Hatvanhat év után újra magyar szobor áll Maroshévízen

Az ünnepségen beszédet mondott Gortvay István, Urmánczy Nándor unokája

Vasárnap negyedszerre szervezte meg a Dr. Urmánczy Nándor-emléknapot a személyiség nevét viselő maroshévízi egyesület. Az esemény fénypontja kétségkívül a neves történelmi személyiséget ábrázoló szobor leleplezési ünnepsége volt.

Egy feledésre ítélt emberre emlékezünk – hangzott el Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnökének beszédében a szoboravatáson. Urmánczy Nándor nevét, emlékét sokan megpróbálták kitörölni a magyarság tudatából, azért, hogy ne lehessen a mai és az utánunk jövő nemzedékek példaképe.

Elvitathatatlan, hogy Urmánczy Nándornak éppolyan joga volt arra, hogy szeretett hazájáért, nemzetéért küzdjön, amilyen joga volt Maroshévíz – Toplicza másik híres szülöttjének, Miron Cristeának harcolni a saját népe érdekeiért – hangsúlyozta Kövér László az avatóünnepségen. Ahogy Miron Cristea életének legboldogabb napja volt 1918. december 1., úgy Urmánczy is élete legboldogabb napjának nevezte, amikor hazatérhetett az újra Magyarországhoz tartozó Maroshévízre. Két ellentétes, de éppolyan jogos boldogság. Egyik népnek sincs joga a másik tisztelt személyiségét ellenségnek tekinteni. A nemzeti önazonossága senkinek nem lesz erősebb egy másik nép elnyomásával – hangsúlyozta Kövér. Nem a határok tologatása, hanem az egységes magyar nemzet megerősítése kell legyen most a cél – fejtette ki Kövér László.

Czirják Károly, a szoborállítás megálmodója úgy véli, az Urmánczy-szobor felavatásával Maroshévíz történelmet ír

A szoborállítás példaértékű egész Székelyföld számára

Izsák Balázs SZNT-elnök beszédében kijelentette: a maroshévízi szoborállítás hűségből, megmaradásból példát mutathat egész Székelyföldnek. Bizonyíték arra, hogy az eszmények nem tűnnek el akkor sem, ha egy település lakosságának alig negyedét teszi ki a magyarság. Jelenleg az eszmények, az értékek elveszése jelenti az egyik legsúlyosabb veszélyt Székelyföld, a székelység számára – ha a szobrot nézem, látom, hogy ezt a veszélyt is el tudjuk hárítani – fogalmazott Izsák.

Az ünnepségen beszédet mondott még Gortvay István, Urmánczy Nándor unokája, és László Tamás, a testvérváros, Budapest XV. kerület polgármestere is. Felszólalt Czirják Károly, Urmánczy Nándor tevékenységének kutatója, valamint Maroshévíz helytörténésze is, aki megálmodója volt a szoborállításnak, és aki nélkül nem is állhatna az alkotás, “hátát a templom szentélyének vetve”, ahogy az egyik beszédben elhangzott. 1945 óta, azaz az egykor a főtéren álló székely katona szobrának lerombolása óta ez az első magyar személyiséget ábrázoló alkotás Maroshévízen. Valami elkezdődött… - mondta az egyik szónok.

A Blaskó János szobrászművész által készített Urmánczy-mellszobrot Kövér László leplezte le, majd számos közéleti személyiség és intézmények képviselői helyeztek el koszorúkat az alkotás talapzatánál. Koszorúzott többek között Füzesi Oszkár bukaresti magyar nagykövet, Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul, Urmánczy örmény gyökereinek köszönhetően pedig Nelly Matevossian, Örményország bukaresti nagykövetségének képviselője is.

A szobrot Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke leplezte le

Urmánczy Nándor, Toplicza legnagyobb magyarja

Urmánczy Nándor a századelőn, az első világháború végéig és az ország széteséséig országgyűlési képviselőként küzdött a haza és ezen belül Székelyföld felemelkedéséért, számos megvalósítás, mint a székely körvasút létrehozása is nevéhez kötődik. A háború végén az ország szétesésének veszélyét látva alapította meg a Székely Nemzeti Tanácsot, majd ezt követően hozzájárult a Székely Hadosztály felállításához. Trianon után élete végéig harcolt az elszakított területek visszaszerzéséért. Nevéhez fűződik a Nemzeti Hiszekegy az ő indítványozására született, az Ereklyés Országzászló mozgalom is. 1940-ben, Észak-Erdély visszacsatolása után hazatért, és szülővárosában halt meg.