Fotó: Pál Árpád
Kulturális műsorokkal és ünnepélyes koszorúzásokkal emlékeznek meg az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 169. évfordulójáról Maros megyében is.
2017. március 14., 23:102017. március 14., 23:10
2017. március 15., 00:032017. március 15., 00:03
Marosvásárhelyen két helyszínen is lesz megemlékezés,
A megemlékezések sora a Petőfi-szobornál kezdődik, ugyanis az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete hagyományos módon a költő lábaihoz hívja az érdeklődőket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának tiszteletére. A 14 órakor kezdődő eseményen ünnepi beszédet mond Ferencz Katalin, a Sapientia EMTE HÖK-elnöke, dr. Flender Gyöngyi Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja, valamint a történelmi egyházak részéről Ötvös József református lelkipásztor. Az ünnepi műsorban fellépnek a Bolyai Farkas Gimnázium, a Református Kollégium, a Művészeti Gimnázium, valamint a Római Katolikus Gimnázium diákjai. Az ünnepség koszorúzással zárul.
A Maros megyei RMDSZ az 1848–49-es szabadságharc és forradalom emlékére szervezett központi rendezvénye szerdán 16 órától a marosvásárhelyi Postaréten, a Székely Vértanúk emlékművénél kezdődik. A színes kulturális műsort és ünnepi beszédeket koszorúzás követi.
18 órától az immár szintén hagyományos Könyv és gyertya elnevezésű ünnepi gálával folytatódik a március 15-ei rendezvénysorozat a Kultúrpalotában. A rendezvényen azokat a Maros megyei személyeket tüntetik ki, akik kiemelkedő módon segítették a magyarságot, szorgalmazták az itthon maradást, szakmai felkészültségükkel segítették a közösség előremenetelét, valamint kiemelkedő munkát végeztek közösségünkért. A Könyv és gyertya-díjat a Maros megyei RMDSZ fennállásának 25. évfordulója alkalmából alapította. A kitüntetés 1990. február 10-én, a kisebbségi jogok védelméért meghirdetett könyves-gyertyás néma tüntetés emléke előtt tiszteleg.
A díjátadó kulturális műsora keretében fellép a Tiberius Quartet, valamint Ritziu Ilka Krisztina színművésznő. A gálát a neves magyarországi előadó Herczku Ágnes és a Banda koncertje zárja. A belépés díjtalan.
A marosvásárhelyi események mellett szerte a megyében is lesznek a szabadságharcra emlékező rendezvények: ünnepi istentiszteletek, misék, kulturális műsorok és koszorúzások. Az RMDSZ március 12 és 19. között összesen 46 településen szervez a 48-as forradalommal kapcsolatos eseményt.
Keresési és mentési akció zajlik Maroshévízen, a Maros folyónál, ahol egy férfi eltűnését jelentették.
Kézdivásárhelyen kezdődött, Nyujtódon ért véget hétvégén a 11. alkalommal megszervezett Háromszéki Huszártoborzó, amely idén a Tuzson János-emlékhadjárat nevet viselte, ily módon is megemlékezve a 200 évvel ezelőtt született bélafalvi 48-asra.
A szülőket árgus szemekkel figyelik az óvodások, kisiskolások, kamaszok, fiatalok, és másolják viselkedésüket. Nem szavainkkal, hanem tetteinkkel nevelünk – hívta fel a figyelmet Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus Marosvásárhelyen.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint hamis az a George Simionnak tulajdonított levél, amelyik ezekben a napokban terjed a közösségi oldalakon.
Nicușor Dan vasárnap kijelentette, hogy igyekszik a kampányban szóba állni azokkal is, akiknek az övétől eltérő a véleménye.
A következő napokban szinte az egész országban szokatlan hideg lesz az a sokéves átlaghoz képest a meteorológiai szolgálat vasárnapi előrejelzése szerint. A szél élénkülésére, esőkre, havas esőre, a hegyekben pedig havazásra van kilátás.
Idén áprilisban 4.686.479 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 21.837-tel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2759 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból, melyeket az Agerpres szemléz.
Az áramszolgáltató előre tervezett karbantartási munkálatai miatt május 13-án, kedden ideiglenes áramszünetekre kell számítani több Hargita és Maros megyei településen – figyelmeztet a vállalat.
Bevált a meteorológusok előrejelzése, május derekához képest országszerte hűvös volt a szombati nap és az azt követő éjszaka. Csíkszeredában mínusz 1,1 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet, de Székelyföld többi részén sem volt sokkal melegebb.
A történelemkönyvekből kitűnik, hogy a 19. század végére gazdasági-társadalmi fejlődésben Székelyföld kezdett egyre inkább leszakadni az ország nyugatibb részétől. Ám úgy tűnik, a legősibb mesterség művelésében azért igyekezett tartani a lépést.
szóljon hozzá!