
Idén is mókásnak ígérkezik a kézdivásárhelyi téltemetés
Fotó: Kocsis Károly
Úgy tűnik, az időjárási körülmények idén a szervezők kezére játszanak, hiszen most igazi tél honol Kézdivásárhelyen. Ezt, mármint a telet tervezik eltemetni szombaton a torjai hagyományőrzők és a Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés tagjai.
2025. február 20., 17:282025. február 20., 17:28
A farsangi vigadalom helyszínét ezúttal is a céhes város főtere képezi, ahol tavaly kevésbé kedvezett hozzá az időjárás, hiszen alig lehetett havat találni. Most viszont minden feltétel adott egy vérbeli téltemetéshez.
A gyülekező helyszínéül ezúttal is a helyi turisztikai iroda előtti sáv van kijelölve, ahová szombaton 11 órára várnak minden érdeklődőt – tájékoztatott a Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés részéről Tóth László. A szervezők mellett remélhetőleg ott lesznek Torja, Nyujtód, Lemhény, Bereck és Kézdivásárhely hagyományőrzői is, ki lovon, ki lovas szekéren, ki gyalog. Nem marad el a menyasszony, a vőlegény és ilyenképpen a házasságkötés sem, miközben a farsangi hangulat biztosításáról belevaló zenészek gondoskodnak.
A farsangolók végigvonulnak a főtéren, magát a telet a Vigadó Művelődési Központ előtt temetik el jelképesen, vidám rigmusok kíséretében. Ezt követően a maszkurákat zsíros kenyér, meleg tea, forralt bor várja a Borudvarban – tudtuk meg Hegedűs Ferenctől, a szervező civilszervezet másik oszlopos tagjától.
Amikor az emberek „egymáshoz surolódnak”
A farsang szó német eredetre vezethető vissza: „faseln”. Csivitelést, fecsegést, egyáltalán vidámságot jelent. Erdélyben a középkorra tehető a kialakulása, s e régió (Kézdiszék) semmiben sem maradt le, sőt hagyományokban mesze túlmutat az európai szokáskörön.
A reformáció idején a német hitújítók vallási okokból igyekeztek visszaszorítani a népünnepélyt, amely csak a 20. század elején éledt újjá. Hogy a reformációkor milyen eszközökkel tilalmazták a farsangot vidékünkön, arról írásos dokumentumok nincsenek. Ám arról már vannak, hogy a 19. század elején milyen hivatalos rendeletek, körlevelek íródtak, amelyeket Kézdiszék minden falujában minden vasárnap a templom előtt a falubíró felolvasta. 1813: „a Maszkarás Bálok, közönséges táncok, vigasságok sokuk ne legyenek, mert olyan alkalmatossággal az Emberek összeborulnak, és egymáshoz surolódnak. Egymást kézzel illetik, egymásnak leheletit bészívják, és így egyetlen egy ember által egész sokasságok eltölthetnek betegséggel. Mindenütt az Isten az ő büntető ostorát az országunkban ki kezdette mutatni, ekkor nekünk hivalkodó vígasságok Tántzoktba, dorbézolásokba elegyedni igen illetlen, rút és gyalázatos dolog volna.”
Salamon Ferenc: Itt a farsang, áll a bál (Székely Hírmondó, 1999/1.)
Gyalog próbált menekülni a rendőrök elől egy ittas férfi szombaton Sepsiszentgyörgyön. A napját őrizetben töltötte.
Három az Isten igaza, gondolta az illyefalvi önkormányzat, és február 14-én háromszor is eltemette a farsangot, hogy biztos legyen a dolog: Sepsiszentkirályon kezdte, Illyefalván folytatta és Aldobolyban fejezte be.
Harmadízben is tüntetésre hívta a sepsiszentgyörgyieket Fazakas Péter, az adóterhek elleni tiltakozások szervezője, miután az Antal Árpád polgármester által három héttel korábban megígért adócsökkentések nem történtek meg.
Kétszámjegyű visszaesést könyvelhetett el a belföldi turizmus Háromszéken. Míg a külföldi utazások iránti kedv töretlen, a helyi szolgáltatók égető szükségét érzik az új attrakcióknak és egy egységes kártyarendszernek, amely helyben tartaná a látogatókat.
Házkutatással indult a kedd reggel egy 29 éves, Bákó megyei férfi számára, akit online autóalkatrész-értékesítés ürügyén elkövetett csalással gyanúsítanak. A rendőrök a lakásán jelentek meg, majd az akciót követően 24 órára őrizetbe vették.
Nem szabad félni a jogainkért való kiállástól – üzenték a Magyar Polgári Erő vezetői szerdai sajtótájékoztatójukon. A politikusok az adóterhek miatti székelyföldi tüntetések mellett a sportvilágban tapasztalható magyarellenességre is reagáltak.
Vetített képes előadásra várják a közönséget csütörtökön 18 órára a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeum kiállítótermébe. Vargha Mihály főigazgató a Székely Nemzeti Múzeum 150 éves történelmét eleveníti fel.
Mi a teendőnk, ha gazdátlanul kószáló lóval vagy szamárral találkozunk a város területén? A kérdés nem a valóságtól elrugaszkodott, hiszen ebben a fura jelenségben már többször volt részük a sepsiszentgyörgyieknek. Kézdivásárhelyen kevésbé.
Meghatározatlan ideig szünetel a közvilágítás Barót jelentős részén, valamint Felsőrákoson, Köpecen és Miklósváron. A polgármester szerint a városnak évek óta problémái vannak az áramszolgáltatóval a villanyórák leolvasása és a számlázás miatt.
Szokatlan jelenetet rögzített telefonjával egy kézdivásárhelyi lakó: a videón a két róka sétál és nézelődik egy lakóház tetején, a városközponttól nem messze. Az állatok láttán a többség jót derül, de vannak, akiket inkább aggaszt a bátorságuk.
szóljon hozzá!