
Fotó: Beliczay László
A hiányos szabályozások miatt mindeddig nehéz volt bármit is tenni a környezetet bűzzel szennyező tevékenységek ellen, ez azonban hamarosan változni fog. Az illetékes minisztériumok kidolgozták az évek óta létező szagtörvény alkalmazási normáit.
2025. augusztus 29., 07:552025. augusztus 29., 07:55
Nem megfelelő trágyakezelés miatt keletkező bűz, zsúfolt lakókörnyezettel összeegyeztethetetlen, erős vagy zavaró szagokkal járó tevékenységek – az ilyen jellegű panaszok hatékony szakhatósági megoldása mindeddig nagy nehézségekbe ütközött a nem megfelelő szabályozás miatt. Mivel konkrétan a szag miatt mindeddig nehéz volt szankciókat alkalmazni, ilyen panaszok esetén a hatósági megközelítés rendszerint az volt, hogy
Jelentős akadályozó tényező volt mindeddig az is, hogy a szakhatóságoknak nem voltak olyan eszközei, amelyekkel megfelelő méréseket végezhettek, az érzékelésen alapuló értékelés viszont egy nagyon szubjektív felmérés, ami nem alkalmas egy eljárás szükségességének az alátámasztására.
Létezik ugyan egy szagtörvényként ismert jogszabály, amely éppen öt évvel ezelőtt lépett érvénybe, ám
Ez most megtörtént, és amint azt Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter múlt héten bejelentette, az egészségügyi minisztériummal közösen kidolgozott alkalmazási normát közvitára bocsátották.
Mi a túl sok? Mi az, ami már zavaró? Objektív mérések hiányában eddig nehéz volt ezt megállapítani.
Fotó: Barabás Ákos
Sok panasz – amelyek szagszennyezéssel kapcsolatosak – ugyan a környezetőrséghez érkezik be, de a hatóság csak az engedélyköteles tevékenységekkel kapcsolatos ilyen jellegű problémákat vizsgálja, a nem engedélyköteles tevékenységek esetében
Amint arról Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője a Székelyhont tájékoztatta, az Országos Környezetőrség is sürgette az utóbbi időszakban az alkalmazási normák kidolgozását. Hargita megyében ugyan nem kap sok ilyen panaszt a szakhatóság, de a bukaresti tartózkodása alapján elmondhatja, hogy a fővárosban rengeteg a reklamáció, szinte ezrével érkeznek be
Fotó: Barabás Ákos
A Hargita megyei panaszok, amelyeket a környezetőrség kap, jórészt trágyaszagra, állattartással kapcsolatosak szagokra vonatkozik. Ez – ha 5-10 állatot tartanak egy udvaron – nem környezetvédelmi engedélyhez kötött tevékenység, ezért az ilyen reklamációkat átirányítják. Ez valószínűleg nem fog változni az alkalmazási normák véglegessé válása után sem, és Balla Izabella úgy véli, hogy
Nagy szükség lenne jogszabályi hiányosságok pótlására Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője szerint, aki röviden a nehézségekről is beszámolt, amivel az ilyen ügyek során szembesülnek.
– fogalmazott Tar Gyöngyi.
Fotó: Kristó Róbert
De csak a szag miatt nem igazán. Persze, a szagnak mindig van valami oka, azaz valami generálja a problémát, de ha ezt leszámítva teljesen szabályosan zajlik a tevékenység, például az állattartás, akkor nincs ahogy intézkedjen a népegészségügyi igazgatóság – magyarázta a megyei tisztifőorvos, aki szerint éppen emiatt szeretnék nagyon, ha a említett hiányosságokat megoldaná az új szabályozás.
A törvény alkalmazási normáit tartalmazó, több mint negyven oldalas dokumentum egyebek mellett elmagyarázza,
Részletezi ugyanakkor, hogyan kell a hatóságok kezeljék és kivizsgálják a panaszokat. A vizsgálat két fő célt szolgál: objektív véleményt alkotni a szag hatásairól és dokumentálni a helyzetet a probléma megoldása érdekében.
A szag értékelési módszereit két kategóriába sorolja a szabályozás. Szubjektív módszerekkel a szagok közvetlen, a helyszínen történő, érzékelésen alapuló értékelését írják le, az objektív módszerek pedig lényegében a gázminták szagkoncentrációjának műszeres mérését jelentik. De a szabályozás arra is kitér, hogy nem minden alkalommal lesz szükség az összes módszer alkalmazására.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
1 hozzászólás