Az egykori római katonai tábor parancsnoki épületének feltárását egy-két éven belül be tudnák fejezni, a fürdőhöz is újból nekiláttak, a római kori vízművek mellett pedig még nagyon sok izgalmas leletre számítanak a régészek a mikházi ásatások helyszínén, ahol a hónap végéig tart a munka.
2021. augusztus 22., 19:582021. augusztus 22., 19:58
Nemzetközi régészcsapat végzi az ásatásokat Mikházán
Fotó: Haáz Vince
Az egykori római katonai tábor parancsnoki épületének feltárását egy-két éven belül be tudnák fejezni, a fürdőhöz is újból nekiláttak, a római kori vízművek mellett pedig még nagyon sok izgalmas leletre számítanak a régészek a mikházi ásatások helyszínén, ahol a hónap végéig tart a munka.
2021. augusztus 22., 19:582021. augusztus 22., 19:58
A Maros Megyei Múzeum munkatársai mellett kolozsvári egyetemisták, budapesti, leideni, berlini, kölni régészek és régészhallgatók dolgoznak Mikházán az egykori római castrum helyszínén, ahol egy
Fotó: Haáz Vince
Pánczél Szilamér régész-történész, a múzeum munkatársa a Székelyhonnak azt mondta, eddig csupán légi és geofizikai adatokkal rendelkeztek az épületnek erről a szakaszáról, ám a hasonló parancsnoksági épületeket ismerve, illetve az eddig előkerült leletek alapján raktárhelyiségekre, ott pedig
cserépedényekre, csontokra, olyasmikre, amelyek sok mindent elárulnak arról, hogy e harmadik századi létesítményben, hogyan éltek a katonák és az őket kiszolgáló, ellátó civilek.
Fotó: Haáz Vince
Érdeklődésünkre, hogy hozzávetőlegesen még mennyi a régészeti munka Mikházán, Pánczél Szilamér úgy fogalmazott, hogy a parancsnoksági épület feltárásával egy-két éven belül végezhetnek. Arra pedig egy tetőszerkezetet építenének, amely védi az időjárás viszontagságaitól, illetve ott bemutatnák a feltárás eredményeit, az épületben talált leleteket, azt, hogy hogyan éltek a katonák a birodalom e keleti csücskében.
Pánczél Szilamér magyaráz a diákoknak
Fotó: Haáz Vince
A fürdőnél tavaly szüneteltek az ásatások, az idén újrakezdték, ahogy a régész mondta, nyolcvan százalékban már feltárták azt is. A településen idén nem tudtak ásni, tehát az még hátra van.
– tette hozzá, és azt is elmondta, támogatóik jóvoltából levendulával ültették be a már feltárt részen az épület falainak a körvonalait, így jól kivehető, hol helyezkedtek el a katonákat kiszolgáló építmények.
Fotó: Haáz Vince
Tematikus napokat szerveztek azoknak a 6 és 12 éves korú gyerekeknek, akik részt vettek a Maros Megyei Múzeum által Mikházán szervezett régészeti táborban. A múzeumpedagógiai foglalkozások vezetője, Szilágyi Orsolya programfelelős a Székelyhonnak arról számolt be, hogy a gyerekek kilátogattak a régészeti lelőhelyre, megnézték, hogyan folyik ott a munka, megismerkedtek a római katonák felszerelésével, vagy eredeti római recept szerint sajtkrémet főztek.
„Minden napnak más-más tematikája volt, a gyerekeknek pedig nagyon tetszett, valamennyi foglalkozásba szívesen kapcsolódtak be” – mondta Szilágyi Orsolya.
Kik voltak és hogyan éltek a rómaiak? A régmúlttal ismerkednek a gyerekek
Fotó: Haáz Vince
Visszatekintés
A Mikháza határában lévő római kori régészeti kutatásokat 2011-ben kezdték el újból a Maros Megyei Múzeum munkatársai, illetve irányításukkal más – magyarországi, hollandiai és németországi – régészhallgatók, régészek, egyetemi tanárok is bekapcsolódtak a kutatásokba. A kezdeményezés, az egykori római birodalom határvonalának Mikházát is érintő feltárása, a limes európai kutatásainak sorába tartozik. Az ókori világhatalom által az i. e. II–III. században kialakított és megszilárdult római határvonal és annak védelmi, kommunikációs és esetenként kereskedelmi létesítményei ma intenzív kutatások tárgyát képezik, és szeretnék, ha az egész szakasz az UNESCO-világörökség részévé válna. A körülbelül ötezer kilométer hosszú és három kontinensre kiterjedő római limes a legnagyobb védelmi rendszer, amit ember épített a kínai nagy fal után. A Mikházán eddig előkerült leletek egy részét a régészeti parkban berendezett időkapszula-kiállításokon lehet megtekinteni.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Hetven évvel a fakó keselyűk eltűnése után végre úgy tűnik, minden feltétel adott hozzá, hogy visszatelepítsék a fajt Romániába. Dögevőként a keselyűk – habár emberi megítélésük sokszor negatív – fontos egészségügyi szerepet töltenek be.
Őrizetbe vették pénteken az ügyészek az anyját a vagyonáért megölő Szeben megyei nő másik tettestársát.
A kürpödi család egyetlen túlélő gyermekét sürgősségi eljárással nevelőszülői gondozásba helyezték, miután a másik négy testvér meghalt, kettő vízbefúlás, kettő pedig tüdőgyulladás szövődményei miatt.
A Mentsük meg a Gyermekeket romániai szervezete: a 13 év alatti gyermekek számára teljesen tiltsák meg a közösségi médiához való hozzáférést, a 13 és 15 év közötti gyermekek számára pedig csak szüleik hozzájárulásával engedélyezzék azt.
45 éves korában meghalt Kontra György, az MTVA munkatársa, az M1 híradó bemondója.
Babatápszereket hívnak vissza a Bacillus cereus baktérium által termelt cereulid toxin jelenlétének gyanúja miatt – figyelmeztetett az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA).
Őrizetbe vettek csütörtökön a rendőrök egy 54 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy hat kiskazánt lopott el egy épülő bukaresti tömbházból.
Kétbocsos anyamedve merészkedett egy brassópojánai sípályára fényes nappal, a hegyi csendőröknek kellett beavatkozniuk.
Oszlopnak ütközött, majd egy üzlet falának csapódott egy autó péntekre virradóan a Kolozs megyei Szászfenesen. Mint kiderült, a járművet vezető férfinek nincs jogosítványa.
Február 9-én kezdődik és március 1-jéig tart a sívakációk időszaka.
szóljon hozzá!