HIRDETÉS

 

Felelevenítették a régi aratások hangulatát a csíkiak és hajdúnánásiak

Péter Beáta 2018. július 11., 15:30
HIRDETÉS

Száz évvel ezelőtt köttetett meg a hajdúnánásiak és csíkszeredaiak között az a kötelék, amelyet aztán tavaly hivatalosan is megpecsételtek. Ezúttal, július 6-8. között a Jubileumi Hajdúnánási Hagyományőrző Aratók Találkozójára látogatott el egy csíkszeredai küldöttség a magyarországi alföldi városba.

Fotó: Péter Beáta

Hajdúnánás a magyarországi Hajdú-Bihar megyében, az Alföld északi peremén, a Keleti-főcsatornától két kilométerre fekszik, Nyíregyházától 25 kilométerre.

HIRDETÉS

Az 1916-os román támadás után több mint háromezer csíki talált átmenetileg menedéket és otthont ott. A két város 2017-ben kötött testvértelepülési megállapodást.

A testvérvárosi kapcsolat részeként a Hajdúnánás Városi Önkormányzat Csíkszereda Polgármesteri Hivatala küldöttségét, csíki vállalkozókat, fejlesztési társulások tagjait fogadta a hétvégén. A csíki csapat a tizedik alkalommal megtartott aratóünnepség tizenhét csoportja mellett mutatta be, hogyan arattak annak idején a székelyek.

A hagyományok ápolása, a múltunk egy darabjának megőrzése és átadása a következő generációknak számunkra nem lehetőség, hanem kötelesség

– fogalmazott a megnyitón Jakab István, a magyar Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke.

Fotó: Péter Beáta

Buczkó József muzeológus, a hajdúnánási Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés és Hajdúnánás Képviselő-testületének tagja rámutatott,

régen úgy tartották, minden búzaszemben Sarlós Boldogasszony, Szűzmária arca ragyog.

A Kárpát-medencében évszázadokon keresztül sarlóval arattak, és jellemzően asszonymunkának számított. „A tizennyolcadik század végén következett be az eszközváltás, ekkortól kezdtek kaszával aratni. Sarlós Boldogasszony napját (július 2.) követően fogtak hozzá az aratáshoz, mindig a tábla keleti sarkában, imádságos kezdés mellett. Lényeges volt, hogy a gyerekek is részt vettek a munkában, vizet szállítottak, kévéket hordtak össze a keresztrakáshoz. Mire felnőttek, mindent megtanultak. Ez a hagyományos világ az 1970-es évek derekától fokozatosan eltűnt, a kézit felváltotta a gépi aratás. Ez a rendezvény már hagyományápolás azoknak a közreműködésével, akik még végezték ezt a munkát.

Olyan mértékben alakul át a világ, hogy mindaz, amit az idősek éltek, örökre eltűnik, ha nem mutatjuk meg a fiataloknak

– hangsúlyozta lapunknak az aratóünnepség kapcsán. Hozzátette, amikor száz évvel ezelőtt megérkeztek a többnyire asszonyokból, gyerekekből és idősekből álló székely menekültek, beálltak azok helyére, akiket elszólított a háború,

váll váll mellett arattak a nánásiakkal, mert csak így lehetett kenyeret tenni az asztalra.

Fotó: Péter Beáta

Különdíjjal jutalmazták

Ezúttal is beálltak a csíkiak a hajdúsági csoportok mellé, székely ruhában kötötték a kötelet, hordták a kévéket, majd a szomszédos téglási csapattal közösen dalra is fakadtak, táncra is perdültek a búzatábla szélében.

Én még gyermekkoromban kaszáltam, segítettem a szüleimnek a szedésben. Kévébe kötöttük, kalongyába raktuk a búzát. Tizenhét kévéből állt a kereszt

– magyarázta Dánél Sándor, az csíki aratócsoport egyik tagja. „Kicsi gyermekként arattam. Most nem volt olyan egyszerű, mert nem gyakoroljuk, de a mozdulat megmaradt. Jó élmény volt ez az aratás” – tette hozzá a csoport egy másik tagja, Fodor Levente. A szemlélőbizottság különböző szempontok szerint értékelte a csoportok munkáját: öltözet, rendvágás módja, kévekötés és annak összerakása, a keresztrakást és a tarló rendbetételét. Az eredményhirdetéskor a csíkiak különdíjban részesültek.

Fotó: Péter Beáta

Közös értékek

A rendezvényre a térség minden szegletéből érkeztek baráti társaságok, amelyek közösen főztek és nézték meg a kulturális programokat. „Fontos, hogy legyenek az életünkbe olyan vállalható közös értékek, amitől közösséggé válunk. Mert

attól vagyunk közösség, hogy vannak közös értékeink, ha nincsenek, megszűnünk.

Azok a közös értékek tartják össze ezeket a baráti köröket is, amelyek arról szólnak, hogy szeretünk egymással lenni, szeretünk közösen ünnepelni és közösen megélni ezeket pillanatokat. Ehhez találtunk egy embert Nyakas András személyében, aki tud és hajlandó is erre áldozni – ő a rendezvény házigazdája. Azt próbáltuk az elmúlt néhány évben megvalósítani, hogy hogyan lehet a település életében azokat a követendő példákat, értékeket megmenteni, amelyek a 21. századi körülmények között is megállják a helyüket” – mutatott rá Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere.

Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS