Közfelháborodást keltett a szikla ellopása

Emellett pedig szintén ismeretlenek megrongálták a nyáron kalákában felújított Fűrészborvíz-forrást. A történtekről és a további lépésekről az önkormányzati képviselő és a helyi polgármester, Szántó László számolt be.

A polgármester elmondta, a Sárkánykő Lázárfalva határában található Kisharam vulkáni kúp dél-keleti hegylábánál helyezkedett el, a falu kultúrtörténetéhez tartozó érték volt, amelyhez hiedelmek, mondák, legendák fűződtek.

Bálint-Bálint Lóránt megjegyezte, keletkezését illetően véleményeltérések voltak a geológusok, vulkanológusok és geomorfológusok között. De hogy hogyan keletkezett a sziklában levő nyom, azt a helyszínen kellett volna keresni, amelyben segített volna a természeti környezet, a mellette található kőzetek típusa, tengerszint feletti magasság, a nyom égtájak szerinti irányultsága, a növényzet sűrűsége és típusa. Amennyiben pedig nem prehisztorikus lénytől származó nyom volt, akkor az eróziós folyamatok és ezek intenzitása szolgáltathatott volna válaszokat – tisztázta, hozzátéve, sajnálja, hogy múlt időben kell beszélnie minderről.

– osztotta meg az önkormányzati képviselő. Azt is elmondta, a szikla eltűnéséről több mint egy hete szerzett tudomást. Szántó János, a helyi közbirtokosság alelnöke, illetve Dósa Levente, a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője értesítette a hírről. Az elmúlt időszakban a polgármesterrel együtt mindenfelé érdeklődtek, a helyiek mellett a szomszédos település lakóit és a határban legeltető pásztorokat is megkérdezték, látták-e, ki ásta ki a sziklát. Segíteni egyelőre senki nem tudott, de

Természetesen megkeresték azt a gazdát is, akinek a kaszálóján volt az andezit szikla, az illető nem tudott a kő eltűnéséről, de utána sem tett hivatalos lépéseket – ismertették.

Szántó László belátta, utólag jöttek rá, hogy mivel a Sárkánykő a helyiek által büszkén mutogatott természeti érték volt, valamilyen formában be kellett volna venni az önkormányzat természeti kincseinek leltárába. Ez nem történt meg, így nem közvagyon, emiatt eljárást elsősorban a területtulajdonos indíthatna. Ebből tanulva a térség polgármestereinek figyelmét is fel szeretné hívni, hogy ahol hasonló természeti kincs van magántulajdonban, azt próbálják meg közvagyonná tenni, hogy ne kerüljenek ilyen helyzetbe.

hogy hasonló esetben vissza lehessen nézni, kik járták a településen. Tisztázta azt is, nem azért van szükség a kamerákra, hogy követhessék, ki, merre, mikor mozog, hanem szükség esetén legyen egy kiindulási pont. Erre akár kistérségi szinten is érdemes lenne hangsúlyt fektetni.