Mi történhetett Kézdiszentléleken és miért?

Könyvet írna háromszéki tapasztalatairól az előadótanár, aki úgy vélte, az Epigon program Európai mentalitások című pedagógusképzési projektje után, hogy bár a mintegy hétszáz, a helyszínen oktatott személy fantasztikusan nyitott és elképesztően együttműködő volt, maga a helyi társadalom hajlamos az intoleranciára, mert ezt a viselkedésmintát történelmileg örökölte. „A nyilvánvalóan konfliktuális általános helyzetre nem dolgozott ki megoldási stratégiákat  az állam. A magyar, egyszerű emberek a mindennapi életükben a romákkal való kapcsolatban erősen toleránsak. Tapasztalataim szerint igyekeznek elfogadni a cigányokat. Így a pedagógusok is, akiknek szándékuk megváltoztatni a romák gondolkodását is. A gond azonban az, hogy kevésbé, vagy egyáltalán nem támogatottak az állami intézmények által. Nem adnak megoldást a hatóságok a társadalmi polarizáltságára. Egyébként olyan alaposan kidolgozott stratégiákra lenne szükség, ami országos szintű és nagy anyagi befektetéseket igényel. Ráadásul hosszútávú, ez azonban nem megvalósítható egyetlen generáció által – hangsúlyozta a szakember.

Mariana Boca a három éves projektmenedzseri és előadói tapasztalata során többször hangsúlyozta, hogy a háromszéki kisebbség (cigányság) és többség (magyarság) közti feszültségek előbb utóbb konkrét konfliktusokhoz vezethetnek. Ezek pedig akár tragédiákba is torkollhatnak. Úgy vélte, a kézdiszentléleki – feltételezhetően önbíráskodási – eset a vártnál is előbbre hozta meglátásait.

Értelmezése alapján a háromszéki konfliktualitás, mint mentális állapot, a történelmi múlt, illetve a benne megélt negatív kollektív tudat eredménye. Nyilvánvaló, hogy itt egy széleskörű és élmélyült konfliktualitásról beszélünk – mutatott rá. Az irodalomelméleti és kommunikáció szakos egyetemi előadótanár leszögezte, hogy egy kívülálló személy számára is nyilvánvaló tény például a sepsiszentgyörgyi társadalom polarizáltsága.

„Már először járva a megyeszékhelyen nyugtalanítónak és előrejelzés értékűnek tűnt a városközeli cigánytelep léte. A XXI. századi körülmények közt élő sepsiszentgyörgyiek és a középkori életfeltételek között elszigetelten, de mégis a városban élő romák közötti kirívó a különbség. Ráadásul ezt a súlyos társadalmi, szociális és anyagi különbséget egy elkülönített, csak a számukra és a közelükben működtetett oktatási intézmény is erősíti.” Mariana Boca elmondta, hogy bár gyakorta látogatta az Őrkőt, soha nem mert megállni autójával a környéken, mert mindenütt sorsukkal elégedetlen és dühös embereket látott. Szerinte lehetetlen, hogy ne szüljön valós konfliktusokat egy ilyen helyzet.

„Előrelátható, hogy a polaritás, a szegregáció és az öröklött negatív kollektív tudat konfliktusokhoz vezethet.  Kétségtelen, hogy a kisebbség és többség aránya teljesen máshogy alakult a történelem folyamán Háromszéken, mint például Brăilán, ahol a mérsékelt asszimiláció jelensége valósult meg. Azonban itt ennek az ellentéte, az elszigetelődés, a szegregáció. A felgyűlt tapasztalatok negatív kollektívtudatot eredményeztek. A negatív emlékezet pedig drámai helyzetekben előhívódik, mintegy ürügyként szolgál a hosszas, vélt vagy valós sérelmek megtorlásakor. ” 

Erre a helyzetre több megoldást is kitaláltak már, például az Egyesült Államokban. Mint köztudott a második világháború után súlyos, szegregációs viszonyok között éltek a négerek, akiknek a tömegközlekedéstől az oktatásig, a szórakozásig a fehérektől külön helyszíneken volt joguk társadalmi életet élni. J. F. Kennedy elnök nevéhez fűződik az az intézkedéscsomag, amely affirmativ action néven került be a köztudatba. Ezt 1961-ben az egyenlő foglalkoztatási esélyek garantálásának érdekében foglalták rendeletbe. A rendelet megfogalmazza, hogy a felvételt, alkalmazást illető gyakorlatban a faji előítélet-mentességet garantáló megerősítő, a szegregációt meghaladó tevékenységekre van szükség. A legfontosabb, az elnök meggyilkolása után is működésben tartott intézkedés az oktatást célozta meg. Ennek következménye volt a Barack Obama 2009-es megválasztása is. Az Amerikai Egyesült Államok nem fehér bőrű elnökét azok a generációk választották meg, akik már ebben az új tankönyvekkel és esélyegyenlőséggel működtetett tanügyi rendszerben nőttek fel – magyarázta Boca. Következtetésképp, magában a konfliktuális helyzetek meglétében és így ok-okozati szinten a konfliktusokban is nagy a felelőssége az államnak, hiszen ezeket a például Romániában jelenlévő többség-kisebbség viszonyokat csakis központilag lehetne rendezni.

A magyar, budapesti felmenőkkel rendelkező előadótanár először csupán azért érkezett Háromszékre projektjével, hogy megismerje a székelyeket, és megtanulja ősei nyelvét, azonban a nyelvtanulás sikertelen kísérletnek bizonyult a sok képzés közepette. Mégis sikernek és maximális élménynek könyveli el, a mintegy hétszáz, a megye minden területéről érkezett pedagógussal három évig eltöltött időt. Úgy érzi, ezek által a nyitott és együttműködő személyek által, akik minden nemzetiséget tanítanak, előrébb vihető az európai mentalitásváltás és főképp a diszkriminációmentes gondolkodás ügye.