
Kétezer éves ezüst és arany ékszerek ideiglenesen elhelyezve a tárlóban
Fotó: Haáz Vince
Hatvannégy darabból áll az az ékszerkollekció, amelynek eredetét még az időszámításunk előtti első századra datálják, és amelyre véletlenül bukkantak rá Marosvásárhely közelében, a nagyernyei lombhullató erdőben. A megtaláló Harsányi Zsolt rendező, aki a múzeum részéről jutalomban fog részesülni.
2018. november 12., 14:202018. november 12., 14:20
2018. november 12., 14:232018. november 12., 14:23
Hasonló értéket az 1960-as években találtak Csíkmadaras határában – tudtuk meg Soós Zoltántól, a Maros Megyei Múzeum igazgatójától. A kincseket ismertetve elmondta,
azzal a meggondolással, hogy túlságosan veszélyes, ha maguknál tartják, s hogy valamikor visszatérnek a rejtekhelyhez, és kiássák onnan az ezüst nyakékeket, karkötőket, láncokat, ruhacsatokat, díszeket, illetve három, aranyból készült darabot. Csakhogy erre már valamiért nem került sor, így
A leletek fontosságáról beszéltek a sajtóbemutatón
Fotó: Haáz Vince
Harsányi elmondta, nyolc éve szerzett engedélyt fémdetektor használatára, de eddig csak szemétre bukkant, ez volt ez első alkalom, hogy értéket talált a talajfelszín alatt körülbelül fél méterre. „Az első ezüst darab után egy kis gödörre bukkantam, de
– idézte fel a történteket a rendező, aki kis ásót használt, majd finoman kiemelte az ékszereket a földből, hazavitte, és azonnal telefonált a múzeum igazgatójának. Az ezüst és arany ékszereket András Tihamér, a múzeum restaurátora egy hét alatt tisztította meg, kezelte és illesztette össze. Az újságírók számára ki is állították a leletet, majd elmondták, hogy azokat nemsokára Bukarestbe szállítják értékbecslésre, de
annak gyűjteményét gyarapítják, és majd állandó kiállításon tekintheti meg a nagyközönség.
Daniel Cioată régész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa, az antik korszak és a Dák Királyság kutatója is értékelte az erdőből előkerült kincseket, mondván, hogy teljes készletről van szó, amelynek minden darabja megmaradt, éppen ezért rendkívül ritkának és értékesnek számít.
Fotó: Haáz Vince
Hasonlóan értékes dák kori lelet a Csíkmadarason talált, tizennégy darabos ezüst ivókészlet. Legutóbb 2014 nyarán Maros megyében, Mezőmadarason bukkantak egy húsz darabból álló dák kori ezüstkincskészletre, amely szintén a múzeum tulajdonát képezi. Az sem egy lakott településről származik, hanem valószínűleg menekülés közben ásták el. A sajtótájékoztatón a múzeumot fenntartó Maros megyei önkormányzat elnöke, Péter Ferenc is megerősítette, hogy Bukarestből visszakerül a kincs, és Marosvásárhelyen lesz kiállítva.
Fotó: Haáz Vince
Lapunk érdeklődésére Soós Zoltán elmondta, nem egy valamikori dák településen, hanem az erdőben rejthette el kincseit a menekülő család. „Akkoriban is nagy értéknek számított egy ilyen kollekció, az egész család megélhetését, életben maradását biztosíthatta, hiszen a pénz értéke változó volt, sokkal megbízhatóbbnak számított az ezüst vagy arany ékszer, amit bármikor élelmiszerre, használati eszközökre lehetett váltani” – magyarázta a múzeumigazgató.
Jutalom jár a megtalálónak
A fémdetektoros keresés régészeti lelőhelyen tiltva van. A törvénysértést úgy lehet megelőzni, hogy mielőtt valaki elindul „kincset keresni”, utánanéz, melyek azok a lelőhelyek, amelyek a közelben találhatók vagy esetleg útba eshetnek, és azokat elkerüli. Ahol találtak már valami értéket, az régészeti lelőhelynek számít, így oda tilos visszatérni. A leletek megtalálójának a múzeum a becsült érték 45 százalékát fizeti ki jutalomként.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
szóljon hozzá!