Húsfeldolgozót avattak a gazdanapon

Megtelt a csíkjenőfalvi Tercsi vágóhíd és húsfeldolgozó udvara szombaton, népszerűségnek örvendtek a Felcsíki Állatvásár és Gazdanap különböző programjai. Sokan voltak kíváncsiak a rönkhúzó versenyre, a kicsik figyelmét pedig a kisállat-kiállítás és a gyermekudvar kötötte le. A vásár, állatmustra, főzőudvar és szakmai fórum mellett az újonnan felépült vágóhíd és húsfeldolgozó üzem avatóünnepsége a legkiemelkedőbb programpontnak számított, amelyen szintén nagyon sokan vettek részt.

Az ünnepségen Jéré Elemér, a csíkjenőfalvi Tercs közbirtokosság elnöke elmondta, az épület felépítésével lezárult egy szakasz, megvalósult az elsődleges cél, hiszen most már készen áll a vágóhíd és húsfeldolgozó. Új kihívás következik: hogy megtöltsék tartalommal a létesítményt, és a közösség javára fordítsák tevékenységét. Arról is beszélt, hogy egy közeli erdőrész neve ihlette a közbirtokosság és az üzem termékeinek Tercsi elnevezését.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szülőfalujában megvalósuló vágóhídról elmondta, azért kell ilyen létesítményeket felépíteni, a gazdaságot fejleszteni, hogy olyan feltételeket tudjanak itthon teremteni, hogy szülőföldön legyen érdemes tervezni a jövőt. Mint fogalmazott, ez az üzem a közösségünket erősíti, ébren tartja azt a hitet, hogy a szülőföldön erős közösségként megtudunk maradni.

A térség számára jelentős beruházás nem valósulhatott volna meg a magyar kormány hathatós támogatása nélkül. Mint korábban írtuk, a Pro Economica Alapítvány pályázata révén 850 ezer eurós támogatással segítették a felcsíki fejlesztést.

Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke az avatóünnepségen a felszólalását egy mondással kezdte, miszerint minden borjú megtalálja a maga mészárosát, amely azt is jelenti, hogy a hiszékenyeket és az álmodozókat mindig letaglózza a valóság. Ez az üzenet valójában egy figyelmeztetés a Baltikumtól a Balkánig terjedő közép-és kelet-európai, jólétre vágyó minden polgár számára.

Hozzátette, a kommunizmus bukása után ez a térség örömmel nyitotta meg gyakorlatilag ingyen a nyugati tőke számára több mint 160 milliós lakossági fogyasztópiacát, abban bízva, hogy a sokak által irigykedve csodált nyugat elhozza majd a jólétet. Az elmúlt három évtizedben az életminőség kétségkívül javult ezekben az országokban, ám mindannyian megtapasztaltuk, hogy a nyugati cégek a behozott tőkének többszörösét viszik ki innen. Tehát semmi okunk sem hiszékenynek, sem naivnak lenni, és összetéveszteni a jótékonykodást az üzlettel - hangsúlyozta. Hozzátette, a Világbank felmérése szerint 1990 és 2015 között Európa keleti feléből 25 millió fiatal munkaerő távozott Európa nyugati felébe, akiknek a képzési költsége ezermilliárd dollárt meghaladó összegbe került az itteni országok adófizetőinek. A következő 15 évben további 20 millió közép- és kelet-európai ember kivándorlását valószínűsítik a kutatások. Semmi okunk nincs álmodozónak lenni, hiszen napjainkra, munkaerőpiaci értelemben, Európa keleti fele biztosítja a nyugat-európai gazdaság működőképességét. Szerinte ezek ismeretében a térségben lévő országokban, az emberek iránt felelős állami politika legfontosabb teendője kellene legyen, hogy minden eszközzel erősítsék a szülőföld gazdaságilag megtartó erejét.

Hozzáfűzte, olyan gazdasági körülményeket kell teremteni, hogy mindazok számára, akik elvándoroltak, vagy tervezik, hogy elhagyják a szülőföldjüket, többé ne legyen észszerű távozni. „Jólét, biztonság, és az otthonosság érzete mindenki számára csak a szülőföldjén érhető el, ezt a célt szolgálja a Kárpát-medencében a magyar állam külhoni gazdaságfejlesztési programja, amely keretében a Pro Economica Alapítvány az elmúlt években több ezer romániai magyar agrárgazdálkodónak, és közel 100 egyéb, a szülőföldet gyarapító vállalkozásnak tudott támogatást nyújtani Romániában” – osztotta meg Kövér László.

Mint fogalmazott, Székelyföld él, és élni akar, a maga munkájából akar előbbre jutni, nem mások ellen, hanem önmagáért, a székely emberekért és családjaikért, a több mint ezer éve itt élő nemzeti közösségeinkért. „A ma avatandó üzem is ennek az életerőnek és tenni akarásnak az egyik eredménye” – mondta.

A létesítményt végül Gábor Zoltán szentszéki tanácsos, plébános, valamint Farkas Árpád helybéli plébános áldotta meg.

A gazdanap további szórakoztató programokkal folytatódott.