Túl gyakran szólnak a szirénák. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az utóbbi időben az országos vészhelyzeti felügyelőség havonta veti alá úgynevezett tesztelési gyakorlatoknak a települések riasztórendszereit és ezzel együtt a városok lakóit. Országszerte minden hónap első szerdai munkanapján, délelőtt 10 és 11 óra között szólalnak meg a szirénák.
2018. június 26., 23:042018. június 26., 23:04
Noha az előírások szerint ilyenkor azon túl, hogy meg kell őriznünk nyugalmunkat és higgadtan kell viselkednünk, félbe kell szakítanunk tevékenységünket, be kell kapcsolnunk a rádiót vagy a televíziót, a hatóságok közleményeire figyelve, senki nem tulajdonít különösebb fontosságot a riadóknak. Az már egyenesen nevetségesnek hangzik, hogy amint meghalljuk a szirénákat, készítsünk elő megfelelő élelem-, ruházat- és gyógyszertartalékokat. Szintén a vicc kategóriába tartozik az az utasítás is, hogy ilyenkor értesítsük a szomszédainkat a veszélyről, és ne terjesszük, illetve ne dőljünk be a pletykáknak.
A vészhelyzeti felügyelőség azt javasolja, hogy egy valós légi támadás esetén, a riadó felcsendülését követően induljunk el a társadalmi óvóhelyekre, és szigorúan tartsuk be a szabályokat, engedelmeskedjünk az utasításoknak, illetve a hivatalos közlemények üzeneteinek.
A felsoroltak ellenére a város utcáin, az ipari és kereskedelmi egységekben, a közhivatalokban
Kérdésünkre, hogy békeidőben miért kell erőltetni a riasztást, Makkay Gergely marosvásárhelyi alpolgármester elmondta, hogy bukaresti utasításra teszik, és a feladat alól nem lehet kibújni. A katasztrófavédelem hivatalos álláspontja szerint tájékoztatni kell a lakosságot a speciális akusztikus riasztási jelzések ismeretének fontosságáról, és közös keretrendszert kell kidolgozni a lakossági nyilvános riasztórendszer ellenőrzésére. Makkay
Mint fogalmaz, kétélű a dolog: egyrészt nem árt, ha a lakosság tudja, hogy Marosvásárhelyen is létezik és működőképes a rendszer, másrészt viszont a túl sűrű riasztás miatt az emberek annyira hozzászoknak, hogy ha valami komoly gond adódna, már oda se figyelnének.
Katasztrófavédelmi gyakorlat a tanintézetben. Nehéz komolyan venni. Archív
Fotó: Kristó Róbert
Ugyanezt érzékeli Fülöp-Nagy János, a szovátai fürdővállalat vezérigazgatója is, aki szerint a hazai vendégek még csak fel sem kapják a fejüket a Szováta szálloda tetejéről bömbölő szirénaszóra.
„A moldávok esetében más a helyzet, hiszen a Pruton túl a szirénák megszólalása már komoly veszélyt jelent. Nem tudom, miként reagálnak a nyugatiak, mert az idén Szovátát mintha elkerülték volna” – fejtette ki Fülöp-Nagy.
A település polgármestere, Fülöp László, aki megválasztása előtt szintén a fürdővállaltnál dolgozott, elmondta, régen a szállodák személyzete előre értesítette a vendégeket, hogy a riasztás miatt még véletlenül se törjön ki pánik. A bekecsalji fürdővárosban a Medve-tó déli szirénája, amely a sóstó kötelező „pihentetését” jelzi, komoly füttykoncertet és hurrogást szokott kiváltani.
Négy akusztikus riasztás
„Fontos lenne, ha a lakók megtanulnák, mit jelent a négy különböző akusztikus riasztás. De a mai rohanó világban kinek van ideje ezzel foglalkozni, számolgatni az impulzusokat, a köztük eltelt másodperceket és egyáltalán ilyesmire figyelni?!” – teszi fel a kérdést a vásárhelyi alpolgármester. Ugyanis másként jelzik a légiriadó-előzetest, mint magát a légiriadót. Előbbi esetben három, egyenként 32 másodperces hangjelzést adnak le, 12 másodperces szünetekkel. A légiriadót tizenöt, egyenként 4 másodperces hangjelzéssel jelzik, 4 másodperces szünetekkel. Katasztrófariadó esetében öt, egyenként 16 másodperces hangjelzést adnak le, 10 másodperces szünetekkel. A legegyszerűbb a riadó befejezésének a jelzése: ez két percig tartó folytonos, egyenlő hangerejű szirénázásból áll.
Elsősorban nem az anyagiak, hanem a közszférában bevezetett létszámstop miatt ütközik igen nagy nehézségekbe a létszámkeret bővítése. Új alkalmazásokhoz külön jóváhagyásra van szükség a kormány részéről.
Négyen sérültek meg a Marosfelfalu főutcáján történt balesetben, ahol két autó ütközött össze hétfőn este – közli a Maros megyei tűzoltóság. A mentés idejére teljesen lezárták az utat.
Megnyitják Tamás György gyűjteményéből álló kiállítást kedden, a székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében: a Merítés nevet viselő tárlat néhai és ma is élő székelyudvarhelyi alkotók munkáiból áll.
Nem kapott még tarlóégetésről szóló bejelentést idén az APIA Hargita megyei kirendeltsége, így még egyetlen gazda sem veszítette el a „tűzzel való kaszálás” miatt a mezőgazdasági támogatásokat.
Továbbra is műsoron tartják a Semmelweist, az anyák megmentőjéről készült filmet a romániai mozik, ugyanakkor az alkotást A Vándormozi is elviszi falura és városra egyaránt.
Tizenhat megyéből húsz középiskolás diák jutott be a Septimia Hotels & SPA Resort és a Hargita Megyei Tanfelügyelőség által második alkalommal megszervezett Ifjú séfek vetélkedő székelyudvarhelyi döntőjébe.
Nem módosul idén sem a nyolcadikosok országos képességfelmérő vizsgája, sem az érettségi – szögezte le hétfőn Ligia Deca.
Megfellebbezte az osztályfőnöknőjét bántalmazó marosvásárhelyi tanuló anyja az Alexandru Papiu Ilarian Főgimnázium igazgatótanácsának döntését, amellyel eltanácsolták a diákot az iskolából.
Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a közúti közlekedést szabályozó sürgősségi rendeletnek (KRESZ) azt a módosítását, amely szerint a városokban tilos járó motorral parkolni. Az előírás megszegéséért két vagy három büntetőpont jár.
A Figura Stúdió Színház öt előadását láthatja a gyergyószentmiklósi közönség, a felnőtteknek szóló előadások mellett tantermi előadásaikat is műsorra tűzik a következő hónapban.
1 hozzászólás