
Túl gyakran szólnak a szirénák. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az utóbbi időben az országos vészhelyzeti felügyelőség havonta veti alá úgynevezett tesztelési gyakorlatoknak a települések riasztórendszereit és ezzel együtt a városok lakóit. Országszerte minden hónap első szerdai munkanapján, délelőtt 10 és 11 óra között szólalnak meg a szirénák.
2018. június 26., 23:042018. június 26., 23:04
Noha az előírások szerint ilyenkor azon túl, hogy meg kell őriznünk nyugalmunkat és higgadtan kell viselkednünk, félbe kell szakítanunk tevékenységünket, be kell kapcsolnunk a rádiót vagy a televíziót, a hatóságok közleményeire figyelve, senki nem tulajdonít különösebb fontosságot a riadóknak. Az már egyenesen nevetségesnek hangzik, hogy amint meghalljuk a szirénákat, készítsünk elő megfelelő élelem-, ruházat- és gyógyszertartalékokat. Szintén a vicc kategóriába tartozik az az utasítás is, hogy ilyenkor értesítsük a szomszédainkat a veszélyről, és ne terjesszük, illetve ne dőljünk be a pletykáknak.
A vészhelyzeti felügyelőség azt javasolja, hogy egy valós légi támadás esetén, a riadó felcsendülését követően induljunk el a társadalmi óvóhelyekre, és szigorúan tartsuk be a szabályokat, engedelmeskedjünk az utasításoknak, illetve a hivatalos közlemények üzeneteinek.
A felsoroltak ellenére a város utcáin, az ipari és kereskedelmi egységekben, a közhivatalokban
Kérdésünkre, hogy békeidőben miért kell erőltetni a riasztást, Makkay Gergely marosvásárhelyi alpolgármester elmondta, hogy bukaresti utasításra teszik, és a feladat alól nem lehet kibújni. A katasztrófavédelem hivatalos álláspontja szerint tájékoztatni kell a lakosságot a speciális akusztikus riasztási jelzések ismeretének fontosságáról, és közös keretrendszert kell kidolgozni a lakossági nyilvános riasztórendszer ellenőrzésére. Makkay
Mint fogalmaz, kétélű a dolog: egyrészt nem árt, ha a lakosság tudja, hogy Marosvásárhelyen is létezik és működőképes a rendszer, másrészt viszont a túl sűrű riasztás miatt az emberek annyira hozzászoknak, hogy ha valami komoly gond adódna, már oda se figyelnének.
Katasztrófavédelmi gyakorlat a tanintézetben. Nehéz komolyan venni. Archív
Fotó: Kristó Róbert
Ugyanezt érzékeli Fülöp-Nagy János, a szovátai fürdővállalat vezérigazgatója is, aki szerint a hazai vendégek még csak fel sem kapják a fejüket a Szováta szálloda tetejéről bömbölő szirénaszóra.
„A moldávok esetében más a helyzet, hiszen a Pruton túl a szirénák megszólalása már komoly veszélyt jelent. Nem tudom, miként reagálnak a nyugatiak, mert az idén Szovátát mintha elkerülték volna” – fejtette ki Fülöp-Nagy.
A település polgármestere, Fülöp László, aki megválasztása előtt szintén a fürdővállaltnál dolgozott, elmondta, régen a szállodák személyzete előre értesítette a vendégeket, hogy a riasztás miatt még véletlenül se törjön ki pánik. A bekecsalji fürdővárosban a Medve-tó déli szirénája, amely a sóstó kötelező „pihentetését” jelzi, komoly füttykoncertet és hurrogást szokott kiváltani.
Négy akusztikus riasztás
„Fontos lenne, ha a lakók megtanulnák, mit jelent a négy különböző akusztikus riasztás. De a mai rohanó világban kinek van ideje ezzel foglalkozni, számolgatni az impulzusokat, a köztük eltelt másodperceket és egyáltalán ilyesmire figyelni?!” – teszi fel a kérdést a vásárhelyi alpolgármester. Ugyanis másként jelzik a légiriadó-előzetest, mint magát a légiriadót. Előbbi esetben három, egyenként 32 másodperces hangjelzést adnak le, 12 másodperces szünetekkel. A légiriadót tizenöt, egyenként 4 másodperces hangjelzéssel jelzik, 4 másodperces szünetekkel. Katasztrófariadó esetében öt, egyenként 16 másodperces hangjelzést adnak le, 10 másodperces szünetekkel. A legegyszerűbb a riadó befejezésének a jelzése: ez két percig tartó folytonos, egyenlő hangerejű szirénázásból áll.
Évente több mint 3,4 millió tonna, azaz percenként egy teherautónyi élelmiszer kerül a szemétbe Romániában, miközben a lakosság több mint 27 százaléka a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának van kitéve.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdán megvitatta az Egyesült Államoknak azt a kérését, hogy ideiglenesen katonai erőket és felszereléseket telepítsen Romániába a közel-keleti válsággal összefüggésben.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
1 hozzászólás