Elbocsátások a mentőszolgálatnál: később jöhet a mentő

Korábban beszámoltunk már arról, hogy jelentősen csökkentette az egészségügyi minisztérium a Hargita Megyei Mentőszolgálat finanszírozását, és hogy ennek nyomán kénytelenek lesznek leépítéseket eszközölni, illetve szűkíteni a tevékenységet. Péter Szilárd, a mentőszolgálat igazgatója elmondta, végül lakosonkénti 40 lejes finanszírozást kapott a mentőszolgálat, ami 18,25 százalékkal jelent kevesebb pénzt az intézmény számára erre az évre, mint amiből tavaly gazdálkodhattak.

Ennek következtében sajnos, különböző lépéseket kellett tennünk – jegyezte meg az igazgató. Elsőként a zetelaki mentőpontot zárták be, ott azonban már a leépítés előtt beadták a felmondásukat, illetve nyugdíjba vonultak az alkalmazottak. Emellett a parajdi, a csíkszentmihályi és a gyergyóhollói mentőpontok szűntek meg, mindeniknél két-két gépkocsivezető és két-két asszisztens tevékenykedett. A leépítés nyomán elbocsátott személyek között asszisztensek, gépkocsivezetők, kapusok vannak, olyan személyek, akik nyugdíjasként dolgoztak be, ideiglenesen voltak alkalmazva, vagy pedig nem kaptak átmenőjegyet a szakmai felmérésen – közölte az igazgató. A munka nélkül maradottak között van, aki nyugdíjba vonulhatott, de számos fiatal is.

Az igazgató rámutatott, a megtett intézkedések dacára pillanatnyilag még nem elég a pénz ahhoz, hogy zökkenőmentesen zárják az évet, azonban leszögezte, ha ezután is leépítésre vagy mentőpontok bezárásra kényszerülnek, lényegében működésképtelenné válik a mentőszolgálat, akkor már nem beszélhetünk sürgősségi betegellátásról. Az eddig bezárt mentőpontok tevékenységét a többi mentőpont jelenleg még le tudja fedni, a kiérkezési idő azonban megnőtt, előfordulhat, hogy a beteg többet kell várjon ezután a mentőre, mint eddig – vázolta Péter Szilárd. Kifejtette, a jelenlegi autóállománnyal és személyzettel a határvonalán van már a mentőszolgálat annak, hogy el tudja látni a tevékenységét. Erre példaként megemlítette, hogy hétfőn Csíkszeredában már előfordult: egy adott pillanatban egyetlen mentő sem volt a városban, az összes szolgálatban lévő autó terepen volt. „Lehet, hogy abban a pillanatban egyetlen hívás sincs, de a következőben esetleg már három lehet, amire nem tudunk autót küldeni” – mondta Péter Szilárd.

Bár reményét fejezte ki, hogy tovább nem csökken a finanszírozásuk, előrevetítette, hogy a következő évekre sem túl derűsek a kilátások, a minisztérium korábbi bejelentése szerint ugyanis a következő két évben még csökkentenék a lakosonkénti finanszírozást. Hargita megye számára a mentőszolgálat lakosok száma szerinti finanszírozása nem előnyös, a terület ugyanis nagy, a lakosság száma pedig alacsony, és a kórházakból számos osztály hiányzik, így a mentők sok utat kell tegyenek a nagyobb kórházakig a betegek szállítására. 2013-tól az Európai Unió megszabja, hogy mennyi idő alatt kell kiérjenek a mentők a helyszínre, és bár eddig a Hargita Megyei Mentőszolgálat 96 százalékban be tudta tartani a városban 15, vidéken 20 percet, a leépítések és mentőpontbezárások után ez már nehéz lesz – hangsúlyozta az igazgató. Péter Szilárd nem érti, miért fejlesztik vissza azon mentőszolgálatokat, amelyek ezt az elvárást teljesíteni tudták, ahelyett, hogy a többi állomást fejlesztenék fel erre a szintre.

A Hargita Megyei Mentőszolgálatnál a létszámcsökkentés után 363-an dolgoznak, köztük hat orvos van, a többiek asszisztensek, gépkocsivezetők, adminisztratív személyzet.