Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:04

A hollandok elpáholták a svédeket a focivébé európai ütközetében

21:41

Kovásznai siker Csíkszentsimonban, de még nyílt maradt a párharc

20:59

Úgy írták meg a felekezeti vallástantervet, hogy mérhető ismeretanyag legyen

20:52

A vezetést megszerezte az Academica Transilvania, utána csak a vendégek találtak be

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holttestet találtak Csíkszereda egyik utcáján

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték

Vébékódolás az M4 Sporton: válaszolt a közmédia a Székelyhon kérdéseire

Tragédia a Tordai-hasadéknál: életét vesztette egy 22 éves fiatal a via ferrata útvonalon

Jogi lépéseket fontolgatnak a Vasárnap menesztett újságírói

Vébékódolás az M4 Sporton: válaszolt a közmédia a Székelyhon kérdéseire

Barti Tihamér nyilvánosságra hozta az ellene szóló vádiratot

Hét év után újra teljes pompájában fogadja híveit a madéfalvi templom

Szavazást indítanak a tervezett Drakula Park új nevére

Komolyan veszi még valaki a szirénaszót?

Túl gyakran szólnak a szirénák. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Az utóbbi időben az országos vészhelyzeti felügyelőség havonta veti alá úgynevezett tesztelési gyakorlatoknak a települések riasztórendszereit és ezzel együtt a városok lakóit. Országszerte minden hónap első szerdai munkanapján, délelőtt 10 és 11 óra között szólalnak meg a szirénák.

Szucher Ervin

2018. június 26., 23:042018. június 26., 23:04

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Noha az előírások szerint ilyenkor azon túl, hogy meg kell őriznünk nyugalmunkat és higgadtan kell viselkednünk, félbe kell szakítanunk tevékenységünket, be kell kapcsolnunk a rádiót vagy a televíziót, a hatóságok közleményeire figyelve, senki nem tulajdonít különösebb fontosságot a riadóknak. Az már egyenesen nevetségesnek hangzik, hogy amint meghalljuk a szirénákat, készítsünk elő megfelelő élelem-, ruházat- és gyógyszertartalékokat. Szintén a vicc kategóriába tartozik az az utasítás is, hogy ilyenkor értesítsük a szomszédainkat a veszélyről, és ne terjesszük, illetve ne dőljünk be a pletykáknak.

A vészhelyzeti felügyelőség azt javasolja, hogy egy valós légi támadás esetén, a riadó felcsendülését követően induljunk el a társadalmi óvóhelyekre, és szigorúan tartsuk be a szabályokat, engedelmeskedjünk az utasításoknak, illetve a hivatalos közlemények üzeneteinek.

A felsoroltak ellenére a város utcáin, az ipari és kereskedelmi egységekben, a közhivatalokban

úgy folytatódik a munka, mintha mi sem történne. Pedig a kürtök a lehető leghangosabban szólnak.

Kérdésünkre, hogy békeidőben miért kell erőltetni a riasztást, Makkay Gergely marosvásárhelyi alpolgármester elmondta, hogy bukaresti utasításra teszik, és a feladat alól nem lehet kibújni. A katasztrófavédelem hivatalos álláspontja szerint tájékoztatni kell a lakosságot a speciális akusztikus riasztási jelzések ismeretének fontosságáról, és közös keretrendszert kell kidolgozni a lakossági nyilvános riasztórendszer ellenőrzésére. Makkay

jónak is, meg fölöslegesnek is tartja a havi riasztási gyakorlatot.

Mint fogalmaz, kétélű a dolog: egyrészt nem árt, ha a lakosság tudja, hogy Marosvásárhelyen is létezik és működőképes a rendszer, másrészt viszont a túl sűrű riasztás miatt az emberek annyira hozzászoknak, hogy ha valami komoly gond adódna, már oda se figyelnének.

Katasztrófavédelmi gyakorlat a tanintézetben. Nehéz komolyan venni. Archív

Fotó: Kristó Róbert

Ugyanezt érzékeli Fülöp-Nagy János, a szovátai fürdővállalat vezérigazgatója is, aki szerint a hazai vendégek még csak fel sem kapják a fejüket a Szováta szálloda tetejéről bömbölő szirénaszóra.

„A moldávok esetében más a helyzet, hiszen a Pruton túl a szirénák megszólalása már komoly veszélyt jelent. Nem tudom, miként reagálnak a nyugatiak, mert az idén Szovátát mintha elkerülték volna” – fejtette ki Fülöp-Nagy.

A település polgármestere, Fülöp László, aki megválasztása előtt szintén a fürdővállaltnál dolgozott, elmondta, régen a szállodák személyzete előre értesítette a vendégeket, hogy a riasztás miatt még véletlenül se törjön ki pánik. A bekecsalji fürdővárosban a Medve-tó déli szirénája, amely a sóstó kötelező „pihentetését” jelzi, komoly füttykoncertet és hurrogást szokott kiváltani.

Négy akusztikus riasztás

„Fontos lenne, ha a lakók megtanulnák, mit jelent a négy különböző akusztikus riasztás. De a mai rohanó világban kinek van ideje ezzel foglalkozni, számolgatni az impulzusokat, a köztük eltelt másodperceket és egyáltalán ilyesmire figyelni?!” – teszi fel a kérdést a vásárhelyi alpolgármester. Ugyanis másként jelzik a légiriadó-előzetest, mint magát a légiriadót. Előbbi esetben három, egyenként 32 másodperces hangjelzést adnak le, 12 másodperces szünetekkel. A légiriadót tizenöt, egyenként 4 másodperces hangjelzéssel jelzik, 4 másodperces szünetekkel. Katasztrófariadó esetében öt, egyenként 16 másodperces hangjelzést adnak le, 10 másodperces szünetekkel. A legegyszerűbb a riadó befejezésének a jelzése: ez két percig tartó folytonos, egyenlő hangerejű szirénázásból áll.