Élménypedagógusok osztották meg tapasztalataikat egymással

Az élményalapú pedagógia pedig egy olyan nevelési irányzat, melynek során a gyerek saját tapasztalatain keresztül jut ismeretek birtokába. A közös pályázás ötlete a magyarországi Balkány település Szent Jácint görögkatolikus óvodájától származik, és a Villanytelepi Napközi mellett a felvidéki Szepsin található Boldog Salkaházi Sára Iskolaközpont szállt be a 2017 szeptemberétől éles projektbe. A rendezvényt az alkalomra összeállt egyesített kórus nyitotta meg két felvidéki népdallal.

Orbán Árpád, Székelyudvarhely alpolgármestere köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy az egyén abban a közösségben érzi jól magát, tud fejlődni, ahol vannak még hasonló gondolkodású emberek.

– mondta.

Péter Edit, a házigazda intézmény vezetője azzal nyitotta meg a konferenciát, hogy július a székely naptár szerint Áldás hava, „amikor is elkezdődik az aratás, és most mi is odaértünk, hogy ennek a projektnek az első évi termését kóstolgatjuk.” Majd Kányádi Sándorról emlékezett meg, akitől minden természeti jelenséggel kapcsolatban verset lehet kölcsönözni az élményalapú pedagógiához.

Mint fák az erdőben 

Pásztor Lászlóné előbb a balkányi óvodát ismertette, mely 2011 óta lett egyházi intézmény, és három saját telephellyel – ebből kettő a tanyavilágban van – rendelkezik. Zöld óvodaként prioritásuk a környezettudatosság, a természet megismertetése, megszerettetése, védése.

Majd fotókon mutatta be tavalyi tevékenységüket hónapokra lebontva: havonta zöld konyhát működtettek, az étrendben bevezették az ökológiai lábnyom jelet, takarítóakciót szerveztek, szüreteltek, Márton-napot ültek, tökfaragó napot tartottak. További tevékenységük még az óvoda kertjében kialakított gyógy- és fűszernövénytelepről a begyűjtés, télire eltevés, felcímkézés.

– zárta mondandóját. 

A lényeg mindegyiküknél ugyanaz

A három részvevő közül a szepsi iskolaközpont a legfiatalabb, 2015-ben alakult. Óvoda, alapiskola, gimnázium működik benne, és az egyházmegye egyetlen katolikus fenntartású magyar intézménye. Amint Nagy István igazgató mesélte, tizenkét gyerekkel indultak, ám jövőre már harminckét óvodásuk lesz. „Van igény az ilyen szellemű nevelésre nálunk is.

– mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a projekt három különböző fenntartású intézményt hozott össze, két különböző felekezetit és egy önkormányzatit, de szerinte nincs nagy különbség, „mert a kereszténység és az anyanyelv szeretete mindenikben ott van”. A levetített kisfilmből pedig az derült ki, az ottani gyerekek szeretnek sütni-főzni, és játékos módon ismerkedni a természettel madáretetés, faültetés, kerti munkálatok, gyógynövényekkel való ismerkedés révén. Ők is sikerrel viszik a zöld konyhát, melynek az a célja, hogy minél kisebb ökológiai lábnyommal, helyi alapanyagokból készüljenek a hónapról hónapra tematikusan kigondolt és felelevenített hagyományos étkek.

Környezettudatosság a mindennapokban

Péter Edit szerint a projekt tökéletesen passzol a maguknak választott „Munkálkodj, alkoss, játékosan, örömmel˝ mottóhoz. Náluk már éve óta

– fejtette ki. Eddig tíz projektet tudnak felmutatni, holott a jelenleg használt oktatási program évi hetet követel meg. Elég kevés a személyzet, viszont közel kétszáz gyerek jár a nyolc csoportba, de úgy véli, így is sikerült hatékonyan dolgozni, bevonva a munkaközösséget, gyerekeket, szülőket, partnereket. A projektjeik szerkezete hasonló, munkatervük azonban sajátos, azaz öt tevékenységi területen dolgoznak: nyelv és kommunikáció, tudományok, ember és társadalom, esztétika és kreativitás, testnevelés. Tevékenységeik közül megemlítette a zöld konyhát, melyhez ökológiai lábnyom térképet készítettek, hogy mit is értenek kis (helyben termett), közepes (kétszáz kilométeren belül) és nagy (hajóval vagy repülővel szállított) jelzés alatt. Majd fotókkal szemlétette a Takarítás-világnapi komposztálást, szelektív hulladékgyűjtést, faültetést, állatkert-látogatást, házikedvencek bevitelét az oviba, a Márton-napozást. A Ne vásárolj semmit! napra ötletes plakát készült, aznap csereberéltek, játékokat készítettek hulladékból. Madárkarácsonyt is tartottak, ugyanakkor kiültethető fenyőt vásároltak, melyre saját készítésű díszek kerültek. A Víz világnapján halas játékokra került sor, míg a Föld napján a sétatérre látogattak.

Tele kertem zsályával

Haáz Margit, a Villanytelepi Napközi óvónője Tele kertem zsályával címmel arról tartott beszámolót, hogy náluk a munkaközösség milyen erőfeszítéseket tesz a hagyományokon alapuló egészséges táplálkozásra és népi gyógymódok alkalmazására, mely egyben a fűszer- és gyógynövények megismertetését, felhasználási módozatait is jelenti az ovisokkal például a gyermekfolklórban előforduló kifejezések magyarázata és szemléltetése, különböző játékok, közös főzicskézések, ültetés, gyűjtögetéssel egybekötött kirándulások, a jártukban-keltükben látott díszítőelemek felfedezése révén. Amint elmondta,

„Meg kell válogatni, mit adunk a gyerekeknek, legyen szó ételről vagy irodalomról, és mindenből csak a legjobbat szabad adni nekik” – summázta. A konferenciát gyermekműsor és a Civitas Alapítvány jóvoltából helyi termékek kóstolással egybekötött bemutatója zárta.