Miért gyengék az országos felmérés eredményei románból? – szakembereket kérdeztünk

A nyolcadik osztályt végzettek esetében az országos felmérőn elért eredmények alapján egy számítógépes rendszer segítségével sorolják be a kisdiákokat szakközépiskolába vagy gimnáziumba – aki szakiskolába készül, annak nem szükséges a kisérettségi. Ebből a szempontból tehát egyáltalán nem mindegy, hogy milyen jegyet érnek el a diákok román nyelvből és irodalomból, matematikából, illetve anyanyelv és irodalomból. A gyerekek személyiségfejlődése és komfortérzete, vagy ha úgy tetszik, életminősége és a társadalmi beilleszkedés, együttélés szempontjából azonban talán még ennél is fontosabb, hogy évről évre kimutatható: nagyon nagy a különbség a magyar anyanyelvű gyerekek román és magyar vizsgaeredménye között. Több esetben előfordult, hogy míg magyarból 9-es körüli eredményt ért el egy diák, addig románból alig haladta meg az 5-öst.

Csigalassúságú munkatempó

„Rég próbálkozunk, hogy elérjük, a nem román anyanyelvű diákok számára külön tantervet dolgozzunk ki és ültessünk gyakorlatba, azaz más tanterv alapján oktassuk és kérjük számon a magyar osztályokban tanuló diákokat, mint a román osztályokban tanulókat. Ez egyébként szerepel is az érvényben levő 2011-es tanügyi törvényben, de kivitelezése roppant lassú ütemű. Az 1–4. osztályosok számára elkészült a speciális tanterv és módszertan, tehát a kérdést az elemi oktatásban sikerült megoldani, következik az 5–8. osztály, majd legvégül a 9–12. A nyolcadikosok felmérőjének vizsgatételeit értelem szerint az érvényes tanterv alapján dolgozzák ki, és mivel még nem jutottunk el a 8. osztályig a nem anyanyelvi román tantervvel, ezért ez továbbra is nagy gond” – fejtette ki lapunk érdeklődésére a tanügyminisztérium kisebbségi osztályának igazgatója, Szőcs Domokos. Hozzátette, ha azonban ez majd megtörténik – a jelenlegi ütem szerint még legalább négy év, amíg kidolgozzák az 5–8. osztályosok speciális román tantervét –, és akkor is sokkal gyengébb lesz a magyar diákok román jegye, mint a magyar, akkor majd meg kell vizsgálni egyéb okokat is, hogy miért nem tudnak, vagy nem akarnak románul megtanulni a magyar gyerekek.

A tartalmi kínálaton kell változtatni

A témával már több mint tíz éve foglalkoznak a Sapientia-EMTE csíkszeredai oktatói, Tódor Erika Mária és társai, több tanulmányt készítettek és tettek közzé, folyamatosan arra törekszenek, hogy meghallgattassanak, mindeddig kevés sikerrel. „Ez egyrészt oktatáspolitikai, másrészt nyelvpedagógiai kérdés. A magyaroktól ugyanazt várják el, mint a románoktól, márpedig ha közvetlen környezete nem román anyanyelvű, akkor 8. osztályig nem tudja elsajátítani. A gyerekek nem buták, és az sem merül fel, hogy nem akarnak tanulni, hanem új tanítási mód és tartalom szükséges. Elsőként a beszélt nyelvet kellene elsajátítaniuk, de az iskolában egyből irodalmi szövegekkel és nyelvtannal bombázzák őket, ez paradoxon a nem román anyanyelvűek esetében. Az oktatás tartalmi kínálata nem kedvez a sikerélménynek, nem a koruknak megfelelően szólítja meg a diákokat. Megszakad a módszer hatékonysága és a kommunikáció, így a kudarcélményt magukkal viszik és az egyre fokozódik” – mondta a szakember.

A románt kezeljék idegen nyelvként

A pedagógus szerint az oktatási rendszernek és irányítóinak el kell fogadniuk azt, hogy a magyar gyerekeknek nem a román az anyanyelvük, és sokan csak és kizárólag az iskolában tanulják a románt, mégis azt várják el tőlük, hogy anyanyelvi szinten kezeljék. „Ez pedagógiai abszurditás, mert nem lehet ugyanazokkal az eszközökkel mérni az anyanyelvű és a nem anyanyelvű diákot” – fogalmazott Tódor Erika Mária. Ugyanezen a véleményen van a Bolyai Farkas Gimnázium romántanára, Nagy Judit is, aki szerint 8. osztályig a románt idegen nyelvként kellene oktatni a magyar diákoknak, éppúgy, mint az angolt vagy a németet. „Kilencedik osztálytól már nem, hogy ne kerüljenek hátrányba a román anyanyelvű társaikkal szemben, de 5. osztályban nagyon nagy szakadás tapasztalható. Az elemiben más a helyzet, mert a tanító nénik számára készültek CD-k a román, mint idegen nyelv oktatására, a kolozsvári Elena Platon és csapata dolgozta ki a módszertant” – mondta a katedravezető. Arra a kérdésünkre, hogy mindezt figyelembe véve, akkor a magyar vagy a román anyanyelvű romántanár lenne jobb a gyerekek szempontjából, elmondta: amennyiben a jelenlegi helyzetet és tantervet vesszük figyelembe – márpedig úgy tűnik, hogy még évekig így marad –, akkor az a román ajkú tanár lenne a kívánatosabb, aki tisztában van a magyar diákok lemaradásával, le tud „alacsonyodni” az ő szintjükre, és így próbálja meg felzárkóztatni őket, tehát kiváló pedagógiai érzékkel kell rendelkeznie.