Az egykori római katonai tábor parancsnoki épületének feltárását egy-két éven belül be tudnák fejezni, a fürdőhöz is újból nekiláttak, a római kori vízművek mellett pedig még nagyon sok izgalmas leletre számítanak a régészek a mikházi ásatások helyszínén, ahol a hónap végéig tart a munka.
2021. augusztus 22., 19:582021. augusztus 22., 19:58
Nemzetközi régészcsapat végzi az ásatásokat Mikházán
Fotó: Haáz Vince
Az egykori római katonai tábor parancsnoki épületének feltárását egy-két éven belül be tudnák fejezni, a fürdőhöz is újból nekiláttak, a római kori vízművek mellett pedig még nagyon sok izgalmas leletre számítanak a régészek a mikházi ásatások helyszínén, ahol a hónap végéig tart a munka.
2021. augusztus 22., 19:582021. augusztus 22., 19:58
Nemzetközi régészcsapat végzi az ásatásokat Mikházán
Fotó: Haáz Vince
A Maros Megyei Múzeum munkatársai mellett kolozsvári egyetemisták, budapesti, leideni, berlini, kölni régészek és régészhallgatók dolgoznak Mikházán az egykori római castrum helyszínén, ahol egy
Fotó: Haáz Vince
Pánczél Szilamér régész-történész, a múzeum munkatársa a Székelyhonnak azt mondta, eddig csupán légi és geofizikai adatokkal rendelkeztek az épületnek erről a szakaszáról, ám a hasonló parancsnoksági épületeket ismerve, illetve az eddig előkerült leletek alapján raktárhelyiségekre, ott pedig
cserépedényekre, csontokra, olyasmikre, amelyek sok mindent elárulnak arról, hogy e harmadik századi létesítményben, hogyan éltek a katonák és az őket kiszolgáló, ellátó civilek.
Fotó: Haáz Vince
Érdeklődésünkre, hogy hozzávetőlegesen még mennyi a régészeti munka Mikházán, Pánczél Szilamér úgy fogalmazott, hogy a parancsnoksági épület feltárásával egy-két éven belül végezhetnek. Arra pedig egy tetőszerkezetet építenének, amely védi az időjárás viszontagságaitól, illetve ott bemutatnák a feltárás eredményeit, az épületben talált leleteket, azt, hogy hogyan éltek a katonák a birodalom e keleti csücskében.
Pánczél Szilamér magyaráz a diákoknak
Fotó: Haáz Vince
A fürdőnél tavaly szüneteltek az ásatások, az idén újrakezdték, ahogy a régész mondta, nyolcvan százalékban már feltárták azt is. A településen idén nem tudtak ásni, tehát az még hátra van.
– tette hozzá, és azt is elmondta, támogatóik jóvoltából levendulával ültették be a már feltárt részen az épület falainak a körvonalait, így jól kivehető, hol helyezkedtek el a katonákat kiszolgáló építmények.
Fotó: Haáz Vince
Tematikus napokat szerveztek azoknak a 6 és 12 éves korú gyerekeknek, akik részt vettek a Maros Megyei Múzeum által Mikházán szervezett régészeti táborban. A múzeumpedagógiai foglalkozások vezetője, Szilágyi Orsolya programfelelős a Székelyhonnak arról számolt be, hogy a gyerekek kilátogattak a régészeti lelőhelyre, megnézték, hogyan folyik ott a munka, megismerkedtek a római katonák felszerelésével, vagy eredeti római recept szerint sajtkrémet főztek.
„Minden napnak más-más tematikája volt, a gyerekeknek pedig nagyon tetszett, valamennyi foglalkozásba szívesen kapcsolódtak be” – mondta Szilágyi Orsolya.
Kik voltak és hogyan éltek a rómaiak? A régmúlttal ismerkednek a gyerekek
Fotó: Haáz Vince
Visszatekintés
A Mikháza határában lévő római kori régészeti kutatásokat 2011-ben kezdték el újból a Maros Megyei Múzeum munkatársai, illetve irányításukkal más – magyarországi, hollandiai és németországi – régészhallgatók, régészek, egyetemi tanárok is bekapcsolódtak a kutatásokba. A kezdeményezés, az egykori római birodalom határvonalának Mikházát is érintő feltárása, a limes európai kutatásainak sorába tartozik. Az ókori világhatalom által az i. e. II–III. században kialakított és megszilárdult római határvonal és annak védelmi, kommunikációs és esetenként kereskedelmi létesítményei ma intenzív kutatások tárgyát képezik, és szeretnék, ha az egész szakasz az UNESCO-világörökség részévé válna. A körülbelül ötezer kilométer hosszú és három kontinensre kiterjedő római limes a legnagyobb védelmi rendszer, amit ember épített a kínai nagy fal után. A Mikházán eddig előkerült leletek egy részét a régészeti parkban berendezett időkapszula-kiállításokon lehet megtekinteni.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Pánczél Szilamér magyaráz a diákoknak
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Kik voltak és hogyan éltek a rómaiak? A régmúlttal ismerkednek a gyerekek
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!