Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:32

A sereghajtó ellen szakadt meg a GYHK győzelmi sorozata

22:09

Gólfesztivált rendezett az Ágyúsok Bukarestben

21:56

Új Call of Duty a Game Passben, jobbá tett Star Wars-kaland – hétvégi videójáték-ajánló

21:47

Pontokat szerzett Újpesten a Csíkszeredai Sportklub

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Csíkszeredai szórakozóhelyeken, üzletekben és az utakon is razziáztak a rendőrök

Ráduly Erzsébet: az emberekben bízni kell

Medve megölése miatt is tett feljelentést a Hargita megyei környezetőrség

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

Ennyi pénzt kapnak a Hargita megyei települések a visszaosztásból

A soron következő három vasárnap fontosságáról

Közösségi ügy a csíkajnádi Szent Ilona-kápolna újjáépítése

A Szent Ilona-kápolna látványterve. Forrás: Szent István Szervezet

Már majdnem az emléke is feledésbe merült annak a kápolnának, amelyről helytörténeti kutatásai révén szerzett tudomást a csíkajnádi Szent István Szervezet. Pár éve hozzáláttak az újjáépítés megvalósításához. A látványterv elkészült, jelenleg a különböző engedélyek beszerzése zajlik.

Szabó Kamilla-Mária

2017. augusztus 28., 22:002017. augusztus 28., 22:00

A csíkajnádi Szent István Szervezet (SZISZ) tagjai a falumonográfia elkészítése előtt zajlott helytörténeti kutatások során találkoztak először azzal a ténnyel, hogy valamikor Csíkajnád határában volt egy Szent Ilona-kápolna, a vasúti síneken túl, a Balaskó-vár és a bánya közelében.

Helyi idős emberek elmesélték ugyanis, hogy valamikor a Szent Ilona-dűlőből volt egy alapszerű kiemelkedés, ahonnan köveket, gerendákat hoztak haza, amelyeket a faluégés után felhasználtak házaik újjáépítésére. Az elbeszélések alapján helyszínre is kijártak, s miután elkészült a monográfia,

2014-ben kezdtek a sok éven keresztül csak az emlékezetben élő kápolnával foglalkozni

‒ ismertette Bogos Róbert, a SZISZ egyik tagja és Szőgyör Lóránd, a SZISZ elnöke.

Forrás: Szent István Szervezet

Mivel azt a területet, ahol a kápolna alapja kirajzolódik, nem tudták megvásárolni, így amellett vásároltak meg egy 21 áras telket, ahová az újjáépítést tervezik ‒ tájékoztatott Bogos Róbert. Hozzátette, a tulajdonos nemcsak hogy nem adta el a területet, de a régészeti feltárását sem engedélyezte az alapnak, így a szervezet geodéziás/geofizikás módszerekkel átvilágíttatta a földet. Mint kiderült, szabályos, 5x5 méteres kőalapzat van a földben, amely nem egy háznak az alapja.

Az eredeti állapotához hasonló építményt szeretnének újjáépíteni,

így az említett mérés alapján fogtak hozzá a tervezéshez ‒ ragaszkodtak a méretéhez, amelyet egy szentélyrésszel egészítettek ki. Emellett Szőgyör Loránd Gál Sándor Szabolcs csíkszeredai tervezővel felkereste a környékbeli korabeli kápolnákat, hogy az egyéb részletekhez információkat gyűjtsenek ‒ azokat figyelembe véve készült el a látványterv ‒ avatott be a SZISZ elnöke.

A tervezéssel egy időben elindították a különböző engedélyek, jóváhagyások beszerzését is: többek között miután telekkönyveztették a területet, hozzáfogtak annak a beltelkesítéséhez is, de az építkezés elkezdéséhez jóváhagyás szükséges a környezetőrségtől, az áramszolgáltatótól stb. Terveik szerint a szükséges engedélyeket ebben az évben sikerül beszerezniük, azt követően pedig

már jövő tavasszal hozzáfoghatnának az építkezéshez.

Forrás: Szent István Szervezet

Eddigi kiadásaikhoz a szükséges pénzt elsősorban pályázati úton szerezte be a szervezet, de támogatója a munkálatoknak a plébánia, a közbirtokosság és magánszemélyek is ‒ sorolták az illetékesek. Megjegyezték, jelentősebb támogatásra a munkálatok megkezdése után számítanak, hiszen az elmúlt évek előrelépései a kívülállók számára nem látványosak.

Ha elkezdődik az építkezés, gyűjtést is szerveznek, mivel szeretnék, ha közösségi ügyként tekintetnének rá a helyiek

‒ mutattak rá.

Céljuk, a korábbi értékmentő beruházásaikhoz hasonlóan, hogy ne vesszen feledésbe a helyi érték, örökségük ‒ emelték ki. Emellett fontosnak tartják a Szent Ilona-kultusz erősítését is: ennek érdekében tavaly egy emlékkeresztet állítottak a valamikori kápolna közelében, idén szentmisét mutattak be Ajnád második védőszentjeként számon tartott Szent Ilona névünnepén (augusztus 18.). Munkájuk közben pedig elkészült a kápolna logója is.

Forrás: Szent István Szervezet

Útjavításra is szükség lenne

A munkálat megkezdése előtt megoldást keresnek még a megközelíthetőség problémájára is, hiszen jelenleg a majdani kápolnáig vezető út utolsó két kilométeres szakasza személyautóval nem járható. Ez problémát jelenthet majd az építkezési anyagok helyszínre szállításakor is. Ennek megoldásáért segítségért fordultak a helyi, illetve megyei önkormányzatokhoz ‒ bíznak benne, hogy a munkakezdésig sikerül megoldást találniuk a kérdésre.