EMI: A kisebbségi törvény az RMDSZ magántörvénye

Közleményben juttatta el véleményét az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete szerkesztőségünkhöz, az ismét elővett kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatosan. „A 2005-ös sikertelen előterjesztés után, az elmúlt évek gyenge kormányzati eredményeinek ellensúlyozására, az RMDSZ idén ismét megpróbálja átkényszeríteni a bukaresti törvényhozáson kisebbségi „magántörvényét” – írják az EMI vezetői, akik azt is kifejtik, hogy szerintük sokat elárul az előterjesztők demokráciakoncepciójáról és közéletünk jelen állapotairól a tény, hogy amíg hat évvel ezelőtt legalább a konszenzuskeresés látszatát igyekeztek megteremteni, ezúttal már ennek leghalványabb szükségét sem látták: a társadalmi vita lefolytatásának szükségessége idén fel sem merült.

A hat évvel ezelőtti tiltakozáshullám újrakezdődik, vélik az ifjúsági szervezet vezetői, hiszen egy elfogadhatatlan kisebbségi törvény van napirenden. A törvénytervezet részletes elemzése alapján több részletet is kiemeltek, egyik legfontosabb az, hogy az előterjesztők által kerettörvénynek nevezett szöveg sehol, még utalás formájában sem foglalkozik a területi autonómia lehetőségével.

Az ügyben megkerestük Nemes Elődöt (fotón jobbra) a szervezet háromszéki vezetőjét is, aki a Székelyhon.ro-nak elmondta, véleménye szerint a  2005-ös törvényt most szalonképessé tették, ami több kárt okoz majd hosszú távon, mint amennyi haszon lenne belőle. Kontraproduktív lehet egy ilyen törvény – fogalmazott Nemes, és, ha elfogadják csak a magyarság száját fognák be vele az elkövetkezendő tíz évben.

Az is hiba, véli az EMI, hogy a tervezet a másfél milliós erdélyi magyarságot egy szinten kezeli további 19 romániai nemzeti és etnikai kisebbséggel, melyek többsége alig pár ezer lelket számláló, az asszimiláció és a nyelvvesztés előrehaladott állapotában lévő közösség, valamint rájuk és igényeik szerint tervezett szabályozással kíván megoldást adni országnyi közösségünk létkérdéseire. Mint ismeretes, az EMI helyi és országos szinten évek óta küzd az önálló magyar egyetemért, ezzel szemben a tervezet nem rendelkezik önálló, állami magyar egyetemek létrehozásának kötelezettségéről, továbbá említést sem tesz önálló, állami fenntartású közszolgálati médiaorgánumok létrehozásáról.

A kisebbségi törvénytervezetet 2005-ben fogadta el a  Călin Popescu Tăriceanu által vezetett kormány, de végül nem sikerült érvényesíteni és több vitát is kiváltott. Most a tervezetről nem három, hanem egyetlen bizottság tárgyal majd, mely előnyöket jelent – nyilatkozta Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az MTI-nek.

Antal Árpád András (fotón balra) a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, a Nemzeti Liberális Párt számára erkölcsi kötelesség lenne a törvény megszavazása, ugyanakkor a szövetség régióátszervezést is kér. Ezzel kapcsolatban is benyújtottak egy tervezetet, melyben a fejlesztési régiók újrafelosztását és Székelyföld önálló régióként való megjelenítését kérik.

Az EMI álláspontja azonban egyértelmű és határozott: „Vissza kell utasítanunk az RMDSZ újbóli próbálkozását „egyszemélyes” kisebbségi törvénytervezete elfogadtatására, valamint, ahogyan azt 2005-ben a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT),  Magyar Ifjúsági Tanáccsal (MIT) és az Magyar Polgári Szövetséggel  (MPSZ) közösen tettük, nevezett politikai alakulatot felszólítjuk, vonja vissza törvénytervezetét, térjen vissza az erdélyi magyarság területi autonómiájának képviseletéhez és legyen partner széleskörű társadalmi vita lefolytatásához egy a magyar közösség valódi érdekeit szolgáló kisebbségi kerettörvény megalkotásához és beterjesztéséhez” – zárja közleményét Soós Sándor elnök.