Gazdálkodni nem szégyen

Zsók László biztos megélhetést lát a gazdálkodásban

A 24 éves dánfalvi gazda otthon fogad. Amint mondja télen van idő a beszélgetésekre is, tavasztól őszig azonban a gazdaság köti le minden idejét. Nem számít, tél vagy nyár, hétköznap vagy hétvége, a gazdának olyan feladatai vannak, amik a szigorú napirendet megkövetelik tőle.
László egy negyven tehenes farm tulajdonosa, így hajnali ötkor már az istállóban kell lenni. Igaz, a korai munkakezdésnek eredménye is van, hiszen nyolc órára már be is fejeződik a reggeli program. Havonta 6–7 ezer liter tejet adnak el, a nyári időszakban ennél is nagyobb a mennyiség.

A tej értékesítésével eddig nem voltak gondok – mondja a gazda. A csíkszeredai tejgyárral dolgoznak együtt. Nagytermelőként 1 lejes árat kap egy liter tejért, a kisebb gazdák azonban ennél kevesebbért tudják leadni – jegyzi meg. A tejár kapcsán beszélgetve, szóba kerül a gazdaegyesület is. A fiatal gazda szerint az egyesület által a faluban működtetett tejcsarnoknak köszönhetően, a nagy létszám következtében, a kisebb gazdák magasabb felvásárlási árat tudtak kialkudni, azokhoz a gazdákhoz képest, akik egy-egy tehén tejét viszik más csarnokba. Egyébként a gazdák között nem túl nagy az együttműködés, legutoljára a sepsiszentgyörgyi gazdatüntetéskor volt közös gazdamegmozdulás – emlékszik vissza a gazda. Mivel biztosított a felvásárlás, saját feldolgozóban nem is gondolkodik.

Bizonytalanság van az ágazatban

Zsók László úgy véli, az ágazatban a legnagyobb gondot éppen a kiszámíthatatlanság okozza. Véleménye szerint nehéz hosszú távon tervezni. Jó példa erre, ami az utóbbi időben történt a szarvasmarha-támogatások kapcsán. Sok gazda csak kényszerből, a támogatás elnyerése végett jegyeztetett be vállalkozást, s végül kiderült, az egy-két tehenes gazdák, vállalkozás nélkül is jogosultak arra. Az állattartás, azért még a mai világban is, biztos bevételt jelent – jegyzi meg.

Dolgozni kell

László egyáltalán nem a panaszkodós fajta gazda, azonban kérdéseim kapcsán kiderül, a tejtermelők számára – bármennyire is kicsi volt a felvásárlási ár – jól jött a literenkénti 30 banis állami támogatás, azonban most már ez a támogatási forma nem létezik.

Zsók László hetven hektáron gazdálkodik. A szántók és kaszálók mellett saját legelőjük is van, így a nyári időszakban a falutól két kilométerre lévő tanyán vannak az állatok. A téli szállás a saját farmon van, ide látogattunk ki beszélgetésünk során is. A gazdasági udvarban elsőként a gyöngytyúkok tűnnek fel. Most is szép számban vannak, azonban nyári időszakban, a tanyán száznál is több a szárnyas.

A fejőstehenek mellett, az istállóban több fiatal állat is van. A tehenek közül az egyik kegyetlenül bőg. Kiderült, most választották el tőle borját, így még hallgatni kell, amíg be nem reked...

Nehéz munkást találni

A pályázat keretében néhány állatot is sikerült vásárolni, azonban a géppark fejlesztésére fekteti a hangsúlyt. Egyre nehezebb munkaerőt találni, ezért is fontosak a gépek. Mintha szégyen lenne ezt a munkát végezni – mondja a gazda. Kiderült, volt olyan is, aki kilenc évig dolgozott náluk, azonban gyakori, hogy valaki két-három után otthagyja a farmot. Legutoljára az egyik munkás SMS-ben közölte, hogy elmegy a farmról.

A fiatal gazda elmondta, a pályázati pénzből megvett gépek mindenképp nagyban segítik majd a munkájukat, s reméli, hogy tavasszal újabb gépeket tud majd beszerezni. László szerint önerőből nehéz a gépek beszerzése. Éppen az ágazatban lévő bizonytalanság és kiszámíthatatlanság miatt, az ember minden megspórolt pénzét nem költheti gépekre.

Nehéz munkaerőt találni a farmra

Pályázati feltételek

A fiatal gazdák vidéken való letelepedését támogató pályázatra idén két alkalommal: július 1–29., illetve október 3–31. között lehet dokumentációkat benyújtani. Mindkét kiírás során országosan 50 millió euró áll a pályázók rendelkezésére. Erre azok a személyek pályázhatnak, akik nem töltötték be a 40. életévüket, és gazdaságuk üzemmérete 6–40 UDE között van.