
Balról jobbra: Emil Sabău, Soós Zoltán, Sófalvi Szabolcs
Fotó: Haáz Vince
Egy középkori aranyműves, vagy ötvösmester műhelyéből származó matricákat, szerszámokat és nyersanyagnak szolgáló ezüstdarabokat és lemezeket találtak Marosszentgyörgy határában. Emil Sabău talált ezekre a ritka értékes kincsekre, azonnal értesítve a hatóságokat.
2018. július 19., 15:302018. július 19., 15:30
2018. július 19., 17:272018. július 19., 17:27
Április 30-án egy Marosszentgyörgyhöz közeli erdőben fémdetektorával vizsgálta a talajt Emil Sabău mérnök, amikor rábukkant a leletekre. Nem tudta, hogy pontosan mit talált, de azt sejtette, hogy valami nagyon értékeset, ezért, ismervén a törvényt,
Sófalvi Szabolcs, Marosszentgyörgy elöljárója rögtön értesítette a rendőrséget, a megyei múzeumot, jegyzőkönyvet írtak és a fémleletek máris biztonságba kerültek, szakemberek kezébe.
– mondta Soós Zoltán.
Szerdán a marosvásárhelyi vár múzeumépületében sajtótájékoztatón mutatták be, első alkalommal a nyilvánosságnak – ahogy Soós Zoltán fogalmazott – a több darabból álló, felszínre került középkori tárgyakat, amelyek nagy valószínűség szerint egy 14. századi ötvösmesternek vagy aranyművesnek a műhelyéből származnak. Nincs arra vonatkozó adat, hogy Marosszentgyörgy környékén ilyen műhely működött volna, ezért
Hogy mi történt közben, azt csak találgatni lehet – tette hozzá Soós –, talán megpróbálta elrejteni e számára életfontosságú tárgyakat, és egy fa tövébe ásta el, azok pedig csak most kerültek felszínre. Zarándokjelvényeket, Szent Szerváciuszt, illetve Szent Márk oroszlánját ábrázoló tárgyakat, házi készítésű pecsétgyűrűt, matricakészletből származó, 4–5 darab öntési mintát tárt fel a föld mélye.
Zarándokjelvények, Szent Szerváciusz, illetve Szent Márk oroszlánját ábrázoló tárgyak kerültek felszínre
Fotó: Haáz Vince
Érdekességük, hogy a szerszámok is előkerültek, ollók, fogók, illetve rengeteg törmelék, mint nyersanyag. A Szent Szerváciusz zarándoklat célpontja Maastricht, a 4. legjelentősebb zarándokhely Európában. Erdélyben mindössze egy középkori templom létezik, amelynek védőszentje Szerváciusz, ez pedig Brassó megyében, Keresztényszigeten található – ismertette az érdekességeket Soós Zoltán.
A megtalálásuk óta
hiszen a földbe voltak ágyazódva, tele voltak sárral, agyaggal. Miután a nagyjától megtisztították, utána a restaurátorok vették kézbe a darabokat és finoman, akár fogpiszkálóval, vagy fültisztító pálcikával tették láthatóvá a finom mintázatokat – magyarázta a múzeumigazgató. A leltárba vételt követően a jövő évi Múzeumok éjszakája rendezvénysorozaton állítják ki és teszik láthatóvá mindenki számára.
Egyelőre a helyszínt nem nevesíthetik a szakemberek, ugyanis jövő évben egy leletmentési régészeti ásatást terveznek végezni ott, ahol ezek a tárgyak előkerültek. Emil Sabău sem mehet oda vissza, hogy újabb leleteket keressen – a törvény szerint ugyanis
A szatmárnémetiből származó, Marosszentgyörgyön élő mérnök elmondta, hobbija a fémdetektoros keresgélés. Ez a szenvedélye akkor kezdődött, amikor egy Szatmár megyei faluban a nagymamája arról mesélt, hogy az udvar egyik sarkába fegyvereket ástak el, de már nem tudták, hogy pontosan hová. Azóta beszerezte a megfelelő eszközt, a fegyverek soha nem kerültek elő, viszont talált már római kori ruhacsatot, de főleg sok ócskavasat, hulladékot, illetve fémpénzt a múlt rendszerből.
Fotó: Haáz Vince
A Marosszentgyörgy határában talált leletek eszmei értékét még nem becsülték fel, de ahogy Soós Zoltán mondta, a matricák igazi ritkaságnak számítanak, nemcsak Romániában, hanem Európában is. A szomszédos országokban ugyanis, Magyarországon a Budapesti Nemzeti Múzeumban őriznek két darabot, illetve a horvát nemzeti múzeumban, Zágrábban mindössze egyet. Viszonylag épek, keveset használták, bronzot és vasat tartalmazó öntvényből készültek.
A törvény szerint a megtalálót jutalomdíj illeti, ami ez esetben ötezer lejt jelentene – mondta a múzeumigazgató, hozzátéve, hogy „a becsületes megtaláló a törvénynek megfelelően járt el, nem tartotta meg az értékes tárgyakat, hanem azonnal, még aznap értesítette a hatóságokat, így igazából megérdemel egy jelképes díjat”. Emil Sabău érdeklődésünkre annyit mondott, ha valóban jár neki ez a jutalom, akkor szívesen elfogadja.
Évente több mint 3,45 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe Romániában, miközben a lakosság több mint 27 százaléka a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának van kitéve.
Hatalmas hőmérsékleti eltérés jellemezte szerdára virradóan az ország egyes régióit: néhol fagypont közelébe esett vissza a hőmérséklet, másutt trópusi volt az éjszaka.
A bukaresti ítélőtábla kedd este elrendelte annak a 40 éves orosz állampolgárnak a 30 napos előzetes letartóztatásba helyezését, akit szabotázscselekmények előkészítésével gyanúsítanak.
A parlament őszi ülésszakának kezdetétől, szeptember 7-étől a közmédia ismét közvetíti az Országgyűlés üléseit – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. az MTI-vel kedden.
Kevesebb gyermek születik, jelentősen nőtt a gyermeknevelési támogatást igénylő apák aránya, és sokkal többen kapják a támogatás maximális értékét, mint korábban. Hargita megyében több érdekes trendváltozás történt a gyes esetében az elmúlt öt évben.
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Sürgős beavatkozást sürget az oktatásban Nicușor Dan a 2025-ös PISA-eredmények nyomán. Az államfő szerint elfogadhatatlan, hogy egy romániai gyermek iskolai teljesítménye ennyire függjön attól, milyen családba született és melyik iskolába jár.
Kelemen Hunor szerint Sorin Grindeanu nem támogatja a PSD és az AUR közös kormányzását. Az RMDSZ elnöke a képviselőház elnökével folytatott keddi találkozó után nyilatkozta ezt.
Helyére emelték a csíkdelnei Keresztelő Szent János-templom toronygömbjét és keresztjét kedd délben, ezzel lezárult a 15. századi műemléképület 2023 tavaszán kezdődött külső felújítása. A toronygömbbe időkapszulát helyeztek, üzenve az utókornak.
szóljon hozzá!