Drámai módon fogyunk, ez a legaggasztóbb probléma

Hargita megyében – mint ahogyan országosan is – a leggyakoribb halálokok listáját kimagaslóan a keringési rendszer betegségei vezetik, második helyen a daganatos megbetegedések állnak, ezt pedig a légzőszervi megbetegedések követik. Képünk illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos

Hargita megyében – mint ahogyan országosan is – a leggyakoribb halálokok listáját kimagaslóan a keringési rendszer betegségei vezetik, második helyen a daganatos megbetegedések állnak, ezt pedig a légzőszervi megbetegedések követik. Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Hargita megyében a születéskor várható élettartam 75,36 év volt 2021-ben, azonban egyre csak fogy azoknak a száma, akik ezt megérhetik, ugyanis a megyét a negatív természetes szaporulat jellemzi, azaz a halálozások száma magasabb a születésekénél. Az elhalálozásoknak több mint a felét a keringési rendszer betegségei okozzák, de a daganatos megbetegedések is a vezető halálokok között szerepelnek.

Széchely István

2023. július 31., 21:212023. július 31., 21:21

2023. július 31., 21:542023. július 31., 21:54

Jelentést készített a Hargita megyei lakosság egészségi és társadalmi-demográfiai állapotáról a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság. Az elemzés a múlt évi adatokra épül, összehasonlításban a korábbi esztendők adataival. A 2021-es népszámlálás adatai szerint

Hargita megyének 291 950 lakosa van, és többségük (173 196; 59,32 százalék) vidéken él.

A nemek szerinti megoszlás alapján a nők aránya valamivel magasabb (50,82 százalék), mint a férfiaké (49,18 százalék), a korcsoport szerinti népességszerkezetet tekintve pedig mérsékelten alacsony a 0–14 évesek aránya (16,9 százalék) a 65 évesnél idősebbek arányához (19,2 százalék) képest.

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét tekintve mindkét korcsoport jelentősnek számít, az egymáshoz viszonyított arányuk pedig a népesség elöregedését jelzi. Ezzel egybecsengenek a természetes szaporulatra vonatkozó adatok is:

az elhalálozások száma magasabb a születésekénél, ráadásul a születések száma csökken, az elhalálozásoké pedig hullámzóan nő.

Az adatok szerint a születések ezrelékes értékében 2020-ban volt egy nagyobb visszaesés, az elhalálozások arányszámában pedig 2021-ben látható egy kiugrás. Tavaly 2841 gyermek született Hargita megyében, ez a legalacsonyabb szám az elmúlt négy évben (2021-ben 3014 születés, 2020-ban 3009, 2019-ben 3278).

Az elhalálozásokról ezrelékes adatokat közöl a jelentés, ez az érték tavaly 11,51 ezrelék volt, azaz ezer lakosra 11,51 elhalálozás jutott az elmúlt évben. 2021-ben ez az érték 13,97 volt, 2020-ban 12,11, 2019-ben – a koronavírus elterjedése előtti utolsó évben – pedig 10,99.

A természetes szaporulat negatív értéket mutat, azaz több az elhalálozás, mint a születés (2022-ben –2,69 ezrelék). A megye térségeire lebontott adatok azt mutatják, hogy

Maroshévíz térségében volt a legalacsonyabb a szaporulat és a legmagasabb a halálozási ráta a vizsgált időszakban

– állapítja meg a jelentés, ugyanakkor arra is kitérnek, hogy az elhalálozások lakóhely szerint vannak csoportosítva, így nem torzultak például annak az időszaknak a halálozási adatai sem, amikor a székelyudvarhelyi kórház Covid-kórház volt.

Hargita megyében a születéskor várható élettartam 75,36 év volt 2021-ben – a férfiak esetében 71,68 év, a nők esetében 79,35 év. Ez egy olyan mutató, amely az általános gazdasági, társadalmi viszonyokat tükrözi, a környezeti és egészségügyi körülményeket, amelyekben a lakosság él – ad magyarázatot a mutató jelentőségéről a jelentés.

Négy szülés, egy abortusz

A csecsemőhalandóság (az 1000 élve születésre jutó 0–1 éves korban történő elhalálozások száma) az az egészségügyi mutató, amely a legvilágosabban kifejezi a népesség életszínvonalát és civilizációs szintjét. Annak ellenére, hogy az utóbbi években a csecsemőhalandósági ráta folyamatosan csökkent, Románia továbbra is legrosszabb adatokkal rendelkező országok egyike Európában – itt 5,6 elhalálozás jutott 1000 élve születésre 2021-ben. Hargita megyében a csecsemőhalandóság 2019-ben 3,86 ezrelékes volt, 2020-ban 2,55 ezrelék, 2021-ben 2,03 ezrelék, 2022-ben pedig 2,47 ezrelék.

A születések alacsony számához képest ugyanakkor meglehetősen magas a terhességmegszakítások száma.

Európai viszonylatban ez országos szinten is kiemelkedően magas, Hargita megyében viszont az országos átlagnál is több ilyen eset van – derül ki a megyei népegészségügyi igazgatóság jelentéséből.

Az országos átlagra példaként 2020-as évből közölnek adatokat, abban az esztendőben 31 681 abortuszt hajtottak végre Romániában, ami 1000 élve születésre vetítve 157 terhességmegszakítást jelent. Hargita megyében ez az arány magasabb: 2019-ben 290 volt, 2020-ban 208, 2021-ben 189, 2022-ben pedig 221. Az abszolút számok még riasztóbbak: 2019-ben 951 abortusz, 2020-ban 626, 2021-ben 570, 2022-ben pedig – amikor a születések száma 2841 volt – 628 abortuszt jegyeztek fel.

Anyai halálozás csak egy volt az elmúlt négy évben Hargita megyében, az 2020-ban történt, koronavírus-fertőzés jelentette közvetett szövődmény miatt.

Az elhalálozások felét szív-érrendszeri betegségek okozzák

Hargita megyében a leggyakoribb halálokok listáját kimagaslóan a keringési rendszer betegségei vezetik, a haláleseteknek több mint a felét okozzák ezek, második helyen a daganatos megbetegedések állnak, ezt a légzőszervi megbetegedések követik, a sort pedig a balesetek és az emésztőrendszeri megbetegedések zárják. Az elmúlt négy évben ezeknek a részaránya nagyjából egyformán alakult, csupán 2021-ben mutatott enyhe változást.

  • Hargita megyében tavaly az összes haláleset 52,07 százalékát okozták a keringési rendszer betegségei,

  • 16,20 százalékát daganatos betegségek,

  • 8,63 százalékát légzőszervi megbetegedések,

  • 4,90 százalékát balesetek,

  • az emésztőrendszeri megbetegedések pedig a halálesetek 5,66 százalékát.

A szív-érrendszeri megbetegedések okozta halálozások országos viszonylatban is az első helyen állnak, és egyre gyakoribbak. Ezeknek az egyik fő kockázati tényezője – dacára annak, hogy kontrollálható – továbbra is a magas vérnyomás. A rák esetében a férfiaknál a tüdő-, az emésztőrendszeri és a prosztatarák a leggyakoribb, a nőknél pedig a nemi szerveket érintő daganatok és az emlőrák.

Ki kell azonban emelni – áll a jelentésben –, hogy a túlélés esélye közvetlenül összefügg a betegség korai felismerésével, ez pedig – az egészségügyi felvilágosítás és a korai diagnosztizálásra vonatkozó szűrőprogramok hiánya miatt – a rendszer másik nagy hiányosságára világít rá.

Mindazonáltal azt is közli, hogy a krónikus, nem fertőző betegségek száma a valós növekedés mellett a modern technológiák bevezetésével történő felismerés hatékonysága miatt is magasabb, és részben azzal is magyarázható, hogy az új gyógyszerészeti, sebészeti, radiológiai és immunológiai terápiás eljárások hozzáférhetőségének köszönhetően a betegség túlélési ideje megnő.

Hargita megyében a krónikus betegségek közül a magas vérnyomás a leggyakoribb, 1000 lakosra 89,63 ilyen megbetegedés jutott tavaly, ezt a cukorbetegség követte 49,28-as, illetve a koszorúér-betegségek 45,62-es értékkel.

22 járványgóc alakult ki tavaly

A fertőző betegségek között – nem meglepő módon – a felső légúti megbetegedések a leggyakoribbak, az elmúlt három évben ezt a koronavírus követte. Az előző években feljegyzetthez képest tavaly nőtt a hepatitis A, más néven a sárgaság előfordulásának a gyakorisága (154 eset) Hargita megyében, a streptococcus okozta torokgyulladásoké is (175), a bárányhimlő előfordulása (828), de a kimutatás szerint volt egy pneumococcus-fertőzés, egy maláirás, illetve egy tetanuszfertőzés is a megyében – utóbbiak 2017 óta egyszer sem fordultak elő.

Tavaly 22 járványgóc alakult ki a megyében, egy kivételével ezek mind Covid-gócok voltak, illetve

volt egy fertőző-májgyulladás góc is, Székelyudvarhelyen egy romaközösségben, amely rossz higiéniai és egészségügyi körülmények között él, és nem tartják be az higiéniai szabályokat

– tájékoztat a megyei népegészségügyi igazgatóság jelentése. Azt is közlik ugyanakkor, hogy a fertőzötteket elkülönítették, szűréseket és fertőtlenítést, illetve egészségügyi felvilágosítás is végeztek a közösségben.

A gyerekek körében gyakori probléma az elhízás

A gyerekek egészségügyi állapotfelmérésére, szűrővizsgálatára vonatkozó adatokból az derül ki, hogy

az iskoláskorúaknál kisebb gyerekek körében az elhízás volt a második leggyakoribb egészségügyi probléma a 2021–2022-es tanévben, a krónikus mandulagyulladás után.

Vidéken viszont a vérszegénység állt az első helyen – megelőzve az elhízást is – a városokban alig akadt ilyen eset. Harmadik helyen a látásproblémák álltak. Az általános, illetve középiskolások körében az ortopédiai betegségek, az elhízás és a látásproblémák voltak a leggyakoribbak.

Az ivóvíz nem mindig felel meg az ivóvíz paramétereinek

Az ivóvízminőségi ellenőrzések során 29 alkalommal vettek mintát a megyei népegészségügyi igazgatóság munkatársai, ezek közül 7 nem felelt meg az előírt fizikai-kémiai paramétereknek, 4 pedig a bakteriológiai paramétereknek. A megállapított hiányosságok a következők voltak:

  • az ivóvízként szolgáltatott víz fertőtlenítése nem az előírásoknak megfelelően történt,

  • a tisztaság nem volt megfelelő,

  • a víz nem felelt meg az ivóvíz paramétereinek.

Vidéken az ivóvizet szolgáltató források meghatározott időközönként történő ellenőrzésének az elmulasztása volt a gond.

„Rohamosan fogy Hargita megye lakossága”

A jelentésben vizsgált tényezők közül a negatív szaporulatot emelte ki a legaggasztóbb gondként megkeresésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője. „Drámai módon fogyunk. Amíg azt látjuk, hogy a fiatalok külföldön élnek és ott születnek meg a gyerekeik, akik már valószínűleg nem is térnek vissza, ugyanakkor az itthon maradottak körében is egy-egy gyerek születik a családokban, miközben Székelyföldön a hagyományos család a nagycsalád volt, addig nem is kell a számokat nézni, anélkül is

Idézet
borítékolhatjuk, hogy rohamosan fogy Hargita megye lakossága”

– fogalmazott.

Etnikai adatokat ugyan nem gyűjtenek, de a közvetett információk alapján kikövetkeztethető, hogy a romaközösségben pozitív a szaporulat, így egyértelmű az is, hogy a magyar és a román etnikumú közösségekben rosszabbak a mutatók a megyei átlagnál.

A romaközösségekben viszont a morbiditási mutatók rosszabbak, náluk általában korábban áll be az a multimorbiditási időszak, ami általában 50 éves kor után jelenik meg, amikor több krónikus betegség alakul ki az egyénben. Ez is azt az elméletet cáfolja egyébként, amit sokan hisznek, miszerint az egészségügyi rendszer a felelős a mortalitási és a morbiditási adatokért, valamint az egészségi állapotért: „nem,

Idézet
az egészségi állapotért elsősorban a társadalmi viszonyok és a környezet, tehát az a mód a felelős, ahol és ahogyan élünk”.

„Tehát nem az egészségügyi rendszer, hiszen ugyanabba a kórházba jár mindenki, a szegényebb és a gazdagabb populáció is. Nálunk nincsenek magánkórházak, Hargita megye jó bizonyíték arra, hogy nem a magánorvosi vagy a drága ellátás fogja megoldani a mi rossz egészségi állapotunk jelentette problémát, hanem az életkörülmények, amibe az oktatás, a társadalmi viszonyok és a jövedelem mind beletartozik.

Meghatározó ugyanakkor az is, hogy egyénileg miként viszonyulunk a saját egészségünkhöz. Nagyon összetett ez a dolog, de már évek, évtizedek óta tudjuk, hogy az egészségi állapotunk mintegy 15 százalékáért tehető felelőssé az egészségügyi rendszer, 5–10 százalékáért – de inkább 5 – a genetika, a maradék hányad pedig a társadalmi egészségdeterminánsokon múlik, tehát elsősorban az utóbbiak terén kell beavatkozni ahhoz, hogy jelentős állapotjavulás álljon be a székelyföldi vagy Hargita megyei emberek egészségi állapotában.

Idézet
Az önkormányzatok felelőssége nagyon nagy, mert gyors beavatkozás csak közösségi szinten lehetséges. Közösségi szinten ez oktatással, közösségi hálóval oldható meg hatékonyan”

– hangsúlyozta a megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője.

5 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 03., csütörtök

Új kollektív munkaszerződés, jórészt csak „papíron” javuló feltételek a szociális ellátórendszerben

Évente 5-14 nappal hosszabb szabadság, a hétvégi munkára teljes bérpótlék – több kedvező változást is hoz a szociális ellátórendszerben dolgozók számára az új kollektív munkaszerződés. Legalábbis „papíron”, a valóságban kevésbé.

Új kollektív munkaszerződés, jórészt csak „papíron” javuló feltételek a szociális ellátórendszerben
2025. április 03., csütörtök

Vizsgálja a rendőrség a kolozsvári magyar fiatalok bántalmazását

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor csütörtökön kijelentette, hogy várja a kormánykoalíció reakcióját a kolozsvári magyar fiatalok bántalmazásának ügyére.

Vizsgálja a rendőrség a kolozsvári magyar fiatalok bántalmazását
2025. április 03., csütörtök

Komoróczy Zsolt vette át ideiglenesen a székelyudvarhelyi városi kórház vezetését

Komoróczy Zsoltot nevezte ki a városi kórház ideiglenes vezetőjének Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere, miután lemondott a korábbi menedzserigazgató – közli a polgármesteri hivatal.

Komoróczy Zsolt vette át ideiglenesen a székelyudvarhelyi városi kórház vezetését
2025. április 03., csütörtök

Részleteket közölt a szennyező autók adójáról Tánczos Barna

A kormány a gépjárművek környezetszennyezési adóját a jelenlegi adórendszer módosításakor fogja bevezetni – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a pénzügyminiszter.

Részleteket közölt a szennyező autók adójáról Tánczos Barna
2025. április 03., csütörtök

Friss ígéret: nagyhétre megérkezik a 400 lejes támogatás

Két részletben összesen 800 lej támogatást kapnak idén a kisnyugdíjasok, az első kifizetést még április 15-ig megejthetik.

Friss ígéret: nagyhétre megérkezik a 400 lejes támogatás
2025. április 03., csütörtök

Terítik az aszfaltot a Vargyas-szorosba vezető úton

Elkezdték a 132A jelzésű megyei út Homoródalmásról Vargyas-szorosba vezető szakaszának aszfaltozását. Júniusra fogják befejezni a munkálatokat. A túrázókat nem fogja zavarni az építkezés.

Terítik az aszfaltot a Vargyas-szorosba vezető úton
2025. április 03., csütörtök

Kiszámolták, mennyi pénz jön be az oszlopadóból

A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.

Kiszámolták, mennyi pénz jön be az oszlopadóból
2025. április 03., csütörtök

Kezdődhet az intelligens forgalommenedzsment-rendszer telepítése Csíkszeredában

Aláírták a szerződést a csíkszeredai közszállítást és parkoló-üzemeltetést kiszolgáló intelligens forgalommenedzsment-rendszer rendszer beszerzésére. A rendszer beüzemelését 12 hónap alatt kell biztosítania a közbeszerzésen nyertes cégnek.

Kezdődhet az intelligens forgalommenedzsment-rendszer telepítése Csíkszeredában
2025. április 03., csütörtök

Nehéz döntések éve lehet az idei Gyergyószentmiklóson

A tavaly felvett hitel törlesztési részleteinek terhe alapjaiban befolyásolja Gyergyószentmiklós idei költségvetését, amire csütörtök délután bólinthatnak rá. A nehéz anyagi helyzet miatt nehéz döntéseket is meg kell hozni.

Nehéz döntések éve lehet az idei Gyergyószentmiklóson
2025. április 03., csütörtök

Utak, hidak építésére fókuszálnak, kistérségeket kötnek össze

Befejeződött a Sepsikőröspatak központjától a Vadas-tető aljág vezető útszakasz kiépítése, a véglegesített költségvetést csütörtökön fogadta el Kovászna Megye Tanácsa. A kézdiszéki úthálózatot érintő, nagy beruházásra is benyújtották a pályázatot.

Utak, hidak építésére fókuszálnak, kistérségeket kötnek össze