Fotó: Bús Ildikó
Tízméteres árbocra vonták fel kedden Baróton a székely zászlót a református templom előtti téren.
2013. március 05., 21:292013. március 05., 21:29
2013. március 05., 21:492013. március 05., 21:49
Délután fél hatra hívták össze Barót és Erdővidék lakosságát a szervezők: az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt, a Székely Nemzeti Tanács és a Székely Társalgó Egyesület, a több mint ötszáz résztvevő pedig békésen várakozott az esemény megkezdéséig, hiszen megcsúsztak a programmal. A háromszéki sajtó nagy része távol maradt a zászlófelvonástól, de a központi román média képviselői már kora délután megjelentek közvetítő autóikkal a helyszínen és egymást váltották a bejelentkezések, amelyekben alig száz résztvevőről számoltak be.
Szép Béla főszervező, az EMNP baróti elnöke már délelőtt azt nyilatkozta, óriási székely zászlót húznak fel a templom elé, az 5x3 méteres lobogó a székelyek jogainak jelképe. A szervezők egy fekete táblára írták fel azokat a jogokat, melyeket a székelységnek ígért a román állam 1918-ban Gyulafehérváron. Eszerint a nemzeti kisebbségeknek az alkotmány 6. cikkelye garantálja, hogy jelképeiket szabadon és korlátozás nélkül használják.
A rendezvényt a Székely Önkéntesek terén tartották, amelynek névadását megtiltották a hatóságok, kedden délután mégis kitették a táblát. A felszólalók sorát a baróti református egyházközség lelkésze, Krizbai Imre nyitotta meg, aki a székelység történelmének fontos eseményeit sorolta fel, majd a Székely Nemzeti Tanács zászlaját mutatta be, mely körül sok tévhit hangzott el az elmúlt napokban. A lelkészek közös áldását követően székelyruhás fiatalok húzták fel a tíz méteres árbocra a zászlót, a haza és a székely nemzet nevében.
A zászlófelhúzáson jelen volt Barót polgármestere, Lázár Kiss Barna is, aki a szervezők első hívó szavára igent mondott és a rendezvény mellé állt. Nemcsak támogatta, hanem segítette is, hiszen mint mondta, a székelység legfontosabb és legtermészetesebb joga, hogy szülőföldhöz kötődő jelképeit bárhová kitűzze. A városvezető felidézte a kommunizmus korát, amikor tiltották a magyar szót, a himnusz éneklését és a jelképek használatát, de reményét fejezte ki, hogy azok az idők végérvényesen lejártak. „Nem tilthatja meg senki, hogy a városmenedzser ne tudjon magyarul. Továbbra is az az álláspontom, hogy egy 95 százalékban magyarlakta településen a közalkalmazottaknak kell tudni magyarul. Mindenki tudja, a székely zászló ma is leng a baróti városházán és ez mindig így lesz, annak ellenére, hogy én is kaptam átiratot a prefektusról. A zászló marad, amíg a törvény nem tiltja azt. Azt tartom, amit a törvény nem tilt, azt szabad.
A polgármester után a kisbaconi illetőségű Benedek Erika, EMNP-s megyei önkormányzati képviselő szólalt fel, aki az ünnepek jelentőségéről beszélt.
Az óriási székely zászló felvonása rendbontás nélkül zajlott, bár az esemény ideje alatt a román televíziók élőben közvetítették és kommentálták az eseményeket. A főszervező Krizbai Imre erre is felhívta a figyelmet, külön üdvözölte a sajtó munkatársait és az igazságos tájékoztatásra kérte fel őket.
Krizbai Imre a Székelyhon.ronak elmondta, nem tartanak attól, hogy bármilyen következménye is lenne a zászló kitűzésének a főtéren. Szerinte Európa a modern Európa útját járja, melyben mindenki élhet a jogaival. „Se többet se kevesebbet nem akarunk, mint az önrendelkező kis népek Európában, és sajnáljuk, hogy az egyik volt miniszter fenyegetőzik. Ez az idő lejárt, Sértő ahogyan viselkednek” – hangsúlyozta a főszervező.
A marosvásárhelyi autonómiatüntetéssel kapcsolatosan a lelkész kifejtette: készítettek egy kiáltványt a Csapó József-féle autonómiatervezetből és ebben benne van az is, hogy a románoknak is milyen képviseletük lenne, illetve milyen szabályok erősítik majd a székelyföldi létüket.
Újabb látványossága van a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Sugásfürdőnek: megnyílt a Vadon Egyesület látogatóközpontja, amely látványosan és játékosan oktatja természetismeretre a gyerekeket.
A Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház sebészeti osztályának új laparoszkópos tornyát már egy daganateltávolító műtétnél is használták. A kórházban 2017 óta végeznek hasonló jellegű beavatkozásokat.
Mazsorettek, táncosok és tornászok veszik birtokukba a kézdivásárhelyi Kicsid Gábor Sportcsarnokot szombaton délután, a Kézdi Kupa nevet viselő tánc- és tornaverseny kiírásán.
A történet főszereplői Mása és Tánya, mindketten rajonganak Csehov művészetéért. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház pénteken és szombaton 19 órától játssza legújabb, Mikor lesz nyár? című előadását.
Több mint húszmillió euró értékű beruházás megalapozása zajlik Sepsiszentgyörgy északi kijáratánál: itt épül a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) új kampusza. Tonk Márton, az egyetem rektora beszélt a munkálatokról a Székelyhonnak.
Különleges eseménnyel készül virágvasárnapra Az emberek inspirálnak nevű egyesület. A zabolai Mikes-kastély egyik épületében nemcsak a tojásfestés titkaiban mélyülhetnek el az érdeklődők, hanem kevésbé szokványos zenei élményben is részük lehet.
A Madrigál kórus nyitja, a Gipsy Kings együttes koncertje zárja az idei rendhagyó sepsiszentgyörgyi városnapokat, a fesztiválhétvégén pedig napi három nagyszínpadi koncerttel kényeztetik a közönséget, derült ki a szervezők csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A Sepsiszentgyörgyről deportált zsidók emlékének szentelt botlatókövek feliratozásába is belekötött a hírhedt nacionalista, Dan Tanasă. Újfent a feliratok sorrendjét nehezményezte: nem az állam nyelve az első.
A világ egyik legismertebb és legelismertebb magyar tudósának, Kőrösi Csoma Sándornak, a tibetisztika megalapítójának élete és munkássága előtt tisztelegve április 10–12. között Csomakőrösön és Kovásznán rendezik meg a hagyományos Csoma Napokat.
A Tudományok házában a modern technológia segítségével interaktív módon szemléltetik majd a természeti jelenségeket, a fizika törvényeinek működését. A tudomány különböző ágazataiba is bepillantást nyerhetnek a tanulók.
szóljon hozzá!