Fotó: Pinti Attila
Nem mindennapi eseménynek ad otthont a héten Madéfalva, ott tartják a Bukovinai Székely Néprajzi Tábort, amelynek célja a bukovinai székely értékek átadása a fiataloknak.
2018. július 19., 18:302018. július 19., 18:30
Lassan három évtizede dolgozik azon a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége, hogy fiataljaikat identitástudatra neveljék, és ugyanez a célja az évente megszervezett néprajzi táboruknak is, amelyet idén Madéfalván tartanak ‒ számolt be érdeklődésünkre Lőrincz Etel táborvezető. A Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnökségi tagja továbbá kifejtette,
Azt is megtudtuk, hogy kezdetekben arra törekedtek, hogy minél több fiatalt bevonjanak a táborba, a tapasztalata alapján viszont arra jutottak, hogy évről-évre 15-25 fiatalnak biztosítanak lehetőséget a táborozásra, akiket legalább 4 évig tanítanak.
A bukovinai székelyek történelmével, ének- és tánckultúrájával ismerkedhetnek meg a táborozók
Fotó: Pinti Attila
Az idei, madéfalvi tábor különlegessége, hogy erre az alkalomra
Ugyanis a bukovinai székelyek a vérengzés miatt Madéfalváról Gyimesek felé indultak, onnan Moldvába, majd Bukovinába, Bácskába végül pedig Magyarországra érkeztek. Tehát ezeken a településeken, illetve a kirajzások révén Al-Dunánál, Marosludason, Csernakeresztúron is „véreik vannak” magyarázta Lőrincz Etel. Az előadások és foglalkozások nyitottak, tehát aki azok iránt érdeklődik, felkeresheti a Zöld Péter Általános Iskolában lévő táborozókat ‒ részletes programjukat pedig kifüggesztették a madéfalvi közbirtokossági székháznál.
Fotó: Pinti Attila
Az Al-Duna melletti Hertelendyfalváról érkezett a táborba Lőcsei Antal mesemondó, aki nagy megtiszteltetésnek nevezte az eseményre kapott meghívást. Mint mondta, ő maga mesélni tud, a történelmüket a helyiektől ismeri, így azokból próbál átadni a táborozóknak. Fábián Éva népdalénekes bukovinai székely családban született, de a második világháború után Tolnába, Baranyába kitelepítetteket nem fogadták be a helyiek, „gyüttmenteknek" nevezték őket. Emiatt az a közösség, ahová mindig haza tud térni, az a bukovinai székelység. Mint kifejtette,
Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutató a moldvai csángó magyarokról változatos témákban tartott és tart előadásokat a hét folyamán, bízva abban, hogy annál többet kap az ott lévő közösségtől, mint amennyit adni tud. A tábor legnagyobb hozadéka számára, hogy bukovinai székelyekkel lehet együtt, ugyanis szeretné ha a testvéri kapcsolatokat fenntartanák. Illés Tibor, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke is részt vesz a táborban, aki elmondta,
Fotó: Pinti Attila
Kiemelte, a táborok során a munka, a gyűjtés mellett a legfontosabb továbbra is, hogy a megismert, újratanult értékeiket éltessék és átadják a fiataloknak. Arra is rámutatott, hogy a tábor nem jöhetett volna létre a sok közreműködő, a madéfalviak hathatós segítsége, illetve a Bethlen Gábor Alap anyagi támogatása nélkül.
Feltárt népcsoport
A bukovinai székely népcsoport sajátossága, hogy egyrészt tudják mikor születtek ‒ 1764. január 6-án reggel hét órakor ‒, másrészt sok fénykép fennmaradt róluk, ugyanis amikor Bukovinából Magyarországra készült az öt bukovinai székely falu ‒ Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Józseffalva, Andrásfalva ‒ lakossága, lefényképeztették házaikat, fényképet készíttettek magukról. Ahhoz pedig, hogy el tudjanak menni, útlevél, azaz hazatérő készült, amelyben szintén volt fénykép a családról és pontos leírás a családtagokról. Az elmúlt években törekedtek ezekből az iratokból minél többet lefényképezni, beszkennelni a néprajzi táborok során is, illetve elérhetővé tenni azokat. Ezáltal a bukovinai székelység a legjobban feltárt népcsoportnak nevezhető. Tehát a néprajzi táboroknak nemcsak a célja többszörös, hanem az eredménye is: a gyűjtések és identitástudat erősítés mellett, a szövetség vezetőségébe több néprajzi táborból kinőtt fiatal is van, de néptánccsoportok, egyesületek vezéralakjai is kerültek innen ki ‒ osztotta meg velünk Lőrincz Etel.
A kormányprogram nagy része elkészült, de sem a deficitcsökkentési csomaggal, sem a kormányprogrammal nem lehet haladni addig, amíg nincs miniszterelnök-jelölt – jelentette ki hétfő este az RMDSZ elnöke.
Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és az SOS Románia a parajdi bányakatasztrófa ügyében.
A hatóságok továbbra is úgy csökkentik a Korond-patak sótartalmát, hogy tíz motoros szivattyú folyamatos működtetésével kiszivattyúzzák a vizet a parajdi sóbánya omladozó régi részlege fölött.
Több mint 56 000 gazda félmillió hektárnál is nagyobb összterületre kért egységes mezőgazdasági támogatást Hargita, Maros és Kovászna megyében. A támogatásigénylés véget ért, de a gazdák teendői még nem.
Újból jelentősen megnövekedett sótartalmú víz közelít Dicsőszentmárton felé, ezért ismét le kell állítani vízüzemet – közli Facebook-oldalán a Kis-Küküllő menti város polgármestere.
Uniós viszonylatban Romániában az egyik legmagasabb a nők elleni párkapcsolati erőszak előfordulási aránya – hívta fel a figyelmet hétfőn az Eurostat adataira hivatkozva a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodája.
Június első felében izgalmas Székelyhon játék zajlott a Rádió GaGán: a rádióhallgatók a szlogenünk – Otthon vagyunk benne. – bemondásával kellett felvegyék a telefont, ezt követően pedig be kellett fejezzék egy, a játék órájában megjelent cikkünk címét.
Példaértékű összefogásról tesznek tanúbizonyságot a kézdivásárhelyi vendéglősök, a helyi önkormányzat kezdeményezésére létrejött Kézdi Gasztrotéren saját specialitásaikat kínálják a városnapok alatt. De lesz sokadalmi sör és óriáskerék is.
Több mint 5300 érettségiző diák vett részt hétfőn a kisebbségek anyanyelv- és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Romániában idén az elmúlt 28 év legnagyobb búzatermése várható, ami azt jelenti, hogy a következő évben az ország Európa egyik vezető búzaexportőre lesz – írja az Argus Media tanácsadó cég elemzőire hivatkozva a Bloomberg.
szóljon hozzá!