
Fotó: Pinti Attila
Nem mindennapi eseménynek ad otthont a héten Madéfalva, ott tartják a Bukovinai Székely Néprajzi Tábort, amelynek célja a bukovinai székely értékek átadása a fiataloknak.
2018. július 19., 18:302018. július 19., 18:30
Lassan három évtizede dolgozik azon a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége, hogy fiataljaikat identitástudatra neveljék, és ugyanez a célja az évente megszervezett néprajzi táboruknak is, amelyet idén Madéfalván tartanak ‒ számolt be érdeklődésünkre Lőrincz Etel táborvezető. A Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnökségi tagja továbbá kifejtette,
Azt is megtudtuk, hogy kezdetekben arra törekedtek, hogy minél több fiatalt bevonjanak a táborba, a tapasztalata alapján viszont arra jutottak, hogy évről-évre 15-25 fiatalnak biztosítanak lehetőséget a táborozásra, akiket legalább 4 évig tanítanak.
A bukovinai székelyek történelmével, ének- és tánckultúrájával ismerkedhetnek meg a táborozók
Fotó: Pinti Attila
Az idei, madéfalvi tábor különlegessége, hogy erre az alkalomra
Ugyanis a bukovinai székelyek a vérengzés miatt Madéfalváról Gyimesek felé indultak, onnan Moldvába, majd Bukovinába, Bácskába végül pedig Magyarországra érkeztek. Tehát ezeken a településeken, illetve a kirajzások révén Al-Dunánál, Marosludason, Csernakeresztúron is „véreik vannak” magyarázta Lőrincz Etel. Az előadások és foglalkozások nyitottak, tehát aki azok iránt érdeklődik, felkeresheti a Zöld Péter Általános Iskolában lévő táborozókat ‒ részletes programjukat pedig kifüggesztették a madéfalvi közbirtokossági székháznál.
Fotó: Pinti Attila
Az Al-Duna melletti Hertelendyfalváról érkezett a táborba Lőcsei Antal mesemondó, aki nagy megtiszteltetésnek nevezte az eseményre kapott meghívást. Mint mondta, ő maga mesélni tud, a történelmüket a helyiektől ismeri, így azokból próbál átadni a táborozóknak. Fábián Éva népdalénekes bukovinai székely családban született, de a második világháború után Tolnába, Baranyába kitelepítetteket nem fogadták be a helyiek, „gyüttmenteknek" nevezték őket. Emiatt az a közösség, ahová mindig haza tud térni, az a bukovinai székelység. Mint kifejtette,
Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutató a moldvai csángó magyarokról változatos témákban tartott és tart előadásokat a hét folyamán, bízva abban, hogy annál többet kap az ott lévő közösségtől, mint amennyit adni tud. A tábor legnagyobb hozadéka számára, hogy bukovinai székelyekkel lehet együtt, ugyanis szeretné ha a testvéri kapcsolatokat fenntartanák. Illés Tibor, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke is részt vesz a táborban, aki elmondta,
Fotó: Pinti Attila
Kiemelte, a táborok során a munka, a gyűjtés mellett a legfontosabb továbbra is, hogy a megismert, újratanult értékeiket éltessék és átadják a fiataloknak. Arra is rámutatott, hogy a tábor nem jöhetett volna létre a sok közreműködő, a madéfalviak hathatós segítsége, illetve a Bethlen Gábor Alap anyagi támogatása nélkül.
Feltárt népcsoport
A bukovinai székely népcsoport sajátossága, hogy egyrészt tudják mikor születtek ‒ 1764. január 6-án reggel hét órakor ‒, másrészt sok fénykép fennmaradt róluk, ugyanis amikor Bukovinából Magyarországra készült az öt bukovinai székely falu ‒ Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Józseffalva, Andrásfalva ‒ lakossága, lefényképeztették házaikat, fényképet készíttettek magukról. Ahhoz pedig, hogy el tudjanak menni, útlevél, azaz hazatérő készült, amelyben szintén volt fénykép a családról és pontos leírás a családtagokról. Az elmúlt években törekedtek ezekből az iratokból minél többet lefényképezni, beszkennelni a néprajzi táborok során is, illetve elérhetővé tenni azokat. Ezáltal a bukovinai székelység a legjobban feltárt népcsoportnak nevezhető. Tehát a néprajzi táboroknak nemcsak a célja többszörös, hanem az eredménye is: a gyűjtések és identitástudat erősítés mellett, a szövetség vezetőségébe több néprajzi táborból kinőtt fiatal is van, de néptánccsoportok, egyesületek vezéralakjai is kerültek innen ki ‒ osztotta meg velünk Lőrincz Etel.
Ionuț Moșteanu védelmi miniszter kedden kijelentette, hogy az amerikai katonák részleges kivonása nem függ össze Oroszország lehetséges stratégiáival.
Forgalmi változtatásokra számíthatnak a sofőrök Marosvásárhelyen november 6-tól, csütörtöktől, néhány utcát például egyirányúsítani fognak – hívja fel a figyelmet Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala.
Internetes szavazást írtak ki a legszebb Kárpát-medencei magyar településnév cím elnyeréséért. Az anyaország határain kívüli jelöltek körében a háromszéki Angyalos és a csíkszéki Szépvíz egyelőre dobogón áll, de a verseny koránt sem lefutott.
Róma polgármestere, Roberto Gualtieri kedden városi gyásznapnak nyilvánította november 5-ét, szerdát a Torre dei Conti középkori torony részleges összeomlása következtében elhunyt román munkás, Octav Stroici emlékére – írja az EFE hírügynökség.
Egy mezőtóháti kereskedelmi egység tavából májustól szeptemberig mintegy 150 kilogramm halat emeltek ki tolvajok, 15 ezer lejt kárt okozva a tulajdonosnak. Az elkövetőket keddre virradóra érte tetten a rendőrség, ekkor 80 kilogramm halat fogtak ki.
A koalíció az első deficitcsökkentő csomagban 2026-ra befagyasztotta a közalkalmazotti béreket és az állami nyugdíjakat, és ezt a döntést be kell tartani – jelentette ki egy keddi szakkonferencián a pénzügyminiszter.
Megnyirbálta a kormány a jövedelemadóból, a polgármesteri hivataloknak visszaosztott összegeket, ezért a települések kevesebb pénzt kapnak, mint amire számítottak. Marosvásárhely esetében ez az összeg 6,5 millió lejes mínuszt jelent.
A bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetről vitáznak keddi tanácskozásukon a koalíció vezetői a kormánypalotában.
Éves összevetésben az idei esztendő első kilenc hónapjában emelkedett Hargita megyében a forgalmi vizsgán átmenő tanulóvezetők aránya – tájékoztatott kedden a vezetői jogosítvány- és gépjármű-nyilvántartó hivatal adatai alapján a prefektusi hivatal.
Tűz ütött ki kedden a Prahova megyei Albești Paleologu településen, egy csarnokban, amelynek egyik részében körülbelül 50 tonna ammónium-nitrátot raktároznak.
szóljon hozzá!