Mi marad akkor, ha semmi nem lesz látható abból, amire az életünket felépítettük? Ha a nevünket se lexikon, se emléktábla nem örökíti, utcát sem neveznek el rólunk? Mi ad tartós boldogságot? Hol keressük életünk értelmét? – kérdések, amelyekre együtt keresett választ a patakfalvi református gyülekezet, és az imahét hatodik napjának vendéglelkésze, Csinta Lajos László.
2020. január 24., 21:572020. január 24., 21:57
2020. január 24., 21:582020. január 24., 21:58
Fotó: Veres Nándor
Mi marad akkor, ha semmi nem lesz látható abból, amire az életünket felépítettük? Ha a nevünket se lexikon, se emléktábla nem örökíti, utcát sem neveznek el rólunk? Mi ad tartós boldogságot? Hol keressük életünk értelmét? – kérdések, amelyekre együtt keresett választ a patakfalvi református gyülekezet, és az imahét hatodik napjának vendéglelkésze, Csinta Lajos László.
2020. január 24., 21:572020. január 24., 21:57
2020. január 24., 21:582020. január 24., 21:58
Fotó: Veres Nándor
Az apostoli időkig visszanyúló egyháztörténetű sziget, Málta keresztényei állították össze az idei imahétre szóló igei ajánlásokat az Apostolok cselekedeteiből. Ez a történet beszéli el a kereszténység kezdetét Máltán. A hagyomány szerint Szent Pál, a pogányok apostola Kr. u. 60-ban ért eme, a Földközi-tenger közepén, félúton Szicília déli csücske és Észak-Afrika között fekvő sziget partjaira. A pénteki igeszakasz arra a vendégszeretetre összpontosít, amelyet a szigetlakók a hajótörést szenvedők iránt tanúsítottak: „Nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk” (ApCsel 28, 2).
A tengeri vihar megpróbáltatásai és megrázkódtatásai után a máltaiak felajánlották segítségüket a partra vetetteknek, akik így megtapasztalták a nem mindennapi emberséget – hallottuk a patakfalvi gyülekezeti teremben, a bágyi lelkész által tartott istentiszteleten.
Igemagyarázatában két kérdésre fókuszált: Pálnak, akinek ez volt az utolsó hajós útja, és fogolyként utazott, valamint 275 utastársának miért kellett elszenvednie a hajótörést? Tudjuk, látogatása nem maradt hatástalan. A másik kérdéskör a szigetlakók lelkülete volt:
Az Ige mának szóló üzenete, hogy keressük meg, hogy életviharainknak mi az oka, illetve célja. Ne azt kérjük, hogy Isten szüntesse meg azokat, hanem lássuk meg, milyen célt szolgálnak életünkben. Személyes viharainkban lássuk meg Isten szabadító erejét.
Fotó: Veres Nándor
Úgy tudjuk megmutatni, hogy keresztényekként hová, Kihez tartozunk, ha Jézus iránti szeretetünk megmutatkozik az életünkben, cselekedeteikben.
Az önként, szeretetből való szolgálat volt a máltaiak ismertető jegye. Az imaalkalom útravaló kérdése, hogy tudjuk-e képességeinkkel, adottságaikkal, személyes talentumainkkal, mint ismertető jegyeinkkel, közösségünk, gyülekezetünk, embertársaink javát szolgálni? Nagy valószínűséggel nevünket nem jegyzi fel az egyháztörténet, emléktáblára sem kerül, de az Úrnál kinek-kinek fel van írva a neve.
Fotó: Veres Nándor
Ezért szólt az imakérelem és az áldás a patakalvi imaalkalmon.
A helyi imaheti hagyomány szerint minden este gyermekek szavalnak, ezúttal Czerják Botond és Joó Bence.A bemutatkozás rendjén Csinta Lajos Lászlótól megtudtuk: az erődvidéki Köpecről származik, felesége, Réka vargyasi. A teológia elvégzése, és fél évi magyarországi cserediák-lét után két éven át segédlelkész volt a marosvásárhelyi-kövesdombi református gyülekezetben. Szeptember elsejétől meghívták a bágyi egyházközségbe. A mindössze 170 lelket számláló, de annál lelkesebb gyülekezetben nagyon jól érzik magukat.
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Könnyedén legyőzte kihívóját Korodi Attila, Csíkszereda újrázni kívánó polgármestere, aki a csütörtök esti VKT-ülésen 32-3 arányban „lépett túl” Szőke Domokoson.
Egy kutyát megölt, két tehenet pedig halálosan megsebzett a medve egy kobátfalvi portán csütörtökre virradóra. A nagyvad azóta kétszer is visszatért a helyszínre.
Elkezdődött az igazi verseny a Hargita megyei tanács elnöki tisztségéért, mindhárom területi RMDSZ-szervezet jelöltje benyújtotta jelentkezési dokumentációját Csíkszeredában. A június 9-i választásokon indítandó RMDSZ-jelöltről ezután döntenek.
Van még, amit dolgozni az állatvédelmi törvényen – derült ki az Maros megyei állatrendőrség képviselőinek csütörtöki bemutatójából. Ha például egy kutyát bedobnak egy udvarra, az már nem számít közterületnek, ezért az állat sem számít elhagyottnak.
Komoly térnyerésben van a deepfake, különösebb ellenszél nélkül, de amikor kampányról van szó, a politika nem bízza a véletlenre, és közbelépne.
Csütörtökön egy sürgősségi rendelettel 2027-ig meghosszabbította a kormány a babakelengye-programot, amelynek keretében a hátrányos helyzetű fiatal kismamák újszülöttenként egy egyszeri 2000 lejes támogatást kapnak.
Az erdélyi megyékből összesen száztizenegy környezettudatos nevelési program nyert támogatást a szaktárca által meghirdetett pályázat révén. A civil szervezeteknek szóló kezdeményezéssel a környezeti nevelést ösztönzik.
Újszülöttek ellátásához szükséges eszközöket tartalmazó csomagban részesülhetnek azok a kismamák, akik a baróti kórházban hozzák világra a gyermekeiket. Az erdővidéki kisvárosban évente 60-80 kisbaba születik.
Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a Siménfalva községhez tartozó Kobátfalva lakóit csütörtök délután négy óra után, hogy a faluban medve jelenlétét észlelték.
Két Maros megyei személyt, apát és fiát vették őrizetbe szerdán megvesztegetés miatt, miután a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság két rendőre vesztegetés miatt feljelentést tett ellenük.
szóljon hozzá!