Háromkút: megközelítés kérdése

Az egy hónappal ezelőtti helyzethez képest jelentős a javulás Háromkúton: az utat egészen az iskola épületéig járhatóvá tették, és kis bátorsággal még jó háromszáz métert lehet továbbhaladni a településen – mindaddig, míg a patak teljesen ki nem mossa az utat a lábunk alól. Onnan tovább már csak jó terepjáróval és figyelmes vezetéssel lehet eljutni a falu felső felébe.

A falu gondnokának közbenjárásával, Gyimesközéplok polgármesteri hivatala felhívására, Hargita megye tanácsa és a helyi tanács, valamint több cég és magánszemély is dolgozik a károk helyreállításán – mondta el a Hargita megyei tanács elnöke, Borboly Csaba. A károk felmérése megtörtént, az utakon és hidakon okozott károk értéke a becslések szerint eléri a 10 500 ezer lejt. A határvita ellenére Hargita Megye Tanácsa tartalékalapjából a 2010/942-es számú elnöki rendelettel 15 000 lejt utalt ki Gyimesközéplok polgármesteri hivatalának a károk helyreállítására. A háromkúti lakók most már csak abban reménykednek, hogy nekik is jut az összegből. A közigazgatásilag Gyimesközéplokhoz, egyházilag és egészségügyileg Gyergyószentmiklóshoz, tanügyi szempontból Hidegséghez tartozó település néha sok szék között a földön találja magát, mondja Imre Anna tanítónő.

Igény van a háromkúti magyar oktatásra, ez pillanatig sem lehet kérdés: a mindössze 165 lelket számláló lakosság 25 óvodás- és kisiskolás korú gyerekkel büszkélkedhet. Imre Anna tanítónő ősszel hét gyerekekkel kezdené az összevont osztályt: két elsős, két másodikos, egy harmadikos és két negyedik osztályos iratkozik az iskolába, valamint 18 kisgyerek az óvodába. Már ha lesz ahová, hiszen a rozoga, korhadt, néhol már veszélyessé váló iskola nem tudni, meddig áll még a lábán.

Az 1982-ben létesült építmény első ránézésre inkább hasonlít egy fásszínhez, mint egy olyan épülethez, amelyben oktatás zajlik, és az eddigi közel harminc éve alatt semmiféle felújításban nem részesedett. A magyar oktatás megszűnését jósló hírre Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester is ellátogatott Háromkútra, és építészeti szemmel tekintve az épületre, megállapította, a teljes felújítás legalább 200 000 lejt igényelne. Annácska tanító néninek eddig a jó szándékú adományokból 600 lejt és 20 000 forintot sikerült összegyűjtenie, mondja mosolyogva.

A Hargita megyei tanács elnöke úgy látja, amíg a terület jogi helyzete tisztázatlan, addig nem lehet lépni a felújítás ügyében. Bár a felújítás, illetve az újraépítés pénzügyi fedezetére megvannak a tervek, pályázati pénzekből, helyi és megyei forrásokból, amíg nem sikerül tisztázni a terület jogi helyzetét, addig csak az iskola működéséhez legszükségesebb javításokat van lehetőség elvégezni – nyilatkozta az elnök. A területi vita rendezése nem egyszerű, a tanítónő emlékei szerint régen mindenki saját igénye szerint, minden hivatalos papír nélkül kertelte be a területeket.

Az iskola épületének felújítása nem csak a gyerekek számára fontos, ugyanis ez jelenti a falu kulturális életének is a központját: itt adják elő a kicsik az ünnepi előadásaikat, itt zajlanak a Szent János-napi búcsú lényeges mozzanatai, de ez az a hely is, ahol esküvőkön, keresztelőkön egy asztal mellé ülnek az ünneplők.

A napokban Háromkútra látogató Bajtai Erzsébet a vállalkozók összefogásában látna eredményt. „Együttérzésre van szükség azok között, akiknek megélhetést, sőt meggazdagodást jelentettek a háromkúti erdők” – fejtette ki véleményét a nagykövetné asszony, kezdeményezve, hogy az egykor hasznot húzó vállalkozók most egy keveset csöpögtessenek a háromkúti közösségnek is.

Tekintse meg galériánkat!