Az egykori római katonai tábor parancsnoki épületének feltárását egy-két éven belül be tudnák fejezni, a fürdőhöz is újból nekiláttak, a római kori vízművek mellett pedig még nagyon sok izgalmas leletre számítanak a régészek a mikházi ásatások helyszínén, ahol a hónap végéig tart a munka.
2021. augusztus 22., 19:582021. augusztus 22., 19:58
Nemzetközi régészcsapat végzi az ásatásokat Mikházán
Fotó: Haáz Vince
Az egykori római katonai tábor parancsnoki épületének feltárását egy-két éven belül be tudnák fejezni, a fürdőhöz is újból nekiláttak, a római kori vízművek mellett pedig még nagyon sok izgalmas leletre számítanak a régészek a mikházi ásatások helyszínén, ahol a hónap végéig tart a munka.
2021. augusztus 22., 19:582021. augusztus 22., 19:58
Nemzetközi régészcsapat végzi az ásatásokat Mikházán
Fotó: Haáz Vince
A Maros Megyei Múzeum munkatársai mellett kolozsvári egyetemisták, budapesti, leideni, berlini, kölni régészek és régészhallgatók dolgoznak Mikházán az egykori római castrum helyszínén, ahol egy
Fotó: Haáz Vince
Pánczél Szilamér régész-történész, a múzeum munkatársa a Székelyhonnak azt mondta, eddig csupán légi és geofizikai adatokkal rendelkeztek az épületnek erről a szakaszáról, ám a hasonló parancsnoksági épületeket ismerve, illetve az eddig előkerült leletek alapján raktárhelyiségekre, ott pedig
cserépedényekre, csontokra, olyasmikre, amelyek sok mindent elárulnak arról, hogy e harmadik századi létesítményben, hogyan éltek a katonák és az őket kiszolgáló, ellátó civilek.
Fotó: Haáz Vince
Érdeklődésünkre, hogy hozzávetőlegesen még mennyi a régészeti munka Mikházán, Pánczél Szilamér úgy fogalmazott, hogy a parancsnoksági épület feltárásával egy-két éven belül végezhetnek. Arra pedig egy tetőszerkezetet építenének, amely védi az időjárás viszontagságaitól, illetve ott bemutatnák a feltárás eredményeit, az épületben talált leleteket, azt, hogy hogyan éltek a katonák a birodalom e keleti csücskében.
Pánczél Szilamér magyaráz a diákoknak
Fotó: Haáz Vince
A fürdőnél tavaly szüneteltek az ásatások, az idén újrakezdték, ahogy a régész mondta, nyolcvan százalékban már feltárták azt is. A településen idén nem tudtak ásni, tehát az még hátra van.
– tette hozzá, és azt is elmondta, támogatóik jóvoltából levendulával ültették be a már feltárt részen az épület falainak a körvonalait, így jól kivehető, hol helyezkedtek el a katonákat kiszolgáló építmények.
Fotó: Haáz Vince
Tematikus napokat szerveztek azoknak a 6 és 12 éves korú gyerekeknek, akik részt vettek a Maros Megyei Múzeum által Mikházán szervezett régészeti táborban. A múzeumpedagógiai foglalkozások vezetője, Szilágyi Orsolya programfelelős a Székelyhonnak arról számolt be, hogy a gyerekek kilátogattak a régészeti lelőhelyre, megnézték, hogyan folyik ott a munka, megismerkedtek a római katonák felszerelésével, vagy eredeti római recept szerint sajtkrémet főztek.
„Minden napnak más-más tematikája volt, a gyerekeknek pedig nagyon tetszett, valamennyi foglalkozásba szívesen kapcsolódtak be” – mondta Szilágyi Orsolya.
Kik voltak és hogyan éltek a rómaiak? A régmúlttal ismerkednek a gyerekek
Fotó: Haáz Vince
Visszatekintés
A Mikháza határában lévő római kori régészeti kutatásokat 2011-ben kezdték el újból a Maros Megyei Múzeum munkatársai, illetve irányításukkal más – magyarországi, hollandiai és németországi – régészhallgatók, régészek, egyetemi tanárok is bekapcsolódtak a kutatásokba. A kezdeményezés, az egykori római birodalom határvonalának Mikházát is érintő feltárása, a limes európai kutatásainak sorába tartozik. Az ókori világhatalom által az i. e. II–III. században kialakított és megszilárdult római határvonal és annak védelmi, kommunikációs és esetenként kereskedelmi létesítményei ma intenzív kutatások tárgyát képezik, és szeretnék, ha az egész szakasz az UNESCO-világörökség részévé válna. A körülbelül ötezer kilométer hosszú és három kontinensre kiterjedő római limes a legnagyobb védelmi rendszer, amit ember épített a kínai nagy fal után. A Mikházán eddig előkerült leletek egy részét a régészeti parkban berendezett időkapszula-kiállításokon lehet megtekinteni.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Villámcsapás ért egy tanárt a Bucsecs-hegységben, miközben egy 14 gyermekből álló csoporttal túrázott. A pedagógust eszméletlen állapotban találták meg a hegyimentők, majd hordágyon szállították le a hegyről.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A hegyi- és búvármentőknek a nyár mindig intenzív időszak: ilyenkor többször kerül sor arra az emberileg, szakmailag, lelkileg nehéz feladatra, hogy élettelen testet emeljenek ki a vízből.
A termelők és a feldolgozók is nehéz időszakot élnek meg a tejiparban, az ágazatot sújtó válság okai összetettek, és általános megoldás sincs a helyzetre. Hargita megyében több ezerrel csökkent a tehénállomány – a hegyvidéken súlyosabbak a problémák.
Személyautó és kisbusz ütközött csütörtök este a Maros megyei Mezőcekeden. Az ütközés következtében mindkét jármű lesodródott az úttestről.
Egy hete eltűnt kamaszlányt keres a Maros megyei rendőrség.
A csütörtök délutáni viharkárok elhárításában Marosvásárhelyen is több helyszínen szükség volt a tűzoltók munkájára.
Román, illetve ukrajnai bűnözők informatikai és vagyon elleni bűncselekményeit vizsgálta ki egy nemzetközi nyomozócsoport, melynek három Maros megyei rendőr is tagja volt.
Nagy mennyiségű csapadék hullt rövid időintervallum leforgása alatt Csíkszeredában és környékén csütörtök délután. A nagy mennyiségű csapadékot nem mindenhol tudta elnyelni a vízelvezető rendszer. Fotókon mutatjuk a vihar utáni állapotokat.
Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak várhatóan a következő napokban csökkenni kezdenek, amint a vállalatok elkezdik eladni az alacsonyabb áron vásárolt készleteket.
szóljon hozzá!