Túl gyakran szólnak a szirénák. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az utóbbi időben az országos vészhelyzeti felügyelőség havonta veti alá úgynevezett tesztelési gyakorlatoknak a települések riasztórendszereit és ezzel együtt a városok lakóit. Országszerte minden hónap első szerdai munkanapján, délelőtt 10 és 11 óra között szólalnak meg a szirénák.
2018. június 26., 23:042018. június 26., 23:04
Noha az előírások szerint ilyenkor azon túl, hogy meg kell őriznünk nyugalmunkat és higgadtan kell viselkednünk, félbe kell szakítanunk tevékenységünket, be kell kapcsolnunk a rádiót vagy a televíziót, a hatóságok közleményeire figyelve, senki nem tulajdonít különösebb fontosságot a riadóknak. Az már egyenesen nevetségesnek hangzik, hogy amint meghalljuk a szirénákat, készítsünk elő megfelelő élelem-, ruházat- és gyógyszertartalékokat. Szintén a vicc kategóriába tartozik az az utasítás is, hogy ilyenkor értesítsük a szomszédainkat a veszélyről, és ne terjesszük, illetve ne dőljünk be a pletykáknak.
A vészhelyzeti felügyelőség azt javasolja, hogy egy valós légi támadás esetén, a riadó felcsendülését követően induljunk el a társadalmi óvóhelyekre, és szigorúan tartsuk be a szabályokat, engedelmeskedjünk az utasításoknak, illetve a hivatalos közlemények üzeneteinek.
A felsoroltak ellenére a város utcáin, az ipari és kereskedelmi egységekben, a közhivatalokban
Kérdésünkre, hogy békeidőben miért kell erőltetni a riasztást, Makkay Gergely marosvásárhelyi alpolgármester elmondta, hogy bukaresti utasításra teszik, és a feladat alól nem lehet kibújni. A katasztrófavédelem hivatalos álláspontja szerint tájékoztatni kell a lakosságot a speciális akusztikus riasztási jelzések ismeretének fontosságáról, és közös keretrendszert kell kidolgozni a lakossági nyilvános riasztórendszer ellenőrzésére. Makkay
Mint fogalmaz, kétélű a dolog: egyrészt nem árt, ha a lakosság tudja, hogy Marosvásárhelyen is létezik és működőképes a rendszer, másrészt viszont a túl sűrű riasztás miatt az emberek annyira hozzászoknak, hogy ha valami komoly gond adódna, már oda se figyelnének.
Katasztrófavédelmi gyakorlat a tanintézetben. Nehéz komolyan venni. Archív
Fotó: Kristó Róbert
Ugyanezt érzékeli Fülöp-Nagy János, a szovátai fürdővállalat vezérigazgatója is, aki szerint a hazai vendégek még csak fel sem kapják a fejüket a Szováta szálloda tetejéről bömbölő szirénaszóra.
„A moldávok esetében más a helyzet, hiszen a Pruton túl a szirénák megszólalása már komoly veszélyt jelent. Nem tudom, miként reagálnak a nyugatiak, mert az idén Szovátát mintha elkerülték volna” – fejtette ki Fülöp-Nagy.
A település polgármestere, Fülöp László, aki megválasztása előtt szintén a fürdővállaltnál dolgozott, elmondta, régen a szállodák személyzete előre értesítette a vendégeket, hogy a riasztás miatt még véletlenül se törjön ki pánik. A bekecsalji fürdővárosban a Medve-tó déli szirénája, amely a sóstó kötelező „pihentetését” jelzi, komoly füttykoncertet és hurrogást szokott kiváltani.
Négy akusztikus riasztás
„Fontos lenne, ha a lakók megtanulnák, mit jelent a négy különböző akusztikus riasztás. De a mai rohanó világban kinek van ideje ezzel foglalkozni, számolgatni az impulzusokat, a köztük eltelt másodperceket és egyáltalán ilyesmire figyelni?!” – teszi fel a kérdést a vásárhelyi alpolgármester. Ugyanis másként jelzik a légiriadó-előzetest, mint magát a légiriadót. Előbbi esetben három, egyenként 32 másodperces hangjelzést adnak le, 12 másodperces szünetekkel. A légiriadót tizenöt, egyenként 4 másodperces hangjelzéssel jelzik, 4 másodperces szünetekkel. Katasztrófariadó esetében öt, egyenként 16 másodperces hangjelzést adnak le, 10 másodperces szünetekkel. A legegyszerűbb a riadó befejezésének a jelzése: ez két percig tartó folytonos, egyenlő hangerejű szirénázásból áll.
Olyan jégpálya épült Gyergyóremetén, amelynél nincs modernebb az országban. Augusztus végén rangos nemzetközi tornával avatják a Remete Ice Arénát, a GYHK új otthonát.
Sokkal jobb a Romániába érkező beruházások lehetőségére összpontosítani, mintsem „néhány helyi dologra”, amelyek javítanak ugyan az adott településeken élők életkörülményein, de az emberek úgyis külföldre vándorolnak – véli az elnök.
Homok, kavics, faanyag és munkaerő – ezekre van most szükség Nagyborosnyón és Kökösbácsteleken. Miközben a károsultakat határokon innen és túl is támogatják, az árvízvédelem tekintetében még nem sikerült jelentős haladást elérni.
Sepsiszentgyörgy közigazgatási területén ebben a hónapban is folytatódott az elhagyott autók elszállítása, ezúttal a megyeközponthoz tartozó egyik falu került célkeresztbe. Kézdivásárhelyen egyelőre nincs szükség ilyen drasztikus intézkedésekre.
Románia a rendelkezésére álló uniós források 16,3 százalékát hívta le eddig, és ezzel meghaladja a 11,4 százalékos uniós abszorpciós átlagot – jelentette ki szerdán az európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
Őrizetbe vették szerdán a katonai ügyészek a négy halálos áldozatot követelő duna-deltai balesetben érintett sétahajó vezetőjét.
Megbízatást kaphat az elnöki hivatalnál Ludovic Orban – nyilatkozták szerdán politikai források.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerdán közölte, hogy nem fogja véleményezni a különnyugdíjakkal kapcsolatos módosításokat tartalmazó törvénytervezet munkapéldányát.
Nicușor Dan államfő szerdán azt nyilatkozta, hogy „a következő hetekben” kinevezi a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), illetve a Külső Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőit.
Nicușor Dan államfő szerint „fejetlenség” van a bírák és ügyészek nyugdíjazási eljárása körül, és magyarázatot vár ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácstól (CSM).
1 hozzászólás