Túl gyakran szólnak a szirénák. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az utóbbi időben az országos vészhelyzeti felügyelőség havonta veti alá úgynevezett tesztelési gyakorlatoknak a települések riasztórendszereit és ezzel együtt a városok lakóit. Országszerte minden hónap első szerdai munkanapján, délelőtt 10 és 11 óra között szólalnak meg a szirénák.
2018. június 26., 23:042018. június 26., 23:04
Noha az előírások szerint ilyenkor azon túl, hogy meg kell őriznünk nyugalmunkat és higgadtan kell viselkednünk, félbe kell szakítanunk tevékenységünket, be kell kapcsolnunk a rádiót vagy a televíziót, a hatóságok közleményeire figyelve, senki nem tulajdonít különösebb fontosságot a riadóknak. Az már egyenesen nevetségesnek hangzik, hogy amint meghalljuk a szirénákat, készítsünk elő megfelelő élelem-, ruházat- és gyógyszertartalékokat. Szintén a vicc kategóriába tartozik az az utasítás is, hogy ilyenkor értesítsük a szomszédainkat a veszélyről, és ne terjesszük, illetve ne dőljünk be a pletykáknak.
A vészhelyzeti felügyelőség azt javasolja, hogy egy valós légi támadás esetén, a riadó felcsendülését követően induljunk el a társadalmi óvóhelyekre, és szigorúan tartsuk be a szabályokat, engedelmeskedjünk az utasításoknak, illetve a hivatalos közlemények üzeneteinek.
A felsoroltak ellenére a város utcáin, az ipari és kereskedelmi egységekben, a közhivatalokban
Kérdésünkre, hogy békeidőben miért kell erőltetni a riasztást, Makkay Gergely marosvásárhelyi alpolgármester elmondta, hogy bukaresti utasításra teszik, és a feladat alól nem lehet kibújni. A katasztrófavédelem hivatalos álláspontja szerint tájékoztatni kell a lakosságot a speciális akusztikus riasztási jelzések ismeretének fontosságáról, és közös keretrendszert kell kidolgozni a lakossági nyilvános riasztórendszer ellenőrzésére. Makkay
Mint fogalmaz, kétélű a dolog: egyrészt nem árt, ha a lakosság tudja, hogy Marosvásárhelyen is létezik és működőképes a rendszer, másrészt viszont a túl sűrű riasztás miatt az emberek annyira hozzászoknak, hogy ha valami komoly gond adódna, már oda se figyelnének.
Katasztrófavédelmi gyakorlat a tanintézetben. Nehéz komolyan venni. Archív
Fotó: Kristó Róbert
Ugyanezt érzékeli Fülöp-Nagy János, a szovátai fürdővállalat vezérigazgatója is, aki szerint a hazai vendégek még csak fel sem kapják a fejüket a Szováta szálloda tetejéről bömbölő szirénaszóra.
„A moldávok esetében más a helyzet, hiszen a Pruton túl a szirénák megszólalása már komoly veszélyt jelent. Nem tudom, miként reagálnak a nyugatiak, mert az idén Szovátát mintha elkerülték volna” – fejtette ki Fülöp-Nagy.
A település polgármestere, Fülöp László, aki megválasztása előtt szintén a fürdővállaltnál dolgozott, elmondta, régen a szállodák személyzete előre értesítette a vendégeket, hogy a riasztás miatt még véletlenül se törjön ki pánik. A bekecsalji fürdővárosban a Medve-tó déli szirénája, amely a sóstó kötelező „pihentetését” jelzi, komoly füttykoncertet és hurrogást szokott kiváltani.
Négy akusztikus riasztás
„Fontos lenne, ha a lakók megtanulnák, mit jelent a négy különböző akusztikus riasztás. De a mai rohanó világban kinek van ideje ezzel foglalkozni, számolgatni az impulzusokat, a köztük eltelt másodperceket és egyáltalán ilyesmire figyelni?!” – teszi fel a kérdést a vásárhelyi alpolgármester. Ugyanis másként jelzik a légiriadó-előzetest, mint magát a légiriadót. Előbbi esetben három, egyenként 32 másodperces hangjelzést adnak le, 12 másodperces szünetekkel. A légiriadót tizenöt, egyenként 4 másodperces hangjelzéssel jelzik, 4 másodperces szünetekkel. Katasztrófariadó esetében öt, egyenként 16 másodperces hangjelzést adnak le, 10 másodperces szünetekkel. A legegyszerűbb a riadó befejezésének a jelzése: ez két percig tartó folytonos, egyenlő hangerejű szirénázásból áll.
Székelyföld autonómiájának napján egyszerre lobbantak fel az őrtüzek lángjai, amelyek változatlanul a székelyföldi autonómiaigényre emlékeztetnek. Képeken mutatjuk a Gordon-tetőn álló Mária-szobornál tartott eseményt.
Jövő hét elején is örülhetünk a szokatlanul meleg őszi időnek. Október végéig az átlagosnál magasabb hőmérsékleti értékek lesznek, november elseje után viszont lehűl az idő.
Égési sérüléseket szenvedett egy 50 év körüli férfi, miután tűz ütött ki egy lakóházban Kerelőszentpálon vasárnap – tájékoztatott a Maros megyei tűzoltóság sajtóosztálya.
Internetes felületen lehet jelenteni az agresszív sofőröket vasárnaptól – adja hírül a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság. A rendszer célja a szabálytalanságok megelőzése és a közbiztonság növelése.
Óraátállítás vár ránk ismét vasárnap hajnalban, ezúttal egy körrel visszafelé tekerjük a nagy mánusokat. Bár évek óta rebesgetik, hogy megszabadulunk bioritmusunk ily módon történő felforgatásától, úgy tűnik, ez még jövőben sem esedékes.
Tizenhat évesen az 1956-os forradalomban harcolt, pénteken rendkívüli történelemórán mutatta be az eseményeket a Corvin-közi pesti srác, Varga János. Történetüket Kolozsváron és Székelykeresztúron is sok diákkal ismertette meg.
Az idei első félévben 2311 ember szenvedett munkabalesetet Romániában, 11,6 százalékkal kevesebben, mint 2023 azonos időszakában. Az áldozatok közül 43-an vesztették életüket, 34,8 százalékkal kevesebben, mint az előző év első hat hónapjában.
Az ország legalacsonyabb hőmérsékletét mérték Csíkszeredában szombatra virradóan az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint.
Első alkalommal végeztek prosztatarákos férfiaknál prosztatektómiás műtéteket a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban – adja hírül az egészségügyi intézmény.
A belföldi vasúti személy- és teherforgalom 81 vonatjáratának kell majd összesen 4860 percet vesztegelnie a vasárnap hajnali óraátállításkor – tájékoztatott szombaton a Román Vasúttársaság (CFR).
1 hozzászólás