Fotó: Pinti Attila
Nem mindennapi eseménynek ad otthont a héten Madéfalva, ott tartják a Bukovinai Székely Néprajzi Tábort, amelynek célja a bukovinai székely értékek átadása a fiataloknak.
2018. július 19., 18:302018. július 19., 18:30
Lassan három évtizede dolgozik azon a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége, hogy fiataljaikat identitástudatra neveljék, és ugyanez a célja az évente megszervezett néprajzi táboruknak is, amelyet idén Madéfalván tartanak ‒ számolt be érdeklődésünkre Lőrincz Etel táborvezető. A Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnökségi tagja továbbá kifejtette,
Azt is megtudtuk, hogy kezdetekben arra törekedtek, hogy minél több fiatalt bevonjanak a táborba, a tapasztalata alapján viszont arra jutottak, hogy évről-évre 15-25 fiatalnak biztosítanak lehetőséget a táborozásra, akiket legalább 4 évig tanítanak.
A bukovinai székelyek történelmével, ének- és tánckultúrájával ismerkedhetnek meg a táborozók
Fotó: Pinti Attila
Az idei, madéfalvi tábor különlegessége, hogy erre az alkalomra
Ugyanis a bukovinai székelyek a vérengzés miatt Madéfalváról Gyimesek felé indultak, onnan Moldvába, majd Bukovinába, Bácskába végül pedig Magyarországra érkeztek. Tehát ezeken a településeken, illetve a kirajzások révén Al-Dunánál, Marosludason, Csernakeresztúron is „véreik vannak” magyarázta Lőrincz Etel. Az előadások és foglalkozások nyitottak, tehát aki azok iránt érdeklődik, felkeresheti a Zöld Péter Általános Iskolában lévő táborozókat ‒ részletes programjukat pedig kifüggesztették a madéfalvi közbirtokossági székháznál.
Fotó: Pinti Attila
Az Al-Duna melletti Hertelendyfalváról érkezett a táborba Lőcsei Antal mesemondó, aki nagy megtiszteltetésnek nevezte az eseményre kapott meghívást. Mint mondta, ő maga mesélni tud, a történelmüket a helyiektől ismeri, így azokból próbál átadni a táborozóknak. Fábián Éva népdalénekes bukovinai székely családban született, de a második világháború után Tolnába, Baranyába kitelepítetteket nem fogadták be a helyiek, „gyüttmenteknek" nevezték őket. Emiatt az a közösség, ahová mindig haza tud térni, az a bukovinai székelység. Mint kifejtette,
Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutató a moldvai csángó magyarokról változatos témákban tartott és tart előadásokat a hét folyamán, bízva abban, hogy annál többet kap az ott lévő közösségtől, mint amennyit adni tud. A tábor legnagyobb hozadéka számára, hogy bukovinai székelyekkel lehet együtt, ugyanis szeretné ha a testvéri kapcsolatokat fenntartanák. Illés Tibor, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke is részt vesz a táborban, aki elmondta,
Fotó: Pinti Attila
Kiemelte, a táborok során a munka, a gyűjtés mellett a legfontosabb továbbra is, hogy a megismert, újratanult értékeiket éltessék és átadják a fiataloknak. Arra is rámutatott, hogy a tábor nem jöhetett volna létre a sok közreműködő, a madéfalviak hathatós segítsége, illetve a Bethlen Gábor Alap anyagi támogatása nélkül.
Feltárt népcsoport
A bukovinai székely népcsoport sajátossága, hogy egyrészt tudják mikor születtek ‒ 1764. január 6-án reggel hét órakor ‒, másrészt sok fénykép fennmaradt róluk, ugyanis amikor Bukovinából Magyarországra készült az öt bukovinai székely falu ‒ Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Józseffalva, Andrásfalva ‒ lakossága, lefényképeztették házaikat, fényképet készíttettek magukról. Ahhoz pedig, hogy el tudjanak menni, útlevél, azaz hazatérő készült, amelyben szintén volt fénykép a családról és pontos leírás a családtagokról. Az elmúlt években törekedtek ezekből az iratokból minél többet lefényképezni, beszkennelni a néprajzi táborok során is, illetve elérhetővé tenni azokat. Ezáltal a bukovinai székelység a legjobban feltárt népcsoportnak nevezhető. Tehát a néprajzi táboroknak nemcsak a célja többszörös, hanem az eredménye is: a gyűjtések és identitástudat erősítés mellett, a szövetség vezetőségébe több néprajzi táborból kinőtt fiatal is van, de néptánccsoportok, egyesületek vezéralakjai is kerültek innen ki ‒ osztotta meg velünk Lőrincz Etel.
Bemutatják Szőke András Brigádnapló című 2024-ben megjelent vígjátékát székelyudvarhelyen, a városi könyvtárban, a filmvetítés végén pedig lehetőség nyílik beszélgetni a rendezővel.
Ingyenes előadással kedveskedik a szépkorúaknak a Hargita Szákely Néptáncszínház, akik a kÚtjaink című előadást mutatják be csütörtökön.
A rendszerváltozás előtt Romániában hivatalosan nem léteztek sem fizikailag sem mentálisan sérültek. Az idő múlásával azonban egyre több különleges bánásmódot igénylő emberről lehetett tudomást szerezni, így 1996-ban életre hívták az Esély Alapítványt.
Több Hargita megyei tűzoltó vesz részt a segítségnyújtásban az árvízzel sújtott Galac megyei településeken. Kedden két mikrobusszal és egy esetkocsival indultak útnak a tűzoltók.
Egy csűr felújítása során találtak rá Gyimesközéplokon több világháborús lőszerre, amelyeket kedden szállítottak el a Hargita megyei tűzszerészek, hogy majd szakszerűen megsemmisíthessék.
Sok éve küzd a Székely Figyelő Alapítvány és ennek vezetője, Árus Zsolt azért, hogy a közintézmények magyarul is fogadják és válaszolják meg a hozzájuk fordulók leveleit. Sokszor hiába. Most pozitív kivételként említi a fogyasztóvédelmi hatóságot.
Méltóságteljes és aktív időskor mindenkinek jár – ezt vallják a marosvásárhelyi Teréz Anya idősek nappali foglalkoztatóközpontjában, és erről beszélgettünk Kiss Gyöngyivel, a központ programvezetőjével az idősek világnapja alkalmából.
Keddi parlamenti szakbizottsági meghallgatásán Mugur Isărescu kijelentette, hogy Román Nemzeti Bank (BNR) jelenleg nem tartja megvalósíthatónak az euró bevezetését.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter kedden bejelentette, hogy a napokban meghaladta a kétmilliárdot a betétdíjas visszaváltási rendszer keretében begyűjtött italcsomagolások száma.
Új igazgatóval, több új oktatóval és közel 120 diákkal kezdte el az egyetemi tanévet kedden Gyergyószentmiklóson a Babeş–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozata.
szóljon hozzá!