
Fotó: Pinti Attila
Nem mindennapi eseménynek ad otthont a héten Madéfalva, ott tartják a Bukovinai Székely Néprajzi Tábort, amelynek célja a bukovinai székely értékek átadása a fiataloknak.
2018. július 19., 18:302018. július 19., 18:30
Lassan három évtizede dolgozik azon a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége, hogy fiataljaikat identitástudatra neveljék, és ugyanez a célja az évente megszervezett néprajzi táboruknak is, amelyet idén Madéfalván tartanak ‒ számolt be érdeklődésünkre Lőrincz Etel táborvezető. A Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnökségi tagja továbbá kifejtette,
Azt is megtudtuk, hogy kezdetekben arra törekedtek, hogy minél több fiatalt bevonjanak a táborba, a tapasztalata alapján viszont arra jutottak, hogy évről-évre 15-25 fiatalnak biztosítanak lehetőséget a táborozásra, akiket legalább 4 évig tanítanak.
A bukovinai székelyek történelmével, ének- és tánckultúrájával ismerkedhetnek meg a táborozók
Fotó: Pinti Attila
Az idei, madéfalvi tábor különlegessége, hogy erre az alkalomra
Ugyanis a bukovinai székelyek a vérengzés miatt Madéfalváról Gyimesek felé indultak, onnan Moldvába, majd Bukovinába, Bácskába végül pedig Magyarországra érkeztek. Tehát ezeken a településeken, illetve a kirajzások révén Al-Dunánál, Marosludason, Csernakeresztúron is „véreik vannak” magyarázta Lőrincz Etel. Az előadások és foglalkozások nyitottak, tehát aki azok iránt érdeklődik, felkeresheti a Zöld Péter Általános Iskolában lévő táborozókat ‒ részletes programjukat pedig kifüggesztették a madéfalvi közbirtokossági székháznál.
Fotó: Pinti Attila
Az Al-Duna melletti Hertelendyfalváról érkezett a táborba Lőcsei Antal mesemondó, aki nagy megtiszteltetésnek nevezte az eseményre kapott meghívást. Mint mondta, ő maga mesélni tud, a történelmüket a helyiektől ismeri, így azokból próbál átadni a táborozóknak. Fábián Éva népdalénekes bukovinai székely családban született, de a második világháború után Tolnába, Baranyába kitelepítetteket nem fogadták be a helyiek, „gyüttmenteknek" nevezték őket. Emiatt az a közösség, ahová mindig haza tud térni, az a bukovinai székelység. Mint kifejtette,
Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutató a moldvai csángó magyarokról változatos témákban tartott és tart előadásokat a hét folyamán, bízva abban, hogy annál többet kap az ott lévő közösségtől, mint amennyit adni tud. A tábor legnagyobb hozadéka számára, hogy bukovinai székelyekkel lehet együtt, ugyanis szeretné ha a testvéri kapcsolatokat fenntartanák. Illés Tibor, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke is részt vesz a táborban, aki elmondta,
Fotó: Pinti Attila
Kiemelte, a táborok során a munka, a gyűjtés mellett a legfontosabb továbbra is, hogy a megismert, újratanult értékeiket éltessék és átadják a fiataloknak. Arra is rámutatott, hogy a tábor nem jöhetett volna létre a sok közreműködő, a madéfalviak hathatós segítsége, illetve a Bethlen Gábor Alap anyagi támogatása nélkül.
Feltárt népcsoport
A bukovinai székely népcsoport sajátossága, hogy egyrészt tudják mikor születtek ‒ 1764. január 6-án reggel hét órakor ‒, másrészt sok fénykép fennmaradt róluk, ugyanis amikor Bukovinából Magyarországra készült az öt bukovinai székely falu ‒ Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Józseffalva, Andrásfalva ‒ lakossága, lefényképeztették házaikat, fényképet készíttettek magukról. Ahhoz pedig, hogy el tudjanak menni, útlevél, azaz hazatérő készült, amelyben szintén volt fénykép a családról és pontos leírás a családtagokról. Az elmúlt években törekedtek ezekből az iratokból minél többet lefényképezni, beszkennelni a néprajzi táborok során is, illetve elérhetővé tenni azokat. Ezáltal a bukovinai székelység a legjobban feltárt népcsoportnak nevezhető. Tehát a néprajzi táboroknak nemcsak a célja többszörös, hanem az eredménye is: a gyűjtések és identitástudat erősítés mellett, a szövetség vezetőségébe több néprajzi táborból kinőtt fiatal is van, de néptánccsoportok, egyesületek vezéralakjai is kerültek innen ki ‒ osztotta meg velünk Lőrincz Etel.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
A tél folyamán kialakult úthibák, kisebb-nagyobb kátyúk javítását hidegaszfalttal végzik az országutakon Hargita megyében. A nagyobb javításokra várni kell, és mivel nincs még költségvetés, egyelőre nem lehet tudni, hogy mire lesz pénz.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.
szóljon hozzá!