Az egykori római katonai tábor parancsnoki épületének feltárását egy-két éven belül be tudnák fejezni, a fürdőhöz is újból nekiláttak, a római kori vízművek mellett pedig még nagyon sok izgalmas leletre számítanak a régészek a mikházi ásatások helyszínén, ahol a hónap végéig tart a munka.
2021. augusztus 22., 19:582021. augusztus 22., 19:58
Nemzetközi régészcsapat végzi az ásatásokat Mikházán
Fotó: Haáz Vince
Az egykori római katonai tábor parancsnoki épületének feltárását egy-két éven belül be tudnák fejezni, a fürdőhöz is újból nekiláttak, a római kori vízművek mellett pedig még nagyon sok izgalmas leletre számítanak a régészek a mikházi ásatások helyszínén, ahol a hónap végéig tart a munka.
2021. augusztus 22., 19:582021. augusztus 22., 19:58
A Maros Megyei Múzeum munkatársai mellett kolozsvári egyetemisták, budapesti, leideni, berlini, kölni régészek és régészhallgatók dolgoznak Mikházán az egykori római castrum helyszínén, ahol egy
Fotó: Haáz Vince
Pánczél Szilamér régész-történész, a múzeum munkatársa a Székelyhonnak azt mondta, eddig csupán légi és geofizikai adatokkal rendelkeztek az épületnek erről a szakaszáról, ám a hasonló parancsnoksági épületeket ismerve, illetve az eddig előkerült leletek alapján raktárhelyiségekre, ott pedig
cserépedényekre, csontokra, olyasmikre, amelyek sok mindent elárulnak arról, hogy e harmadik századi létesítményben, hogyan éltek a katonák és az őket kiszolgáló, ellátó civilek.
Fotó: Haáz Vince
Érdeklődésünkre, hogy hozzávetőlegesen még mennyi a régészeti munka Mikházán, Pánczél Szilamér úgy fogalmazott, hogy a parancsnoksági épület feltárásával egy-két éven belül végezhetnek. Arra pedig egy tetőszerkezetet építenének, amely védi az időjárás viszontagságaitól, illetve ott bemutatnák a feltárás eredményeit, az épületben talált leleteket, azt, hogy hogyan éltek a katonák a birodalom e keleti csücskében.
Pánczél Szilamér magyaráz a diákoknak
Fotó: Haáz Vince
A fürdőnél tavaly szüneteltek az ásatások, az idén újrakezdték, ahogy a régész mondta, nyolcvan százalékban már feltárták azt is. A településen idén nem tudtak ásni, tehát az még hátra van.
– tette hozzá, és azt is elmondta, támogatóik jóvoltából levendulával ültették be a már feltárt részen az épület falainak a körvonalait, így jól kivehető, hol helyezkedtek el a katonákat kiszolgáló építmények.
Fotó: Haáz Vince
Tematikus napokat szerveztek azoknak a 6 és 12 éves korú gyerekeknek, akik részt vettek a Maros Megyei Múzeum által Mikházán szervezett régészeti táborban. A múzeumpedagógiai foglalkozások vezetője, Szilágyi Orsolya programfelelős a Székelyhonnak arról számolt be, hogy a gyerekek kilátogattak a régészeti lelőhelyre, megnézték, hogyan folyik ott a munka, megismerkedtek a római katonák felszerelésével, vagy eredeti római recept szerint sajtkrémet főztek.
„Minden napnak más-más tematikája volt, a gyerekeknek pedig nagyon tetszett, valamennyi foglalkozásba szívesen kapcsolódtak be” – mondta Szilágyi Orsolya.
Kik voltak és hogyan éltek a rómaiak? A régmúlttal ismerkednek a gyerekek
Fotó: Haáz Vince
Visszatekintés
A Mikháza határában lévő római kori régészeti kutatásokat 2011-ben kezdték el újból a Maros Megyei Múzeum munkatársai, illetve irányításukkal más – magyarországi, hollandiai és németországi – régészhallgatók, régészek, egyetemi tanárok is bekapcsolódtak a kutatásokba. A kezdeményezés, az egykori római birodalom határvonalának Mikházát is érintő feltárása, a limes európai kutatásainak sorába tartozik. Az ókori világhatalom által az i. e. II–III. században kialakított és megszilárdult római határvonal és annak védelmi, kommunikációs és esetenként kereskedelmi létesítményei ma intenzív kutatások tárgyát képezik, és szeretnék, ha az egész szakasz az UNESCO-világörökség részévé válna. A körülbelül ötezer kilométer hosszú és három kontinensre kiterjedő római limes a legnagyobb védelmi rendszer, amit ember épített a kínai nagy fal után. A Mikházán eddig előkerült leletek egy részét a régészeti parkban berendezett időkapszula-kiállításokon lehet megtekinteni.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Vasárnap Bukarestben főpolgármestert, Buzău megyében megyei tanácselnököt, a Dâmbovița megyei Găești városában, valamint kilenc megye 11 községében polgármestert választanak.
A Moldovai Köztársaság „megelőző jellegű, néhány órás” energetikai segítséget kért Romániától, miután péntek este és szombat reggel Oroszország támadást indított Ukrajna energetikai rendszere ellen.
Legutóbbi ülésén a kormány jóváhagyta 303 állás meghirdetését az uniós helyreállítási forrásokból épített bölcsődéknél – tájékoztatott szombaton az oktatási minisztérium.
Az idei első félévben 2472 személy szenvedett munkabalesetet Romániában, 17 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában; az áldozatok közül 32-en vesztették életüket, 59 százalékkal kevesebben, mint az előző év első hat hónapjában.
Szándékosan nekihajtott egy másik autónak, ezáltal egy 21 éves fiatalember, valamint annak egyéves és négyhónapos lánya életét oltotta ki az a 38 éves Ialomița megyei férfi, akit Nagy-Britanniában azonosítottak és vettek őrizetbe a hatóságok.
A december első hetében végzett ellenőrzéseik során összesen 4,3 millió lejre bírságoltak és 13 gazdasági szereplő tevékenységét függesztették fel az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) felügyelői.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt szombaton 9 óra 25 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima és Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten. A díjazottak között találjuk Visky András írót, drámaírót is.
Daniel David oktatási miniszter pénteken aláírta az iskolai házi feladatok szabályozását módosító rendeletet.
Ismét hadgyakorlatok zajlanak a sepsiszentgyörgyi Păiș David lőtéren december 8-12 között.
szóljon hozzá!