Fotó: Bús Ildikó
Tízméteres árbocra vonták fel kedden Baróton a székely zászlót a református templom előtti téren.
2013. március 05., 21:292013. március 05., 21:29
2013. március 05., 21:492013. március 05., 21:49
Délután fél hatra hívták össze Barót és Erdővidék lakosságát a szervezők: az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt, a Székely Nemzeti Tanács és a Székely Társalgó Egyesület, a több mint ötszáz résztvevő pedig békésen várakozott az esemény megkezdéséig, hiszen megcsúsztak a programmal. A háromszéki sajtó nagy része távol maradt a zászlófelvonástól, de a központi román média képviselői már kora délután megjelentek közvetítő autóikkal a helyszínen és egymást váltották a bejelentkezések, amelyekben alig száz résztvevőről számoltak be.
Szép Béla főszervező, az EMNP baróti elnöke már délelőtt azt nyilatkozta, óriási székely zászlót húznak fel a templom elé, az 5x3 méteres lobogó a székelyek jogainak jelképe. A szervezők egy fekete táblára írták fel azokat a jogokat, melyeket a székelységnek ígért a román állam 1918-ban Gyulafehérváron. Eszerint a nemzeti kisebbségeknek az alkotmány 6. cikkelye garantálja, hogy jelképeiket szabadon és korlátozás nélkül használják.
A rendezvényt a Székely Önkéntesek terén tartották, amelynek névadását megtiltották a hatóságok, kedden délután mégis kitették a táblát. A felszólalók sorát a baróti református egyházközség lelkésze, Krizbai Imre nyitotta meg, aki a székelység történelmének fontos eseményeit sorolta fel, majd a Székely Nemzeti Tanács zászlaját mutatta be, mely körül sok tévhit hangzott el az elmúlt napokban. A lelkészek közös áldását követően székelyruhás fiatalok húzták fel a tíz méteres árbocra a zászlót, a haza és a székely nemzet nevében.
A zászlófelhúzáson jelen volt Barót polgármestere, Lázár Kiss Barna is, aki a szervezők első hívó szavára igent mondott és a rendezvény mellé állt. Nemcsak támogatta, hanem segítette is, hiszen mint mondta, a székelység legfontosabb és legtermészetesebb joga, hogy szülőföldhöz kötődő jelképeit bárhová kitűzze. A városvezető felidézte a kommunizmus korát, amikor tiltották a magyar szót, a himnusz éneklését és a jelképek használatát, de reményét fejezte ki, hogy azok az idők végérvényesen lejártak. „Nem tilthatja meg senki, hogy a városmenedzser ne tudjon magyarul. Továbbra is az az álláspontom, hogy egy 95 százalékban magyarlakta településen a közalkalmazottaknak kell tudni magyarul. Mindenki tudja, a székely zászló ma is leng a baróti városházán és ez mindig így lesz, annak ellenére, hogy én is kaptam átiratot a prefektusról. A zászló marad, amíg a törvény nem tiltja azt. Azt tartom, amit a törvény nem tilt, azt szabad.
A polgármester után a kisbaconi illetőségű Benedek Erika, EMNP-s megyei önkormányzati képviselő szólalt fel, aki az ünnepek jelentőségéről beszélt.
Az óriási székely zászló felvonása rendbontás nélkül zajlott, bár az esemény ideje alatt a román televíziók élőben közvetítették és kommentálták az eseményeket. A főszervező Krizbai Imre erre is felhívta a figyelmet, külön üdvözölte a sajtó munkatársait és az igazságos tájékoztatásra kérte fel őket.
Krizbai Imre a Székelyhon.ronak elmondta, nem tartanak attól, hogy bármilyen következménye is lenne a zászló kitűzésének a főtéren. Szerinte Európa a modern Európa útját járja, melyben mindenki élhet a jogaival. „Se többet se kevesebbet nem akarunk, mint az önrendelkező kis népek Európában, és sajnáljuk, hogy az egyik volt miniszter fenyegetőzik. Ez az idő lejárt, Sértő ahogyan viselkednek” – hangsúlyozta a főszervező.
A marosvásárhelyi autonómiatüntetéssel kapcsolatosan a lelkész kifejtette: készítettek egy kiáltványt a Csapó József-féle autonómiatervezetből és ebben benne van az is, hogy a románoknak is milyen képviseletük lenne, illetve milyen szabályok erősítik majd a székelyföldi létüket.
Fokozottan ellenőrzik a gyalogosokat Kovászna megyében az előttünk álló héten – olvasható a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság közleményében.
Székelyek – Örökölt vonások címmel nyílik kiállítás október 21-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A több száz tárgyat felvonultató tárlat többet ad a sztereotípiáknál: megmutatja a székely kultúra sokszínűségét, dinamikáját.
Prihoda Judit festőművész, grafikus és Szigeti Edit természetfotós vadillusztrációiból készült kiállítással kezdődött meg pénteken az idei Székelyföldi Vadásznapok rendezvénysorozata.
Pákéban Lajos és Julis már szinte családtag lett Szabóék portáján, mindketten „besegítenek” a tökök eladásába. A portán kirakott 42 féle tök színes látványa vonzza a vásárlókat, akik becsületkasszába fizethetik be a portéka árát.
Több videó is felkerült a Facebookra a nagy területen pusztító zágoni tűzről, egyiken hatalmas lángok, tűzoltás, segédkező helybéliek láthatók, a másikon pedig már a romok. Időközben összefogás indult a károsultak megsegítésére.
Az Iskola másként program keretében szívesen látnak diákcsoportokat, minden hónap második szombatján pedig nyílt napokat tartanak Szépmezőn. A menhelyen jelenleg 121 kutya vár örökbefogadóra.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba helyeztek egy 15 éves fiatalt Sepsiszentgyörgyön – közölte a Kovászna megyei rendőrség. A fiatal ittasan, jogosítvány nélkül, lopott autóval próbált elmenekülni a hatóságiak elől.
Elektromos rövidzárlat okozott tüzet egy zágoni háztartásban csütörtökön este. A lángokat több mint húsz tűzoltó fékezte meg, a beavatkozás megközelítőleg öt órán át tartott.
Közel 40 millió forintos támogatást hozott Nacsa Lőrinc magyar nemzetpolitikai államtitkár a háromszéki Nagyborosnyóra, a református templom legsürgősebb problémáinak orvoslására.
Befejeződött az építkezés azon az Olt-parti területen, amelyet a református egyház a sepsiszentgyörgyi önkormányzattól kapott csaknem 25 éve. A terület megtelt hiánypótló intézményekkel, csütörtökön utolsóként a Szamaritánus házat avatták fel.
szóljon hozzá!