésben áll, és hogy ez a román felirat alá kerülhet. Ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az épület homlokzatára és az intézményvezető irodájában a törvény értelmében két trikolór között ki kell legyen függesztve az állami címer is. Az átirat kitért arra is, hogy idegen állam zászlaja csak hivatalos látogatások, ünnepségek idején lehet kitűzve a székházon. Ez nyilvánvalóan a székely zászlóra vonatkozott, miután az tavaly az épületen maradt.
Azt követően, hogy ügyvéddel vizsgáltatták meg a kormánybiztos levelét, a csíkfalvi önkormányzat épületére a létező román zászló mellé kitűztek még egyet, valamint kifüggesztették a címert is. A Csíkfalva Község és a Helyi Tanács intézménynevek már azelőtt ki voltak függesztve, a törvényes előírásoknak megfelelően két nyelven.
Két évig nem zavart senkit
Az csíkfalvi önkormányzat 2010-ben költözött új székházba, ezután kerültek ki a hivatalos intézménytáblák is a homlokzatra. A lakosság kérését figyelembe véve 2011-ben a bejárat felé fából készített betűkkel felkerült a Községháza felirat is. Ugyanis sokan igényelték, hogy a köznyelvben élő intézménynév jelenjen meg magyarul az épületen. Mintegy két évig ez nem zavart senkit, mígnem Dan Tănasanak szemet szúrt, és a kormánybiztoshoz forult. A prefektusnak novemberben küldött válaszukban a csíkfalviak közlik, hogy a zászló- és címerhasználat kérdésében mindenben eleget tettek a törvény előírásainak, de nehezményezik azt, hogy Dan Tănasa nem hozzájuk fordult panaszával. Sőt, ha az esetleges törvénysértések kérdésében felkereste volna a polgármestert, akkor a község társadalmi-gazdasági kérdéseit, problémáit is bemutatták volna neki.
Büntetést helyeztek kilátásba – lekerült a felirat
Január 7-én a kormánybiztos ismét átiratban fordult a csíkfalvi önkormányzathoz. Ebben az anyanyelvhasználatra vonatkozó 2001. évi 1206-os, valamint az országzászlóra és himnuszra vonatkozó, ugyanazon évi 1157-es kormányhatározatot emlegeti fel, de nem felejti el arra sem felhívni a figyelmet, hogy ezek be nem tartása 25 és 50 ezer lej közötti összeggel büntetendő. Ezek értelmében felszólította a polgármestert, hogy az önkormányzati székházon legyen elhelyezve a kétnyelvű intézménynév és a román zászló, továbbá távolítson el minden nemhivatalos feliratot, függetlenül, hogy az milyen nyelven áll ott. Ez kimondatlanul a csak magyarul felhelyezett Községháza szóra vonatkozik.
Január 30-án délután a felirat le is került az épület bejárata feletti párkányról.
Lesz felirat, de nem tudják mikor
Az esettel kapcsolatban megkerestük Balogh István polgármestert, aki elmondta: az ügyvéddel többször is egyeztettek ezekben a vitás kérdésekben. Bár úgy vélik, hogy a prefektusi felszólításnak nincs törvényes alapja, ugyanis nem követtek el törvénysértést, az ügyvéd azt javasolta: a székely zászló maradjon a helyén, de a Községháza feliratot vegyék le mindaddig, amíg a „helyzet el nem csendesül”.
Arra a kérdésünkre, hogy ez mit jelent, a községvezető elmondta: amíg nem jön egy „okosabb kormány”, amelyik nem ilyesmikkel foglalkozik. Kérdésünkre a polgármester megerősítette: egyelőre maradnak a hivatalos kétnyelvű táblákkal, de a Községháza felirat nélkül, amelyről viszont ő sem tudja, hogy mikor kerülhet vissza helyére. Ha volna rá precedens, azaz valaki már pert nyert volna hasonló esetben, rögtön visszahelyeztetné a feliratot.
A polgármester azt is kifejtette: ha nem távolítja el a feliratot, a prefektus megbünteti őt, mint intézményvezetőt. Ha a bírságot az önkormányzat pénzéből fizetné ki, azt törvénytelennek minősítené a számvevőszék és beperelné a hivatalt. Az ügyvéd szerint ez a per akár évekig is elhúzható, de nem ajánlatos belemenni.
Balogh Istvántól azt is megtudtuk, ha nem csitulnak ezek a megnyilvánulások, és nem lehetséges a felirat visszahelyezése a homlokzatra, akkor más megoldásban is gondolkodnak: építkezési engedélyt váltanak és teljesen törvényesen felállítanak egy díszkaput a községháza lépcsőjénél, arra kerül majd a Községháza felirat. Persze, ez még idő és pénz függvénye – zárta le a kérdést az elöljáró, végezetül hozzátéve: karácsony előtt ismeretlen személyek egy sötétkék autóval járták végig a Nyárádmentét, és minden önkormányzati székházat lefényképeztek. Ezt több polgármester is látta, s bár a rendszámot nem jegyezték fel, tudni vélik, hogy a megyei prefektúra autójáról van szó.
Tavaly a zászlót vették le
Mint ismeretes, tavaly a székely zászló ügyében indított „hajtóvadászatot” a Maros megyei prefektus a nyárádmenti önkormányzatoknál. Míg egyesek „kerek perec” kijelentették, hogy a székely zászló nem más állam szimbóluma, ezért nem távolítják el az önkormányzatok homlokzatáról, addig Csíkfalván és Nyárádgálfalván néhány napra lekerült a lobogó. Akkor azt nyilatkozta megkeresésünkre Balogh István, hogy amint tisztázódik a zászlók kihelyezésének törvényessége, jogossága, visszahelyezik azt. A február 8-án eltávolított székely zászlót 13-án ismét kitűzték a homlokzatra.
A mostani csíkfalvi esetet kiprovokáló Dan Tănasa ugyanaz a személy, akinek kérésére tavaly a megyei prefektúra Makfalván is „intézkedett” a református egyház területén kihelyezett piros-fehér-zöld zászló ügyében. A kormánybiztos hasonló pénzbírság kirovását helyezte kilátásba, ezzel elérte azt, hogy a presbitérium levétette a zászlót, bár az csak magyar jelkép, és nem Magyarország zászlaja volt. A faluközpontban azóta is lobogó nélkül áll a zászlórúd.
Szombaton 16 óráig lezárják a 15-ös jelzésű (E578), Marosvásárhely és Kolozsvár közötti országút Maroskece-közeli (15. és 23. kilométer között) szakaszát.
Fotográfia és művészet címmel szervez kerekasztal-beszélgetést a Művészeti és Népiskola január 26-án 16 órától a sepsiszentgyörgyi Föld Szint közösségi téren.
Egy eltűn férfit keresnek Dózsa György községben a Nyárád folyó mentén. Kedden az akcióhoz a Maros megyei rendőrség és tűzoltóság, egy búvárcsapat és helyi önkéntesek is csatlakoztak – adja hírül a Maros megyei tűzoltóság.
A telekkönyvi hivatal nyilvántartása szerint a Bolyai utca 5. szám alatti marosvásárhelyi ingatlant 1915-ben telekkönyvezték a Marosszéki Közbirtokosság tulajdonába – reagált a Székelyhonnak Péter Ferenc a Maros Közbirtokosság elnöke.
Marosvásárhelyen a Bolyai téren levő, 550 000 euróra felértékelt ingatlannal 2020-ban még a város rendelkezett, 2023-ban azonban már a szovátai székhelyű Maros Közbirtokosság szerepel a telekkönyvi kivonaton tulajdonosként.
A Kis-Küküllő menti bornak régi hírneve van, a kisgazdák azonban nehezen tudnak megbirkózni a bürokratikus hatósági elvárásokkal. 2022 végén egy egrestői borpincében jártunk.
Szombaton és vasárnap ingyen lehet utazni a városi buszokon Marosvásárhelyen. A városi önkormányzat még tavaly döntött arról, hogy a tömegközlekedési eszközök használatának népszerűsítése érdekében lehetővé teszi, hogy hétvégén ingyen lehessen utazni.
Több mint 500 millió lejt különítenek el az országos helyreállítási tervvel (PNRR) lehívott alapokból 55 járóbeteg-szakrendelő korszerűsítésére és felszerelésére – jelentette be pénteken az egészségügyi tárca.
Egy teherautó és egy személygépkocsi balesetezett pénteken délután a marosvásárhelyi Segesvári úton. A város elkerülőútján az érintett szakaszon a forgalmat leállították mindkét sávon.
Elindult az erdélyi magyar startupok versenye. A MaStart nevet viselő megmérettetést március 2-án tartják Marosvásárhelyen, a Multinvest IncubCenterben (Fabricii de Zahăr utca 18.)
szóljon hozzá!